A Moody’s nem nyúlt Magyarország adósbesorolásához, de a péntek esti „figyelmeztetése” így is egyértelmű volt: a hitelminősítő szerint az új kormány EU-politikája javíthatja az ország megítélését, ám a magas hiány, a romló adósságpálya és a bizonytalan költségvetési konszolidáció miatt továbbra is érdemi kockázatok maradtak a magyar gazdaság körül.
A hitelminősítő szerint Magyarország Baa2-es besorolását továbbra is a diverzifikált gazdaság, a hosszabb távon is mérsékelt növekedési potenciál, valamint az a várakozás támogatja, hogy az új kormány alatt javulhat az EU-val való viszony, ami megnyithatja az utat a helyreállítási és többéves uniós források felé.
A Moody’s közleményéből ugyanakkor az is kiderült, hogy továbbra is komoly kockázatként kezelte a 2020 óta magas költségvetési hiányokat, az intézményi és kormányzási gyengeségeket, valamint az ukrajnai háborúból és az európai biztonsági környezet romlásából fakadó geopolitikai kockázatokat.
A hitelminősítő továbbá rontotta a magyar gazdaságra vonatkozó növekedési várakozásait: 2026-ra már csak 1,9, míg 2027-re 2,2 százalékos GDP-bővülést vár, korábban mindkét évre 2,3 százalékos növekedéssel számolt.
A költségvetési kép sem lett kedvezőbb: a Moody’s szerint a hiány a 2025-ös 4,7 százalékról 2026-ban legalább 5,2 százalékra emelkedhet, az államadósság pedig 2027-re a GDP 77 százaléka fölé nőhet. A hitelminősítő külön kockázatként említette a korábbi kormány választás előtti költekezését, valamint az üzemanyagárakra bevezetett nyílt végű intézkedéseket, amelyek tovább növelhetik a költségvetési nyomást.
Értékelésük szerint a magyar gazdaságot egyszerre fékezte a gyenge külső környezet, Németország elhúzódó lassulása, az állami beruházások visszaesése és az uniós források elakadása, miközben a közel-keleti konfliktus az energiaárakon és a főbb kereskedelmi partnerek gyengébb növekedésén keresztül tovább ronthatta a kilátásokat.
A negatív kilátást egyébként az indokolta a hitelminősítő szerint, hogy
- bizonytalan, az új kormány képes lesz-e időben teljesíteni az EU-források felszabadításához szükséges feltételeket, illetve hiteles költségvetési konszolidációt bemutatni;
- továbbá stabil kilátásra akkor lenne esély, ha tartósan javulna az EU-kapcsolat és érdemben kedvezőbbé válna a hiány- és adósságpálya.
Pedig kedvező volt a kormányváltás piaci fogadtatása
A Moody’s döntése előtt már hetek óta az volt a magyar piacon a fő kérdés, hogy a hitelminősítők mikor és milyen formában követik le azt a változást, amelyet a befektetők a hozamokban és a kockázati felárakban már elkezdtek beárazni. Egyébként már a Moody’s korábbi értékeléseiben is kiemelt szempont volt
- az uniós források körüli bizonytalanság,
- a magas államadósság,
- valamint az, hogy a kamatkiadások érezhető terhet jelentettek a költségvetésnek.
A figyelmeztető jelzések más hitelminősítőknél is megjelentek: a Fitch decemberben ugyan nem rontotta le Magyarország BBB besorolását, de stabilról negatívra módosította a kilátást. Az indoklásban szintén a romló államháztartási pálya jelent meg, valamint a választás előtti költségvetési lazítás, a gyenge növekedési környezet, ahogy az uniós források körüli bizonytalanság is szerepet kapott. A hitelminősítő akkor arra is utalt, hogy a magyar adósságráta a hasonló besorolású országokhoz képest magasabb szinten ragadhat.
Vagyis a hitelminősítői oldalról nézve Magyarország úgy fordult rá a Moody’s döntésére, hogy
a hivatalos besorolási kép még óvatosságot tükrözött, a piac azonban időközben már más történetet kezdett árazni.
A választás utáni hetekben látványosan javult a magyar eszközök megítélése. A befektetők a korábbinál kedvezőbb forgatókönyvet kezdtek beárazni: azt, hogy
- az új politikai helyzet javíthatja Magyarország és az Európai Unió viszonyát,
- csökkentheti az uniós forrásokkal kapcsolatos kockázatokat,
- és idővel mérsékelheti az ország kockázati prémiumát is.
Ennek a piaci fordulatnak az egyik leglátványosabb jele az állampapírpiacon jelent meg. A magyar tízéves hozam érdemben csökkent, és a korábbi regionális felár jelentős része eltűnt. A magyar hosszú hozam gyakorlatilag beérte a lengyel szintet, ami azért volt különösen figyelemre méltó, mert Lengyelország hitelminősítői besorolása több fokozattal is kedvezőbb a magyarnál.
Ez a helyzet ritka piaci üzenetet hordozott: a befektetők a hozamok alapján már közelebb árazták Magyarországot Lengyelországhoz, mint amit a hivatalos hitelminősítői különbség indokolt volna.
A javuló hangulat mögött ugyanakkor nem az áll, hogy a magyar gazdaság összes problémája hirtelen eltűnt volna. A költségvetési hiány, az államadósság szintje, a kamatkiadások nagysága és a növekedési kilátások továbbra sem épp rózsásak. A hitelminősítők számára ezért nem önmagában a politikai fordulat a döntő, hanem az, hogy lesz-e ebből hiteles költségvetési pálya, rendezettebb EU-kapcsolat és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika. A bizalom – egyelőre – megvan.
A Moody’s ma esti döntésével tehát elindult a magyar államadós-besorolások idei vizsgálatsorozata: legközelebb jövő héten kerül napirendre a magyar adósosztályzat, május 29-én az S&P, majd egy héttel később, június 5-én a Fitch Ratings mond véleményt Magyarországról. Az őszi kör pedig november 20-án a Moody’s, november 27-én az S&P, december 4-én pedig a Fitch döntésével folytatódik.