Magyarországon jelenleg minden 9-10. cég alkalmazza a távmunkát, amelynek aránya a foglalkoztatáson belül duplájára – kettőről négy százalékra – nőtt az elmúlt három-négy évben. Ez azonban jelentősen elmarad az Európai Unió 13-14 százalékos átlagától és az Egyesült Államokban jellemző 25 százalékos szinttől.
A távmunka nemcsak egy választható eszköz, egy jó ajánlat, egy atipikus válasz a munkaerőpiacon, hanem egy új szemléletmód is – mondta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter az V. Országos Távmunka Konferencia megnyitóján. A tárcavezető kiemelte: a globalizációra, az egyre szélesebbre nyíló versenyre adott válaszok közül éppen az ilyen szokatlan, a világkép megváltoztatását igénylő módszerek lehetnek a legsikeresebbek. A távmunka a munkavállalói aktivitás növelését, a hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyeinek javítását is elősegíti. Komoly költségcsökkentő és hatékonyságnövelő eszköz – és ez nem csupán nagyvállalatok, hanem a kkv-k esetében is igaz –, ráadásul a közszféra modernizációjához is hozzájárulhat – mondta Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke. A Magyar Távmunka Szövetség számításai szerint a munkaadó 20–24 százalékos üzemeltetésiköltség-csökkenést érhet el, ha budapesti irodaházban (15 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjat feltételezve) dolgozó munkavállalói számára távmunka-lehetőséget biztosít.
A kormányzatnak jelentős feladatai vannak a távmunkával kapcsolatos jogszabályalkotás, szemléletformálás, támogatások biztosítása terén, ám Magyarországon nem azért fog elterjedni ez a fajta munkavégzés, mert a kormány egyre több pénzzel támogatja, hanem mert a gazdaság szereplői felismerik a jelentőségét – tette hozzá Simon Gábor.
Willin-Tóth Kornélia