Az új rezsim egyebek mellett öt év alatt 400 ezer hektár szőlő kivágását támogatná, betiltaná a cukorhasználatot a mustjavításhoz, megszüntetné az eredménytelennek bizonyult intervenciós intézkedéseket (melléktermék- és krízislepárlás, magántárolás támogatása vagy az alkohol intervenciós raktározása), engedélyezné az európai uniós borok harmadik országból származó nedűvel házasítását és úgynevezett nemzeti borítékokat hozna létre, ami szélesebb jogkört biztosítana a tagállamoknak a támogatások elosztásában, hiszen a megadott keretek között saját adottságaiknak megfelelően oszthatnák szét a forrásokat.
Az egyes államoknak jutó támogatás összegét objektív kritériumok alapján döntenék el, ám arról, hogy pontosan melyek lennének ezek – a szőlőtermő terület vagy a termelés nagysága, esetleg az eddigi támogatások összege –, egyelőre senki nem tud semmit.
A büdzsé összege nem csökkenne, de az EU a támogatások egy részét a vidékfejlesztési intézkedésekhez csoportosítaná át, a borágazat számára felcímkézve. Erről Mikulás Ildikó, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóságának piacszabályozási referense beszélt a Foodapest Borreform az Európai Unióban című konferenciáján. A szakember szerint az új borpiaci szabályozás legkorábban 2008 nyarán léphetne életbe.
A Európai Bizottság borreformjának meghirdetése óta számtalan egyeztetés zajlott le itthon és külföldön egyaránt, a kialakult hivatalos magyar álláspontot beillesztettük a nemzetközi érdekcsoportok hálójába – tájékoztat Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára. A borreform kérdésében szokatlan és példaértékű egység alakult ki Magyarországon a szakmában. Hogy ez mire elég, csak a döntés után derül ki. Nem kétséges, hogy közelíteni kell egymáshoz az EU északi – a cukrozásban érintett – és a lepárlást pártoló déli országainak álláspontját. Az is segítene, ha egy bortermelésben érdekelt tagállam töltené be a soros elnöki tisztet az EU-ban.
A brüsszeli reformtervezetet szakmailag nem jól készítették elő, gyakorlatilag megbukott. Ez egyértelművé vált, amikor kiderült, hogy a bortermelő országok egyike sem áll mögé. Brüsszel akkor járna a legjobban, ha a szakmára bízná az új szabályozás kidolgozását. Magyarország, ahogy a több bortermelő tagállam is, nem a reformok szükségességét, hanem a célhoz vezető eszközöket vitatja. A jelenlegi szabályozók hatékonyabb felhasználására, nem újak bevezetésére van szükség. Csak egy hatékony európai borpiac őrizheti meg vezető szerepét a világversenyben, ami azonban önkéntes pozíciórontással – például a must cukorral történő javításának betiltásával – nyilvánvalóan nem érhető el – tette hozzá az eddigiekhez Horváth Csaba.
A magyar álláspont szerint tehát a reform szükséges és elkerülhetetlen, a szerkezetátalakítás kulcsfontosságú, emellett ösztönözni kell a promóciót és az értékesítést, a védett eredetű borok esetében pedig semmiféle liberalizáció nem megengedett. „Nem pártoljuk az ültetvénykataszter és az újratelepítési jogok rendszerének megszüntetését. Nincs szükség kivágási programra, hiszen a harmadik országok azonnal pótolják majd az unió termeléséből kieső mennyiséget. Az egyes tagállamoknak maguknak kell fenntartaniuk a telepítés és a kivágás egyensúlyát. Elutasítjuk az északi országokat sújtó olyan tervezeteket, mint a mustok cukortartalma feljavításának a megtiltása.”
Horváth Csaba szerint ésszerűsíteni kellene a büdzsét: a lepárlás például mintegy 40 százalékát viszi el a teljes összegnek. A krízislepárlást fizesse meg a fogyasztó, a melléktermékek kötelező megsemmisítését – energetikai célú felhasználását vagy például az olaj kinyerését – támogassuk. Nem ártana egyszerűsíteni a megnevezések rendszerét sem. Ha két kategóriába – földrajzi eredethez kötött és egyéb borok – osztanák a kínálatot, a fogyasztó is könnyebben eligazodna. A főtitkár felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság mintha kicsit halogatná a reformot, döntés csak a jövő év elején várható, bevezetése pedig nagy valószínűséggel már csak a 2008/2009-es borévben történik meg.
Harcz Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) agrárpiaci főosztályának vezetője óriási vitát vár a nemzeti borítékokba kerülő összegek elosztásakor, aggályosnak tartja továbbá, hogy az EU a 2007–2013-as időszakra vonatkozó nemzeti stratégiákat még a borpiaci reform előtt elfogadja. Vajon hogy lehet majd beilleszteni ebbe a rendszerbe az új borpiaci szabályozást? – teszi fel a kérdést. Alapvetően nem értünk egyet azzal az elgondolással, hogy a borbüdzsé egy része átkerüljön a vidékfejlesztési támogatások közé, de ez ügyben még további egyeztetések szükségesek Magyarországon. A főosztályvezető szerint a diplomácia és a kifelé egységesen megjelenített magyar álláspont kulcsfontosságú szerepet játszik majd érdekeink érvényesülésében.
Willin-Tóth Kornélia