Willin-Tóth Kornélia

Idegenforgalmi adó: fókuszban az ellenőrzések

A balatoni önkormányzatokhoz több idegenforgalmi adó folyik be idén, mint egy éve. Ennek érdekében tesznek is: mind intenzívebb ellenőrzéseket folytatnak az adóalanyoknál. Tapasztalataik szerint szép számmal akadnak bliccelők, ám sokszor egyszerűen csak a jogszabályok hiányos ismerete miatt nem fizetnek a szállásadók. Valamennyivel több bevételünk lesz idén az idegenforgalmi adóból, mint tavaly – mondta a NAPI Gazdaságnak Répásy Ildikó, a balatonfüredi önkormányzat vagyongazdálkodási osztályvezetője. Tavaly ebből az adónemből 153 millió forint bevétele származott a városnak. A növekedésnek elsősorban az az oka, hogy az adó mértéke 314-ről 330 forintra emelkedett, no meg annak, hogy több ellenőr járta a várost a nyári szezonban, akik azt tapasztalták, hogy sokan megpróbálnak bliccelni. Répásy Ildikó szerint a balatonfüredi ellenőrök általában nem büntetnek, de még intenzívebb ellenőrzésre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki megfizesse az idegenforgalmi adót. Balatonfűzfőn várhatóan decemberben születik döntés a jelenleg 230 forintos idegenforgalmi adó emeléséről. Az alacsonyabb adómérték mellett is közel 20 százalékkal több idegenforgalmi adó folyt be idén a kasszájukba, mint tavaly. Horváth Lajos, a balatonfűzfői polgármesteri hivatal adóügyi ügyintézője szerint ez elsősorban a komolyabb ellenőrzésnek köszönhető, hiszen a vendégforgalom nem nőtt számottevően. Munkatársaink július-augusztusban véletlenszerűen kerestek fel szálláshelyeket, de nem a büntetés, hanem az adózók tájékoztatása volt a céljuk – mondta lapunknak Horváth Lajos. Veszprém évente 15 millió forint bevételt könyvelhet el ebből az adóból, és Bérczi Zsuzsanna, a város adóhivatalának vezetője szerint ez 2006-ban sem lesz másképp. A vendégéjszakánként fizetendő 300 forintos adóösszeg a tervek szerint jövőre sem emelkedik a királynék városában. A szakember szerint jellemzően utólag, az iratok, a vendégkönyvek alapján ellenőrzik az adózókat. Bliccelés ritkán fordul elő, inkább azt tapasztalják gyakran, hogy a szállásadók a munkavégzésnél figyelembe vehető mentességek körét tágabban értelmezik, mint szabadna. Siófokon kétfajta – a nem lakáscélú ingatlanok után és a tartózkodás után fizetendő – idegenforgalmi adó létezik. Az építmények után 202, a tartózkodás után 161 millió forintos bevételt terveztünk 2006-ra – mondta lapunknak Nagy István, Siófok városának sajtóreferense. Az ellenőrzések mikéntjéről Siófokon nem nyilatkoznak: nagyon lényeges – mondják –, hogy a szállásadók ne ismerjék az ellenőrök módszereit, fizessék be inkább a terheket a kiskapuk keresgélése helyett.

Nemzetközi EMAS-díjat kapott Magyarország

A magyarországi vállalkozások is kezdik felfedezni az ISO 14001-es szabványhoz hasonló, önkéntesen vezethető EMAS-t, amelynek birtoklása környezettudatosságot sugall a világ felé.

Próbaéveket javasol az egészségügy átalakítására a kórházszövetség

Az egészségügyi reform ügyében egyelőre teljesen eltérő az érintettek véleménye. Biztos azonban, hogy nélkülözhetetlen az üzleti racionalitás szabályait is figyelembe vevő menedzsment kialakítása.

Új szereplő a karácsonyiajándék-palettán

Már több országban, mint például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Franciaországban sikert aratott az élményajándékozás rendszere. A termék lényege, hogy a megajándékozott egy tematikus katalógust kap, amelyből maga választhatja ki, hogy milyen élményt szeretne átélni. Magyarországon az FDB Kft. vállalta magára az első fecske szerepét. A cég nemrégiben három területre – a szabadidős tevékenységekre, a wellnessre és az üdülésre – koncentrálva dobta piacra „élménydobozait”, és a tervek szerint nemsokára gasztronómiai kínálatból is válogathatnak az érdeklődők. Néhány éven belül pedig eljuthatnak a 10–15-ös kínálathoz is. A Feldobox nevű konstrukció gyakorlatilag új termékfajta. Elsősorban a világra nyitott középosztálybelieket célozzuk meg vele – jelentette ki Sylvain Courot, a francia–magyar vállalkozás alapítója és ügyvezetője. Az új termék meghagyja a megajándékozottnak a választás lehetőségét, felhasználása pedig nem időponthoz kötött, hiszen egy éven belül bármikor lehet élni vele. Az ötletgazdák szerint elsősorban az üzleti világban lehet sikeres, ahol munkatársak, vásárlók és üzleti partnerek jutalmazására, ajándékozására egyaránt alkalmazható. Minden dobozban egy úgynevezett élménykatalógus található és egy kupon, amelynek segítségével igénybe vehető a kiválasztott program, továbbá egy kérdőív is rejtőzik benne, amely számunkra a minőség-ellenőrzés eszközéül szolgál majd – mondta Váradi Ilona Gyöngy, a wellnesscsomag projektfelelőse. A megajándékozottak feladata csak annyi, hogy felhívják a kiválasztott szolgáltatáshoz tartozó telefonszámot, és egyeztessék az „élmény igénybevételének” időpontját. A helyszínen pedig csak a kupont kell átadniuk.

Sok múlik a magyar borállásponton

Leghamarabb 2008 nyarán léphet életbe az EU új borpiaci szabályozása – mondta Mikulás Ildikó, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóságának piacszabályozási referense egy szakmai konferencián. Véleménye szerint jelenleg a legmélyebb ellentét a bortermelő és a termelésben nem érintett országok között tapasztalható, miközben a termelő államok véleménye sem egységes. A borforgalmazókat és -kereskedőket tömörítő Bortermelő Vállalatok Európai Bizottsága (Comité européen des entreprises vins, CEEV) támogatja, míg a termelők érdekeit képviselő Mezőgazdasági Szervezetek Bizottsága (COPA/COGECA) inkább ellenzi az Európai Bizottság júniusban nyilvánosságra hozott tervezetét a borpiaci reform lépéseiről. Az új borrezsim öt év alatt 400 ezer hektár szőlő kivágását támogatná, engedélyezné az uniós borok harmadik országból származó nedűvel házasítását és nemzeti borítékokat hozna létre, ami szélesebb jogkört biztosítana a tagállamoknak a támogatások elosztásában. Június óta folyamatosan zajlanak az egyeztetések hazai és nemzetközi szinten egyaránt (NAPI Gazdaság, 2006. június 21., 1–3. oldal). A jelek szerint az ágazat szereplői a legtöbb tagállamban – így Magyarországon is – nem a célokat vagy a reform szükségességét, hanem az eszközöket vitatják. Nagyon fontos, hogy az EU felé egységes álláspontot képviseljünk – mondta Harcz Zoltán, az FVM agrárpiaci főosztályvezetője. Miután Magyarország a szavazatok kevesebb mint 2 százalékával rendelkezik, kulcsfontosságú, hogy szövetségeseket keressünk és kompromisszumokat kössünk. A diplomácia az új szabályozás megszületéséig óriási szerepet játszik – tette hozzá a szakember. Komoly vita várható a nemzeti borítékokba kerülő pénz elosztásáról is. Mindeddig ugyanis nem sikerült tisztázni, hogy melyek lesznek azok az objektív szempontok, amelyek alapján Brüsszel felosztja a borbüdzsét, holott nem mindegy, hogy Magyarország a szőlőtermő terület vagy a termelés nagysága függvényében, esetleg a korábban kiosztott támogatás arányában jut-e uniós forrásokhoz – mondta Harcz.

Új, virtuális stúdióval javítana nézettségén a Duna TV

A Rexfilm Kft. nettó 80 millió forintos ajánlatával nyerte meg a Duna Televízió azon közbeszerzési eljárását, amelyet egy háromkamerás virtuális stúdiórendszer berendezéseinek szállítására és integrálására írtak ki. A virtuális stúdió segítségével néhány perc alatt tudunk majd váltani egyik műsor hátteréről, díszletéről a másikra, és ez egy olyan kis televízió számára, mint amilyen a Duna Televízió, nagy könnyebbség lesz, hiszen igen szűkösek az erőforrásaink – mondta a NAPI Gazdaságnak Bognár Mihály, a Duna tévé műszaki igazgatója. Hozzátette, hogy az új technikától nézettségnövekedést is vár a televízió, hiszen ennek segítségével az eddiginél sokkal látványosabb és informatívabb műsorokat gyárthat. A Duna tévé a híradója stúdióját alakítja át virtuális stúdióvá, a műszaki átadás november 17-én volt. November 27-étől január elsejéig a „betanulási időszak” következik, majd ezt követően már „élesben” alkalmazzák az új technológiát. A stúdió létrehozásáért a közbeszerzési eljáráson a Rexfilmen kívül – amely a Vizrt-rendszert ajánlotta – a Szilikon Computer Hungary Kft. szállt ringbe Brainstorm technológiájával és a Ring-Net Kft. az Orad cég eszközeivel. Közülük az árajánlat és a szakmai szempontok alapján döntött a Duna Televízió a Rexfilm mellett. A Ring-Net ezután jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely végül egy pontban – egy szakmai bírálati részszempont tekintetében – elmarasztalta ugyan a televíziót, de a szerződéskötést nem tiltotta meg és büntetést sem szabott ki. A Duna tévének „csak” a Ring-Net által befizetett igazgatási díjat kellett megfizetnie.

Javulhat az ötven felettiek munkaerő-piaci helyzete

A piaci igényekhez igazodó szak- és felnőttképzést, átlátható, egyszerű foglalkoztatási támogatási szisztémát és új, korszerű munka törvénykönyvet ígért Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) államtitkára a 3. Personal Hungary kiállítás megnyitóján. Korábban a magyar munkaerő kitűnő szaktudásáról és olcsóságáról volt híres. Ez utóbbiban már nem szeretnénk versenyezni, az előbbiben viszont igen, ehhez lesz kitűnő eszköz a társadalmi megújulás operatív programja, amelynek jelenleg zajlik társadalmi és szakmai vitája – mondta az államtitkár. A 2007–2013-as időszakban megmarad a pályakezdőket támogató Start program, a visszatérő kismamákat egy a munkapiac új szereplőiéhez hasonló, Start Plusz néven induló támogatással, az ötven év felettieket pedig az ennél is nagyobb járulékkedvezményekre jogosító Start Extrával segíti majd a kormány. A romák közfoglalkoztatását képzéssel is kiegészítik, így a képzettséggel nem rendelkezők nem „ragadnak” örökre a közmunkában. A fogyatékosok és a hátrányos térségekben, településeken élők is pozitív változásokra számíthatnak a munkaerőpiacon a következő években. A versenyszféra megtaníthatja az államigazgatásnak, hogyan értékelje munkatársainak teljesítményét, ám például a gondoskodó elbocsátás terén éppen a versenyszférának van mit tanulnia a közszférától – hívta fel a figyelmet Csizmár az idén már 65 kiállítóval és 1000–1500 HR-es látogatóval számoló Personal Hungaryn.

„A magyarok gondolkodásával nincsen semmi baj”

Óriási feladat volt a hazai hulladék újrahasznosítási rendszerének kiépítése és nem csupán a vállalatok vonakodása nehezítette az úttörő szerepet vállaló Öko-Pannon dolgát. Magyarország belátható időn belül hatékonyságban is elérheti a nyugat-európai szintet, és talán a szelektív hulladékgyűjtők felgyújtogatása sem tart örökké – véli Viszkei György ügyvezető igazgató.

Alaptalanul félnek a kórházi dolgozók?

Az elmúlt 16 év politikai elitjének legnagyobb adóssága az egészségügyi reform – jelentette ki Dessewffy Tibor, a Demos Magyarország Alapítvány elnöke a szervezet konferenciáján. Az előadók szerint nincs egyedül üdvözítő megoldás az egészségügy átalakítására, ám mivel az európai jóléti államok hasonló problémákkal küszködnek, nagy a jelentősége a külföldi példáknak. Az új rendszert többek között a demográfiai tendenciák, a nemzetközi trendek és az ellátórendszer fizikai állapotának tanulmányozása után a városi, térségfejlesztési tervek figyelembevételével a jövő igényeihez igazodva kell kialakítani – mondta Holló Imre, az Európai Fejlesztési Bank (EIB) munkatársa. Bár az EIB csak néhány éve kezdett foglalkozni az egészségüggyel, mára kihelyezéseinek már 8 százaléka e területre irányul. Nem lehet az összes kórházat fejleszteni, inkább átfogó fejlesztési stratégiára van szükség. Alaptalanok azok a félelmek, amelyek az átalakítás kapcsán munkanélküli nővéreket, orvosokat emlegetnek. Ellenkezőleg: az EU munkaidő-direktívája miatt egyre több egészségügyi dolgozóra lesz szükség – tette hozzá Holló. Kilátástalan a kormány helyzete, ha nem csökkenti a „betegségügy” méreteit. Felzárkózásunk Európához csak egy egészségorientált társadalommal valósítható meg – mondta Somody Imre, a Somody Kft. ügyvezető igazgatója.