Hozzávetőleges becslések szerint ezer művész két-háromezer műve közül válogathattak idén az érdeklődők a negyedik alkalommal megrendezett bécsi kortárs képzőművészeti vásáron, az április 28-án zárult Viennafairen. A rendező Reed Exhibitions kétszázötven nagy nevű hazai és külföldi műgyűjtőt hívott meg erre az alkalomra, akiket olyan akciókkal is kényeztettek, mint például városnézés saját idegenvezetővel, kívánság szerinti esti színházi előadás vagy koncert, esetleg éppen egynapos kirándulás Budapestre. Ilyen vendég volt New Yorkból a híres Hort házaspár, akik két évtized alatt kétezer művet vásároltak - egy művésztől egyszerre minimum tucatnyit -, ebből háromszázat cserélnek évente házuk falain. Üzleti titkuk a tehetséges pályakezdők kiszimatolásában és felfuttatásában rejlik, akiktől idejében "bespájzolnak", mielőtt áraik horribilis szinteket érnének el.
A vásár szervezői még az eladásoknál is fontosabbnak tartják a kapcsolati háló kialakítását - főleg a régió kis galériáinak esetében -, ezért is támogatják meghívásukkal az Edek Bartz igazgató által helyszíni látogatásokon kiválogatott kiállítókat. A budapesti acb galéria tökéletesen megfelelt ennek az elvárásnak: a Szűcs Attila "buborék" periódusából való legújabb olajképeit bemutató standon lapunk tapasztalatai szerint is egymást váltották a tárgyalóasztalnál az érdeklődők és a potenciális vevők. A Bécsben először vendégszereplő Kisteremre az osztrák sajtó is rögtön felfigyelt: a Die Presse szerint "a budapesti galéria aktuális kínálatával feltárja a rendszerváltás előtti Untergrund-szcéna gyökereit, illetve bemutatja elfojthatatlan kreativitásának kései visszhangját is".
Szokása szerint már a zártkörű szakmai megnyitón sikerült értékesítenie több magyar művet Hans Knoll bécsi-budapesti műkereskedőnek. Göbölyös Luca Úttörőnyakkendő című figurális kompozícióját egy belga műgyűjtő házaspár vette meg (további képeket is vásároltak tőle), Nemes Csabától két, az utóbbi idők belpolitikai eseményeire utaló budapesti utcarészlet kelt el, és gazdára talált Wilhelm Scherübl két objektje is. Birkás Ákos emigránsokról festett csoportos jelenetéről konkrét tárgyalások folytak, viszont Tony Cragg rétegesen ragasztott nemesfából faragott fejéről még a galériás is elismerte, hogy nem olcsó 165 ezer euróért, ezért a komoly vevő árengedményt kért - a végeredmény üzleti titok maradt. A Németországban élő brit szobrásznak egyébként épp most látható tárlata a bécsi Alsó-Belvedere Orangerie-pavilonjában.
