A müncheni Ketterer Kunst bevett szokása, hogy az aukcióikon el nem kelt tételekre még egy hónapon át lehet pályázni a kikiáltási áron - ilyesmivel kísérletezik most Magyarországon Erdész László is, aki május 10-i árverését nem tekinti lezártnak és további értékesítésekről tárgyal az érdeklődőkkel. (A Ketterer az árverés után az interneten is közli az addig elért eredményeket, valamint a további kínálatot.) A nyilvános licitáláson a várakozásoknak megfelelően a legmagasabb leütési árat a legutolsó érte el a 143 tételből: Moholy-Nagy László Földek című 1919-es gouache festményének ára 28 millió forintról 36 millióra ugrott. A korai mű a Magyar Nemzeti Galéria "Természet és technika - Az újraértelmezett Moholy-Nagy" kiállításának emblematikus darabja, így az új tulajdonos csak annak zárása után veheti birtokába.
Két kép teljesen egyforma licitlépcsőt futott be: 28 milliós elvárás után 32 millióért kelt el Vaszary János 1925 utáni fehér periódusából származó olaj-vászon Virágcsendélete, valamint Czigány Dezső nagyjából egyidős Provence-i tája. Rippl-Rónai József 1901-es olaj-karton Herkulesfürdői kaszinója 18 millióról 22 millióig jutott. Mattis-Teutsch János öt tétele közül a Lelki virág című sorozatból egy 1918-as akvarell 6,2 millióról 7,5 millióig lépdelt, 1921-es olaj változata 15 milliós elvárás után 16 millióért kelt el. Kassák Lajos 1923-as, Kompozíció Z-vel című olaj-kollázsa 6 millió helyett 7,5 milliót hozott, Vajda Lajos szénnel rajzolt 1940-es Gyökérvilága 3,5 milliós kezdés után 5,5 milliót ért el, míg Egry József tempera Badacsonyi tája 2,8 millió helyett 4,5 milliót is megért valakinek.
A kortárs képzőművészet élő nagyjai közül Keserü Ilona Vasarely tiszteletére festett 1967-es vászna 4,2 milliós kikiáltási árán kelt el, Nádler István két újabb, egyenként 800 ezerre taksált vászna közül az egyik 1,4, a másik pedig 1,6 milliós leütést hozott, a középnemzedékből pedig millió felett végeztek Bukta Imre, Szurcsik János, ef Zámbó István vagy El Kazovszkij képei.
Wagner István