A művészvilágban többé-kevésbé szabályozott mederbe terelte az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) a színlelt szerződésekkel járó anomáliákat. A visszajelzések alapján a korábban alkalmazotti státusban dolgozó színészek érzékelik, hogy kevesebb a levonás, több pénzt visznek haza havonta, mint korábban. Aki tehette, áttért az ekhóra, és egyelőre úgy tűnik, nem csalódott – mondta lapunknak Bognár Józsefné, a Budapesti Operettszínház gazdasági igazgatója. A színház idén meg tudta oldani a járulékterhek finanszírozását – a bevételek fedezték a szükségleteket –, jövőre azonban a havi tébéfizetési kötelezettség miatt kisebb átcsoportosításokra lesz szükség.
Egyértelműen előnyös közteher-viselési formának tartja az ekhót Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, mert szerinte a színlelt szerződések megszüntetésére olyan formát kínál, ami elfogadható terheket ró a foglalkoztatókra és a foglalkoztatottakra is. Segítségével tisztán szétváltak a jogviszonyok: a tartósan foglalkoztatottak alkalmazásba kerültek, az eseti feladatokat ellátók pedig megbízási szerződéssel dolgoznak. Arról a szakszervezet sem rendelkezik pontos adatokkal, hogy színházi körökben hányan ekhóznak; valószínűleg csak az első adóév elteltével lehet majd megállapítani a valós számokat és levonni a következtetéseket.
Azoknak, akik az ekhózás előtt alkalmazottak voltak, egyértelműen nőtt a jövedelmük (a minimálbér feletti jövedelemrész 35 százalékával), akik viszont megbízotti szerződéssel dolgoztak és a tételes költségelszámolás vagy az eva helyett választották – vagy kényszerültek választani – ezt a járulékfizetési módot, biztos, hogy nem jártak jól. Attól függően, hogy mekkora költséghányadot tudtak korábban elszámolni, illetve az újraalkalmazásukkor a javadalmazásukat milyen mértékben tudta megemelni a munkáltató, akár 20–50 százalékos jövedelemkiesést is el kell viselniük – véli Wettstein Tibor, a Madách Színház gazdasági igazgatója. Az elmúlt 10-15 évben az állam és az önkormányzatok erőteljesen ösztönözték a színházakat a munkatársak kiszervezésére, mondván: ezzel lehet takarékoskodni. A vállalkozók után nem járt a kötelező bérfejlesztés, s így az ahhoz tartozó többlettámogatás sem, vagyis a fenntartó is spórolhatott. Most viszont a színházak magukra maradtak, mert a fenntartó többlettámogatást nem tud adni, így az ekho az egyetlen, ami a jövedelemkiesést 30 százalék alá csökkentheti – tette hozzá Wettstein Tibor. Az egykori alkalmazottak viszont azért járhatnak később pórul, mert az ekhóval nem jár egészségügyi ellátás, a nyugdíjalapba pedig csak az ekhós jövedelem 50 százaléka számít bele.
Egerszalóki Tímea
Willin-Tóth Kornélia