Kármán András expozéját a kormányzati struktúra átalakításával kezdte: újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, amelynek kizárólagos feladata a költségvetési stabilitás és a felelős gazdálkodás lesz. A gazdaságfejlesztés átkerül a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz, tisztázva ezzel a felelősségi viszonyokat.
A jelölt a pénzügyi és költségvetési bizottság előtt bemutatta leendő államtitkárát, Barabás Gyulát, aki az MNB-ben és az OTP-nél szerzett évtizedes tapasztalatával a költségvetési fegyelemért felel majd. Kármán hangsúlyozta: az ő szakmai szemléletét is a versenyalapú piac és a nemzetközi intézményrendszer (EBRD) tapasztalatai formálták.
Jön az adóreform: kata, 9 százalék szja és a különadók kivezetése
- Visszatér a kata: A kisadózók tételes adóját újra elérhetővé teszik, mert a vállalkozóknak szükségük van az egyszerű adminisztrációra.
- Bevezetik az adójóváírást, amivel a mediánbérnél kevesebbet keresők adóterhe 15-ről 9 százalékra csökken. Ez egy minimálbéresnél évi 240 ezer forint többletet jelent.
- A piactorzító különadókat fokozatosan kivezetik a rendszerből a stabilitás érdekében.
- 1 százalékos vagyonadót vetnek be egy nagyon szűk, legmódosabb réteg esetében.
- Megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adóelőnyöket és felülvizsgálják a társasági adókedvezményeket, hogy véget vessenek a köz- és magánvagyon összefonódásának.
Zéró tolerancia
Kármán szerint az állami beszerzéseknél tapasztalható 20 százalékos túlárazás megszüntetésével több ezer milliárd forintot lehet megspórolni.
Zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az állami monopóliumok (például a Szerencsejáték Zrt.) nyereségét propaganda helyett társadalmi célokra fordítják.
A bizalmi index javulását jelzi, hogy márciustól 2 százalékponttal estek az állampapírhozamok. Kármán kalkulációja szerint ez a következő négy évben 2400 milliárd forintos megtakarítást jelent a kamatkiadásokban, ami több, mint amennyit az állam jelenleg egészségügyre költ.
Az euró céldátuma is megvan
A gazdaságpolitikai fordulat egyik alappillére a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró legkésőbb 2030-ig történő bevezetése. Ehhez szakítani kell az eddigi összeszerelőüzem-modellel, amely az alacsony bérekre és a forint folyamatos leértékelésére épített. Az új irány a termelékenység növelése, a humán tőkébe (oktatás, egészségügy) való befektetés és a hazai kkv-k támogatása.
A leendő miniszter bírálta az Orbán-kormány rendeleti kormányzását:
tavaly 46-szor írták át a költségvetést, ami átlagosan 8 naponta történt módosítást jelent.
Kármán bejelentette, hogy néhány héten belül teljes átvilágítást tartanak, hogy feltárják az örökséget és a költségvetés valós állapotát, amely szerinte eddig a rendeleti kormányzás miatt átláthatatlan volt.
Ez lesz a menetrend:
- Néhány héten belül nyilvánosságra hozzák a költségvetés valós állapotát.
- Nyár végéig beterjesztik az idei büdzsé felülvizsgálatát.
- Októberben benyújtják a 2027-es költségvetést, amely már a középtávú, kiszámítható pályát tükrözi.
Kármán András az uniós források (RRF-hitelek és kohéziós pénzek) lehívását is kulcsfontosságúnak nevezte, amit MFB-tőkeemeléssel és speciális projektcégekkel pörgetnének fel. Expozéját azzal zárta: a cél a jövedelem átcsoportosítása a gazdagoktól a szegényebbek felé, mert ez növekedésösztönző és egy „működőképes, emberséges Magyarországot” eredményez.
Marad a 13. és 14. havi nyugdíj, jön a dupla családi pótlék
A képviselői kérdésekre válaszolva Kármán András fontos jóléti ígéreteket tett: megerősítette, hogy az új kormány megtartja a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint az édesanyák szja-mentességét is. A lakhatási támogatások (CSOK Plusz, Babaváró) eszközrendszere is megmarad, de a hangsúlyt a kínálati oldalra és a bérlakáspiacra helyezik át, hogy megállítsák az áremelkedést. Emellett megismételte a kormány kiemelt vállalását:
megduplázzák a családi pótlékot, mert a jelenlegi rendszert igazságtalannak tartják.
A tervezett vagyonadó kapcsán a miniszterjelölt eloszlatta a technikai aggályokat: a NAV meglévő adatbázisok alapján fog dolgozni, így az egymilliárd forintos küszöb felett érintettek kész adótervezetet kapnak majd, a lakosság túlnyomó részének pedig semmilyen feladata nem lesz ezzel. Kármán hangsúlyozta, hogy az intézkedés nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőségű is, mivel Magyarországon a második legszélsőségesebb a vagyonok eloszlása az EU-ban, és jelenleg a vagyonosok arányaiban kisebb adót fizetnek, mint a bérből élők.
A gazdaság hatékonysági tartalékait a kkv-szektorban látja a leendő miniszter, ezért az adószabályok kiszámíthatóságát és az adminisztrációs terhek csökkentését ígérte. Bejelentette, hogy felülvizsgálják a rendszert, és kivezetik azokat a kis adónemeket, amelyek működtetése és behajtása drágább, mint a belőlük származó bevétel. Kármán szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a vállalkozások a Magyar Közlönyből, egyik napról a másikra értesülnek a rájuk vonatkozó szabályok változásáról.
Kármán optimista a monetáris politikával kapcsolatban is: üzent Varga Mihály jegybankelnöknek, kijelentve, hogy az új jegybanki vezetés árstabilitási fordulatát a befektetők is elismerik, és szoros szakmai együttműködésre számít a jegybank és a kormány között.
Új hiánycél július végére várható
Kármán András hangsúlyozta, hogy legalább másfél hónapra van szükség az örökölt helyzet pontos feltérképezéséhez. Ennek megfelelően július végéig várható az új makrogazdasági pálya és az új költségvetési hiánycél kijelölése. A miniszterjelölt végül kitért a forint árfolyamára is: bár a piac kedvezően fogadta az új kormány ígéreteit, szerinte a költségvetés érdeke az, hogy a kockázati prémium csökkenése elsősorban az államadósság olcsóbb finanszírozásában, és ne a forint túlzott erősödésében öltsön testet.