BUX 132373.93 -0,08 %
OTP 41590 -0,17 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Lépnie kellett a jegybanknak, túl erős már a forint

Egyre nagyobb feszültségek vannak a rendszerben, a gazdaságnak már tényleg nem jó ez az árfolyam.

2026. május 13. szerda, 13:01

Fotó: MTI/MTVA / Kocsis Zoltán - Budapest, 2026. március 24.Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntõ ülése után az MNB Teátrumában 2026. március 24-én.MTI/Kocsis Zoltán
Budapest, 2026. március 24.Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntõ ülése után az MNB Teátrumában 2026. március 24-én.MTI/Kocsis Zoltán

A szerda délelőtt meghirdetett eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderen az MNB jelentősen csökkentette a benyújtható maximális swappont értékét, ami effektíve azt jelenti, hogy a tenderen elérhető évesített forintkamat körülbelül 50 bázisponttal csökkent, és jelenleg 5,25 százalék körül van.

Az FX swap tender egy jegybanki művelet, ahol a központi bank devizát és forintot cserél átmenetileg a bankokkal egy előre meghatározott időre.

A mai lépéssel távolabb került az alapkamattól (6,25 százalék) az MNB által is alkalmazott FX-swap tenderen látható kamatszint, miközben a jegybank korábban többször hangsúlyozta, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyságának fontos része az, hogy minden részpiacon a lehető legjobban érvényesüljön az MNB irányadó kamata.

A fenti lépés az MNB részéről is egyfajta beismerése annak, hogy az FX-swap piacon látható nyomás egyre lejjebb húzza az implikált (a piac által beárazott) forintkamatot, eltávolítva az MNB 6,25-ös irányadó kamatától.

A jelenség abból következhet, hogy a választások után megnövekedő optimizmus megemelte a külföldieknél lévő forintlikviditást, és ez szorítja lefelé az implikált forintkamatot; emellett a mai döntés arra is utalhat, hogy a piaci szereplőknél lévő limitek miatt a monetáris transzmisszió hatékonysága nem tökéletes

- érvelt szerdai elemzésében Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrum igazgatója.

A devizapiaci helyzet mellett az MNB-nek persze az inflációs kilátásokra is figyelnie kell, itt pedig még nem dőlhet azonnal hátra: a Magyar Telekom például kedden jelentette be, hogy július 1-től 4,4 százalékos inflációs díjkorrekciót fog alkalmazni, ami ismét rávilágít arra, hogy a 2 százalék körüli infláció, amit az elmúlt hónapokban láttunk, részben mesterséges módokon (védett üzemanyagár, árrésstop, önkéntes árkorlátozás) van fenntartva.

Összességében azonban az elmúlt napokban a gazdaságpolitika irányítóitól érkező jelzések erősítik az MBH elemzőiben azt a benyomást, hogy már részükről sem annyira komfortos a rendkívül erős forint. Múlt csütörtökön Kurali Zoltán jegybankalelnök jelezte egy varsói konferencián, hogy júniusban akár terítékre kerülhet a kamatcsökkentés, mert az erős forint javítja az inflációs kilátásokat.

Kármán András pénzügyminiszter pedig arról beszélt, hogy az lenne örvendetes, ha a mostanában sokat javuló kockázati megítélés nem a forint árfolyamának további erősödésében, hanem a kamatok csökkenésében jelenjen meg.

De már az exportra termelő vállalatok is nagyon megszenvedik a forinterősödést, legutóbb a Richter adott hírt erről.

"Az MNB mai lépésével tovább erősödnek azok a kockázatok, hogy az alapkamat csökkentésére már a negyedik negyedévnél hamarabb, akár a következő hónapokban sor kerülhet. Ugyanakkor a mai MNB lépés megerősíti azt a várakozásunkat, hogy a forint már túlságosan erős lett az elmúlt hetekben, így fenntartjuk azt a várakozásunkat, hogy

a nyári hónapokban inkább 360-370 forint között mozoghat az EURHUF devizapár, őszre pedig 370 forint fölé drágulhat az euró"

– írta Árokszállási Zoltán.

Szerdán az MNB lépése után gyengült a forint, az euróval szemben a reggeli 357 után kora délelőtt 359 feletti árfolyamon kereskednek.

Ez is érdekelhet