Wagner István

"Náj módi" és "ánglus rock"

Több mint 100 év hazai öltözködéskultúráját mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum frissen nyílt tárlata, amelyhez külön "kisszótárat" is mellékeltek a szórólapokon. Az utóbbira szükség is van, hiszen elsőre nem feltétlenül világos, hogy a fenti kifejezések a korábbi magyar nyelvhasználatban az új divatot és az angol szabásvonalú női ruhát jelentették. A tárlat által bemutatni kívánt 1700 és 1815 közötti időszakban a ruházkodás nemcsak a hölgyeket érdekelte, ezért a kiállítás mindkét nem ruhatárát prezentálja, sőt a vitrinekben számos kiegészítő és ékszer kápráztat el, de fekete árnyképes profilportrékból vagy barokkosan színes olajfestményekből is kapunk ízelítőt. Vállalkozó szellemű lányok, asszonyok halcsontos vállfűző rekonstrukciójába préselhetik bele magukat, az urak pedig állukig csavarhatják szorosan a selyemsál nyakravalót "A szépség óhajtása" augusztus elejéig látható tárlatán.

Belvedere: negyven tétel millió felett

Május 31-én tartja szezon végi árverését a Belvedere aukciósház, a 221 tételből negyven indul milliós sáv felett. Más házakhoz hasonlóan itt is lecsapódik a nagy tárlatok hatása, most éppen a Magyar Nemzeti Galéria nemrég zárult Vaszary-retrospektívje, illetve a debreceni MODEM Aba Novák-kiállítása hozta meg a beadók kedvét. Vaszary János Virágok az ablakban című színgazdag vászna a festő "fehér korszakából" 12 millió forintról startol, Aba Novák Vilmos temperával készült 1930-as Olasz városrészlete - amely Molnos Péter 2006-os monográfiájában még a lappangó képek között szerepelt - 9,5 millión kezdi a licitet. Tihanyi Lajos 1915 körüli olaj-fa önarcképének hitelességét a saját kezű ajánlás tanúsíthatja (minimum 8,5 milliót várnak érte), Farkas István Balatongyörök című 1923-as tájképe a Budapesti Történeti Múzeum emlékkiállításán is szerepelt, most 7,5 millióért szerezhető meg. A két világháború közötti mesterek kisplasztikái közül Mattis-Teutsch János fából faragott, festett és lakkozott vagy alumíniumból öntött, stilizált női aktjait egyenként 1,2 millióért kínálják. A hullámzó érdeklődés ellenére a Belvedere kitart a modern bútortervezés európai hírű példányainak árusítása mellett. A Shiro Kuramata 1986-1987-es tervei alapján készült, nikkelezett fémhálóból való fotel ugyanúgy 1,2 milliót kóstál, mint a Charles és Ray Eames 1948-as tervei szerint üvegszálas műgyantából készült, acélrúd lábakon és fatalpon álló karosszék (mindkettő a német Vitra cég kivitelezése). Charles Rennie Mackintosh 1904-es vázlata nyomán az olasz Cassina gyártott támlásszéket, ezt 440 ezerért kínálják, a Peter Maly 1984-es skiccei alapján a német COR-firma által gyártott, acélcső/bőrpárna kombinációjú Zyklus karosszék már 380 ezerért is elvihető.

Pap Gyula fotói a Mai Manó Házban

Fehér foltot tüntet el halálának negyedszázados évfordulóján a sokoldalú művész - festő és grafikus, ötvös és fotográfus -, Pap Gyula mostani kiállítása. Miközben nálunk főleg olajképeit és egyedi vagy sokszorosított grafikáit ismerik a művészetbarátok, német földön főleg az egykori Bauhaus-tag fémedényeit és fényképeit értékelik sokra. Most a fővárosi Nagymező utcában, a Magyar Fotográfusok Házában Pap Gyula száznál több fekete-fehér felvételét mutatják be május 26-áig. Az első világháborús lövészárkok után később temesvári heti vásárokon fotózott, de érdekelt az ipari formatervezés, a korszerű építészet, a modern tánckísérleti törekvések is. A negyvenes években Budapesten telepedett le. Öregkori utolsó felvételein göcsörtös fatörzsek, talajba kapaszkodó vízmosta gyökerek, havasi viharoktól tépázott borókafenyő-bokrok és szinte elpusztíthatatlannak tűnő idős szőlőtőkék jelennek meg sorra.

Nyitva hagyta az ajtót az Erdész & Fiai

A müncheni Ketterer Kunst bevett szokása, hogy az aukcióikon el nem kelt tételekre még egy hónapon át lehet pályázni a kikiáltási áron - ilyesmivel kísérletezik most Magyarországon Erdész László is, aki május 10-i árverését nem tekinti lezártnak és további értékesítésekről tárgyal az érdeklődőkkel. (A Ketterer az árverés után az interneten is közli az addig elért eredményeket, valamint a további kínálatot.) A nyilvános licitáláson a várakozásoknak megfelelően a legmagasabb leütési árat a legutolsó érte el a 143 tételből: Moholy-Nagy László Földek című 1919-es gouache festményének ára 28 millió forintról 36 millióra ugrott. A korai mű a Magyar Nemzeti Galéria "Természet és technika - Az újraértelmezett Moholy-Nagy" kiállításának emblematikus darabja, így az új tulajdonos csak annak zárása után veheti birtokába. Két kép teljesen egyforma licitlépcsőt futott be: 28 milliós elvárás után 32 millióért kelt el Vaszary János 1925 utáni fehér periódusából származó olaj-vászon Virágcsendélete, valamint Czigány Dezső nagyjából egyidős Provence-i tája. Rippl-Rónai József 1901-es olaj-karton Herkulesfürdői kaszinója 18 millióról 22 millióig jutott. Mattis-Teutsch János öt tétele közül a Lelki virág című sorozatból egy 1918-as akvarell 6,2 millióról 7,5 millióig lépdelt, 1921-es olaj változata 15 milliós elvárás után 16 millióért kelt el. Kassák Lajos 1923-as, Kompozíció Z-vel című olaj-kollázsa 6 millió helyett 7,5 milliót hozott, Vajda Lajos szénnel rajzolt 1940-es Gyökérvilága 3,5 milliós kezdés után 5,5 milliót ért el, míg Egry József tempera Badacsonyi tája 2,8 millió helyett 4,5 milliót is megért valakinek. A kortárs képzőművészet élő nagyjai közül Keserü Ilona Vasarely tiszteletére festett 1967-es vászna 4,2 milliós kikiáltási árán kelt el, Nádler István két újabb, egyenként 800 ezerre taksált vászna közül az egyik 1,4, a másik pedig 1,6 milliós leütést hozott, a középnemzedékből pedig millió felett végeztek Bukta Imre, Szurcsik János, ef Zámbó István vagy El Kazovszkij képei.

Nemzedékek kézfogása

A Százados úti Művésztelep nemcsak budapesti, hanem európai viszonylatban is az egyik legrégebbi, amely 1911-es alapításától mindmáig folyamatosan működik. A terület eredetileg Kőbányához tartozott, majd 1949-től a Józsefvároshoz csatolták, ahol időközben másfél száz alkotó váltotta egymást a műteremlakásokban. Itt mintázta például Medgyessy azt a négy allegorikus figurát, amelyek a párizsi világkiállításon aranyérmet nyertek, de itt készült Kisfaludi Strobl városligeti Íjásza, a Millenniumi emlékmű, a dicstelen véget ért Sztálin-szoborról nem is szólva… Jelenleg közel félszázan dolgoznak itt, akiknek munkáiból május végéig kamaratárlat látható a Józsefvárosi Galériában. Bár Szabó Iván, a nagyvázsonyi vár lovas Kinizsi szobrának alkotója tíz éve elhunyt, szintén szobrász fiától, Szabó Gábortól két bronz domborművet láthatunk - József Attila-versek illusztrációi -, sőt a család másik két tagja, Szabó Zsófia és Szabó Ádám is kiállított. A legidősebb kiállító a 98 éves Búza Barna, aki realisztikusan mintázott, színezett terrakotta női mellszobrot mutat be. Egy ugyancsak az idősebb nemzedékhez tartozó művészházaspár is együtt szerepel: Gádor Magda bordó-fekete csíkozású betontorzója mellett Nagy Sándor fából faragott női aktja áll; a két szobrászról pedig a középgenerációhoz tartozó Várnagy Ildikó mintázott agyagból kettős portrét, amelyet kiégetés után bearanyozott. A változatos kiállítást egyedi és sokszorosított grafikák, festmények, valamint fotók teszik teljesebbé.

Sikert arattak a kortársak Miskolcon

Huszadik századi klasszikus modern és kortárs festményekből, valamint grafikákból rendezett árverést május 5-én a MissionArt Galéria Miskolcon, a Városi Művészeti Múzeumban. A kétszáz tételnek a fele kelt el, a legmagasabb leütéseket a mai alkotók művei érték el. A legtöbbet, 650 ezer forintot Szurcsik József Kárhozottak II. című 2005-ös akril-vászon képéért fizették, 480 ezres kezdés után (két másik képe 170 ezer és 90 ezer forintért cserélt gazdát, egy pedig visszamaradt). Wahorn András Két nap című 1994-es munkájáért ugyanekkora elvárás után 600 ezret adtak, színes szitanyomatai közül az egyik 130 ezer, a másik 85 ezer forintért ment tovább, Nő székkel című szobra azonban nem kellett 450 ezer forintért. Bukta Imre vegyes technikájú Nővérekét 380 ezres kikiáltás után 600 ezerért vitték el, olaj-vászon Kertje pedig 260 ezerről 340 ezerig araszolt. A két világháború közötti periódusból 280 ezer helyett 500 ezer forintot ért meg valakinek Mattis-Teutsch János szén-pasztell női aktja (fekete-fehér linómetszet Fasora 160 ezerért visszamaradt). A fotók mezőnye érdekesen alakult. A legdrágább kép a festmények rekorderének árát is elérte, ez Hajas Tibor 1979-es Sminkvázlatok ciklusának egyik példánya volt (képünkön), amely 400 ezres kikiáltási árától meg sem állt a 650 ezer forintos leütésig. Az 1980-ban elhunyt, performanszaival ismertté vált művész sorozatának másik darabja 200 ezres elvárásának több mint dupláját érte el, amikor 480 ezernél koppant a kalapács. Gémes Péter 1981-1991 közötti Fotografikus etűdjei 400 ezres kikiáltási árukon mentek el, ami szintén elismerésre méltó eredmény. Nem kelt viszont el Kótai Tamás cím nélküli 2001-es kompozíciója 180 ezerért, és egyet sem vittek el a fiatal Szanyi Borbála idei keltezésű Elemi geometria sorozatának egyenként 35 ezerért kínált darabjaiból.

Abigail-árverés: széles a választék

Minden eddiginél vastagabb katalógust adott ki és egy harmadik termet is nyitott az Abigail Galéria a Millennium Centerben lévő székhelyén, hogy bemutathassa május 18-i festményárverése 286 tételét (a licitálás szokás szerint a Művészetek Palotájában lesz). Az Abigail legutóbbi grafikai aukcióján a rekorder leütési árat elérő Gyarmathy Tihamér most a legmagasabb kikiáltási árral indul: az 1960-ban festett Esti árnyékokat 1,9 millió forintra értékelték (képünkön). Mögötte Medgyes László kétoldalas olajképe következik, már 1,7 millióért egy csendélet és egy fekvő akt birtokosa lehet az új tulajdonos. Egyenként minimum 1,4 milliót várnak Mednyánszky László olajjal papírra festett Csavargóiért, illetve Egry József Budafoki szőlő című 1915-ös pasztelljéért. Tételenként 750 ezret kérnek Réth Alfréd Tourettes sur Loup-i piac című olaj-kollázs vásznáért, Járitz Józsa hasonló technikájú zsánerképéért, az Arckép zöld ruhábanért, valamint Fehér László Önarckép nádassal című 1974-es kompozíciójáért. Haraszty István (Édeske) sokoldalú munkásságából több olaj-farost absztrakt kép is szerepel 280-320 ezer forint között, Helyezkedők című krómacél plasztikáját pedig 460 ezerre értékelték a ház szakértői. Érdekes színfoltja a kínálatnak a nagyváradi művészházaspár, Jakobovits Miklós és Márta: előbbi a közelmúltban értékesítéssel egybekötött egyéni tárlattal aratott sikert az Abigailnél - most a vegyes technikájú, Antik emlék című képére lehet pályázni 460 ezerért -, utóbbi viszont először van jelen a cég árverésén, két kerámiával, 130, illetve 150 ezres kezdőárakkal. A legalacsonyabb árfekvésben Ferenczy Noémi Favágók című akvarell faliszőnyegterve már 40 ezerért megszerezhető.

Sikert arattak a magyar galériák a Viennafairen

Hozzávetőleges becslések szerint ezer művész két-háromezer műve közül válogathattak idén az érdeklődők a negyedik alkalommal megrendezett bécsi kortárs képzőművészeti vásáron, az április 28-án zárult Viennafairen. A rendező Reed Exhibitions kétszázötven nagy nevű hazai és külföldi műgyűjtőt hívott meg erre az alkalomra, akiket olyan akciókkal is kényeztettek, mint például városnézés saját idegenvezetővel, kívánság szerinti esti színházi előadás vagy koncert, esetleg éppen egynapos kirándulás Budapestre. Ilyen vendég volt New Yorkból a híres Hort házaspár, akik két évtized alatt kétezer művet vásároltak - egy művésztől egyszerre minimum tucatnyit -, ebből háromszázat cserélnek évente házuk falain. Üzleti titkuk a tehetséges pályakezdők kiszimatolásában és felfuttatásában rejlik, akiktől idejében "bespájzolnak", mielőtt áraik horribilis szinteket érnének el. A vásár szervezői még az eladásoknál is fontosabbnak tartják a kapcsolati háló kialakítását - főleg a régió kis galériáinak esetében -, ezért is támogatják meghívásukkal az Edek Bartz igazgató által helyszíni látogatásokon kiválogatott kiállítókat. A budapesti acb galéria tökéletesen megfelelt ennek az elvárásnak: a Szűcs Attila "buborék" periódusából való legújabb olajképeit bemutató standon lapunk tapasztalatai szerint is egymást váltották a tárgyalóasztalnál az érdeklődők és a potenciális vevők. A Bécsben először vendégszereplő Kisteremre az osztrák sajtó is rögtön felfigyelt: a Die Presse szerint "a budapesti galéria aktuális kínálatával feltárja a rendszerváltás előtti Untergrund-szcéna gyökereit, illetve bemutatja elfojthatatlan kreativitásának kései visszhangját is". Szokása szerint már a zártkörű szakmai megnyitón sikerült értékesítenie több magyar művet Hans Knoll bécsi-budapesti műkereskedőnek. Göbölyös Luca Úttörőnyakkendő című figurális kompozícióját egy belga műgyűjtő házaspár vette meg (további képeket is vásároltak tőle), Nemes Csabától két, az utóbbi idők belpolitikai eseményeire utaló budapesti utcarészlet kelt el, és gazdára talált Wilhelm Scherübl két objektje is. Birkás Ákos emigránsokról festett csoportos jelenetéről konkrét tárgyalások folytak, viszont Tony Cragg rétegesen ragasztott nemesfából faragott fejéről még a galériás is elismerte, hogy nem olcsó 165 ezer euróért, ezért a komoly vevő árengedményt kért - a végeredmény üzleti titok maradt. A Németországban élő brit szobrásznak egyébként épp most látható tárlata a bécsi Alsó-Belvedere Orangerie-pavilonjában.

Erdész & Makláry: vásárok után, árverés előtt

Egyetlen hónap alatt két modern és kortárs nemzetközi művészeti vásáron is részt vett az Erdész & Makláry Fine Arts Gallery. A francia fővárosban április 2-7. között tizedszer rendezték meg az Artparis-t a Grand Palais épületében, 115 külföldi galériás részvételével, ide kizárólag az évtizedek óta ott élő magyar festőnő, Reigl Judit hatvanas évekbeli olajképeit vitte Erdész László és Makláry Kálmán. Beszámolójuk szerint ez helyes döntésnek bizonyult, mert a francia lapok a legjobb műkereskedők közé sorolták őket, a festőművésznő pedig valóságos felfedezésszámba ment. A szakma is pozitívan reagált: két-két Reigl-kép megvásárlásáról is tárgyalt a New York-i Museum of Modern Art, illetve a Metropolitan, valamint egy texasi közgyűjtemény. A vérfrissítésre készülő, április 20-án zárult Art Cologne-on (Napi, 2008. április 21.) a budapesti műkereskedő-páros a két világháború közötti magyar avantgárd európai hírű mestereinek válogatott műveit állította ki. Etienne Beöthy, Bortnyik Sándor, Joseph Csáky, Mattis-Teutsch János és Moholy-Nagy László neve ismerősen cseng külföldön is, akárcsak fotósaink közül André Kertészé és Martin Munkácsié. A kölni Ludwig múzeum igazgatója vásárlásról tárgyalt, egy berlini és egy vidéki német galéria pedig együttes kiállítást tervez a közeljövőben az Erdész & Makláry galériával. Moholy-Nagy László Földek című 1919-es gouache festménye ugyan nem kelt el Kölnben, de a Magyar Nemzeti Galéria neki szentelt rendezvénysorozatának emblémája lett, meghívón és plakáton egyaránt. Ebből az alkalomból eljött Budapestre a művész lánya, Hattula Moholy-Nagy, valamint a kölni vásár igazgatói tisztét május 1-jétől átvevő unokája, Daniel Hug, aki felkeresi az Erdész & Makláry galériát is. Eközben Erdész László az utolsó simításoknál tart az Erdész & Fiai második művészeti aukciójának előkészítésében. Az anyagot a Pintér Antik termeiben lehet megtekinteni május 4-től 9-ig a Falk Miksa utcában, a licitálás pedig a Néprajzi Múzeum aulájában lesz május 10-én. A másfél száz tételből harmincnál több indul millió forint felett, ezen belül három 28 millióról: Vaszary János fadobozból kiboruló virágcsokra, Czigány Dezső 1925-30 közti Provence-i tája - mindkettő olajkép -, valamint Moholy-Nagy László már említett alkotása. A nagy nevek a továbbiakban is magas árakkal társulnak: Rippl Rónai Józseftől az 1901-es olaj-karton Herkulesfürdői kaszinó 18 millióról indul, 15 milliót kérnek Mattis-Teutsch János 1921-es Lelki virágjaiért olajban (az azonos című sorozat 1918-as akvarell darabja 6 millió 250 ezer forintért is elérhető). Egyenként 6-6 milliót várnak Kassák Lajos Kompozíció Z-vel elnevezésű 1923-as olajkollázsáért, illetve Nagy Balogh János Kályha székkel című vásznáért. Minimum 5 millióra taksálták Szőnyi István festői Dunakanyarját, a kortársak közül pedig Keserü Ilona Vasarely tiszteletére festett 1967-es kompozíciója legalább 4,2 milliót kóstál. A fotó újabban elmaradhatatlan a kisebb galériák árverésein is. Erdészéknél 2,2 millió forinton kezd André Kertész 1926-os felvétele egy táncosnőről, 1,3 millió egy 1931-33 közti vintage kópia Moholy-Nagytól, a felkapott kortárs Tóth György Lolita-ciklusából pedig egy ötpéldányos másolat egyik darabja 1998-ból legalább 800 ezer forintjába kerülhet új tulajdonosának. Érdekesség még a hatvanas évekből Salvador Dalí néhány figurális festésű dísztányérja limoges-i porcelánból, darabonként 150 ezer forintért.