Wagner István

MissionArt-árverés Miskolcon

A Miskolc Városi Művészeti Múzeumban tart árverést a budapesti és miskolci székhelyű MissionArt Galéria május 5-én, XX. századi modern és kortárs festményekből, valamint grafikákból. Az egy híján kétszáz tételből csak egyetlen közelíti meg a milliós indítást: Stanislav Stückgold Fekvő férfi (1909) című olaj-vászon képe 950 ezer forinton kezdi a licitet. A többi drágább festmény ára is legfeljebb félmillió körül szóródik, közülük Iványi Grünwald Béla 1940-es évekből való, Beszélgetők című kompozícióját értékelték legmagasabbra, 580 ezer forintra. Egyenként 480 ezerről startol Deák Ébner Lajos alföldi iskolához tartozó Vására, Wahorn András akrilkompozíciója, a Két nap, akárcsak Szurcsik József azonos technikájú, Kárhozottak II. című képe, 2005-ből. Wahorntól akad fából faragott kisszobor is, a Nő székkel 1993-ból, 450 ezerért - legalább ugyanennyit kérnek Máger Ágnes Fiatal pár című 1971-es vásznáért is. A MissionArt Galéria specialitásának számító nagybányai iskola képviselői közül Mikola András Malomárok elnevezésű vásznát 420 ezer forinton kiáltják ki. A nagyok után a kisebb galériák is ráálltak a fotók licitálására, köztük a MissionArt is. Egyenként 400 ezer forintról startol Hajas Tibortól az 1971-es Smink-vázlatok avagy Gémes Pétertől az 1981-91 közötti Fotografikus etűdök, de Kótai Tamástól a 2001-es Cím nélkül III. már 180 ezertől megcélozható, Szanyi Borbálától pedig az Elemi geometria sorozat három idén készült darabja egyenként 35 ezerért is megszerezhető. A grafikák között a két világháború közötti magyar avantgárd nagy neveitől is megszerezhetők sokszorosított alkotások. Gross Bettelheim Jolán Hidak című litográfiáját 220 ezer forintra taksálták, Mattis Teutsch János 1917-es linómetszete - egy stilizált fasor - már csak 160 ezerről, Kassák Lajos egyik linólapja a fogalommá vált MA című mappából pedig mindössze 120 ezerről indul. A legalsó árszinten is akadnak húzónevek. Szőnyi István Köszörűs című 1927-es rézkarca a legolcsóbbak közé tartozik a 22 ezer forintos elvárással, Klie Zoltán tempera Lovasait, illetve a fiatal Verebics Katalin japános ihletésű, Utamaro után című 2002-es hidegtű lapját pedig egyenként 30 ezerért vesztegetik.

Minden idők legdrágább magyar tárlata

A debreceni Modemban rendezendő Aba-Novák életmű-kiállítás biztosításának költsége még a tavalyi Leonardo-tárlatét is felülmúlta.

Minden idők legdrágább magyar tárlata

Az ország legnagyobb egybefüggő kiállítótermének számít Debrecenben a Modem összesen 4500 négyzetméteres alapterületével, amelyből háromezer a tárlaton hasznosítható felület. A régióban a legmodernebbek közé is sorolják, rendkívül érdekes programja pedig külföldről is csalogatja a látogatók tömegeit. A tavalyi nagy sikerű Leonardo-tárlat után most Aba-Novák Vilmos eddigi legnagyobb életmű-kiállítása még Az igazi da Vinci biztosítási összegét is felülmúlta 4 milliárd forintos summájával, így minden idők legdrágább magyar tárlata. Ehhez képest a kiállítás költsége mindössze ötvenmillió forint. A mintegy félszáz hazai magánkollekcióból és öt ország közgyűjteményeiből érkezett közel háromszáz alkotást hetven éve nem láthatta a hazai közönség, a család tulajdonából kölcsönzött rajzok pedig még sosem kerültek a nyilvánosság elé, azokat különleges, fényérzékeny üveggel védik. A képek mellett ráadásul nemcsak a művész műtermét rendezték be eredeti bútoraival és néprajzi tárgyaival az egyik benyílóban, hanem közzétették a világhírű fotós, André Kertész munka közben róla készült fotóit. A tengerentúlról pedig előkerült az az 1935-ös New York-i útja során róla készült egyórás színes film, amely világviszonylatban is korai ritkaságnak számít. Egy külön teremben méretarányosan rekonstruálták az 1937-es párizsi világkiállítás 220 négyzetméteres, sokalakos pannóját, amely a francia-magyar kapcsolatokról szólt és aranyérmet nyert a Picasso által elnökölt zsűritől. Ekkor kiáltott fel állítólag a mester elismeréssel: ki ez a barbár zseni? Innen kölcsönözte a tárlat a címét is, amelynek kurátora Molnos Péter és "pikantériája", hogy a művészettörténész a rendezési előkészületek közben számos, eddig eredetinek tartott műről bebizonyította hamis voltát, mert Aba-Novák már életében is a legtöbbet hamisított alkotók közé tartozott, ezért most külön részleget szentelnek a megtévesztő ál-változatoknak.

Dorotheum: rekordárak a képárveréseken

Nagy sikert arattak a régi mesterek a bécsi Dorotheum tavaszi aukciós hetén - eleget téve a várakozásoknak, hiszen a Dorotheum kontinentális viszonylatban vezető aukciósháznak számít ebben a szegmensben. Girolamo Macchietti Madonnája a gyermek Jézussal és Szent Jánossal megtízszerezte kikiáltási árát, amikor az április 15-i licitáláson nagy csatában 400 ezer euróért szerezte meg egy telefonon küzdő brit gyűjtő (ez az itáliai festő aukciós rekordja is). A többi főmű is jó árakon cserélt gazdát: Giovanni Paolo Panini római vedutája olasz tulajdonba jutott telefonon 300 500 euróért, Guido Reni Bűnbánó Magdolnáját egy a teremben is jelen lévő svájci vevő szerezte meg 260 300 euróért, Tiepolo Rebekka a kútnál című kompozíciója 176 800 euróért ment tovább, Jacob Marrell csendélete 110 100 euróért kelt el (képünkön). Születtek meglepetések is: a ház szakértői a Krisztus holtteste kínzóeszközökkel című művet eredetileg a németalföldi Pierre Hubert Subleyrasnak tulajdonították, ezért előzetesen csak a 12-18 ezer eurós sávra taksálták, de a neves művészettörténész, John Spike az olasz Sebastiano Ricci művévé nyilvánította, így az ajánlatok meg sem álltak a 145 300 eurós magasságig. Másnap, a XIX. századi festészet napján az olasz szalonpiktúra került a középpontba, itt ismét 400 ezer euró lett a legmagasabb leütési ár, ezt Giovanni Boldini virtuóz ecsetvonásokkal felvitt nőalakjáért adták meg. Francia magántulajdonba került Nicolau Antonio Facchinetti Pillantás a riói öbölre című 1872-es tengeri tájképe - ennek a hátoldalára is festett a Brazíliában kedvelt mester egy városrészletet -, mégpedig úgy, hogy telefonos vetélkedésben tízszeresére ment fel a 28 ezer eurós becsérték, és 283 300 eurónál ütötték le végül a művet. A lengyel akadémikus festő, Henryk Siemiradzki antikizáló zsánerjelenete, a Vízhordó nő olajfaligetben egy lengyel gyűjtőnek a kikiáltási ár háromszorosát is megérte, amikor meg sem állt 134 ezer euróig.

A bútorok húzták fel Nagyháziék árverését

A szezonkezdéshez hasonlóan április 8-án XIX-XX. századi festmények, 9-én vegyes néprajzi tárgyak, bútorok és szőnyegek kerültek kalapács alá a Nagyházi Galériában. Az első napon a kismesterek képeinek mérsékelt árai ismét a szerény pénztárcájú gyűjtőket célozták meg: a várakozásnak megfelelően 310 tételből sikerült 152-t értékesíteni, míg másnap a variaárverés 448 tételéből 278 ment el. A képeknél a legmagasabb leütés sem haladta meg a félmilliós felső határt. A legtöbbet, 480 ezer forintot Cserna Károly Kairói részlet vonuló karavánnal című orientális olajképéért fizettek, 220 ezres start után. Ugyanennyiről indult a második helyezett, Szász Endre jellegzetes női portréja is, amely 460 ezres leütésig jutott. Egyenként 400 ezer forintot fizetett új tulajdonosa Heller Andor 1939-es Báli forgatagáért (ezt 180 ezerre tartották), illetve Szász Endre markáns férfiportréjáért, amelyet 320 ezer forintra értékeltek a ház szakértői. Másnap a Nagyháziéknál hagyományosan népszerű etnográfiai tárgyak törzsközönsége ismét gyarapíthatta otthoni állományát patinás, ámde olcsó példányokkal. Bár az utóbbi években lassan, de biztosan csökken az áruk világszerte, a pálmát mégis az antik polgári bútorok vitték el. Az egész érverési sorozat legmagasabb ára lett az az 1,8 millió forint, amelyet egy 1800 körüli osztrák írószekreterért fizettek ki - ez volt az indulási ára is a fenyőalapon dióborítású, veretekkel és faragott-aranyozott dekorációkkal és tussal is díszített bútornak. Licitlépcső nélkül kelt el 1,7 millióért egy 1920 körüli valódi perzsa keschan szőnyeg is, és alapárán, 1,3 millió forinton értékesítettek egy 1770-es osztrák tálalószekrényt is. Igazi kuriózum volt egy 1900 körüli velencei dísztárgy: a talapzatával együtt több mint kétméteres, fából faragott, festett nőalak kezében színes üveg szőlőfürtökkel 850 ezer forinton indult és 1,1 millión ütötték le.

Három magyar galéria a Viennafairen

Negyedszer rendezik meg Bécsben, idén április 23-28. között, a kortárs nemzetközi képzőművészeti vásárt, a Viennafairt. Tavaly 22 országból 107 galéria szerepelt a közel 15 ezer látogatót vonzó eseményen, az idei előtt pedig akkora volt az érdeklődés, hogy bővítették a kiállítási területet, így 124 kiállítót tudott kiválogatni a nemzetközi zsűri (jó néhányan várólistán maradtak). Ausztriát 46 műkereskedés képviseli, Közép- és Kelet-Európából pedig 19-en lesznek a mustrán, amely kifejezetten erre a területre fokuszál. Az USA-t két galéria képviseli, és az idén először jelen lesz két izraeli kiállító is. A korábbi évekhez hasonlóan most is három magyar galériát hívtak meg, közülük a bécsi és budapesti székhelyű Hans Knollnak hivatalból ott a helye, hiszen már a rendszerváltás előtt boltot nyitott az akkori keleti blokkban. Most a magyar művészeket Birkás Ákos és Nemes Csaba képviseli: az előbbi művész festményei ezúttal a migráció témájával foglalkoznak, utóbbinak pedig a közelmúlt belpolitikai eseményeit bemutató alkotásai kerülnek most a bécsi közönség elé. A magyarok mellett jelen lesz a brit származású, jelenleg Németországban élő szobrász, Tony Cragg, a bolgár származású, de osztrák földön alkotó Mara Mattuschka (egyéni tárlata egyidejűleg a Liszt Ferenc téri Knoll Galériában látható), az oroszok közül pedig a Budapesten már szintén bemutatkozott AES+F csoport, valamint a moszkvai Blue Noses Group. Az osztrák-magyar galéria eladási árai bruttó 360 ezer forinttól tízmillió feletti összegig szóródnak. Rendszeres résztvevő Budapestről az acb Galéria is, amely az idén egyetlen művészre koncentrál: Szűcs Attila legújabb festményeit mutatja be standján a "buborékos" periódusból, 1500-7500 euró közti árakon (képünkön a Fürdő figura látható). Új szereplő viszont a Viennafairen a budapesti Kisterem Galéria, amely egy magyar és egy külföldi alkotóval jelentkezett. Fodor János fiatal intermédia-művész újabban Berlinben él, tőle rajzok, tárgyak és filmek egyaránt szerepelnek; vegyes technikájú, nagyjából négyzetméteres lapjait ezer eurótól kínálják majd. Kiállító társa a szintén Berlinben dolgozó dán származású Gitte Villesen, akitől 2006-ban a Műcsarnok Álmok égő tájain című skandináv kiállításán szerepelt egy fotósorozat, Jelenetek egy némafilmből címmel. A huszonkét fényképből álló teljes installáció ára 15 ezer euró lesz Bécsben. A három példányban készült, Némafilm című negyedórás Villesen-dvd-ből a 2/3-as sorszámú ötezer euróért vehető majd meg. A galériák mellett a nemzetközi kortárs képzőművészeti vásáron évről évre önmagukat bemutató intézmények között ezúttal is jelen lesz a budapesti Ludwig Múzeum.

Abigail: Gyarmathy Csigája félmillióért

Heves licitharcban alakult ki a legmagasabb ár az Abigail Galéria április 6-ai grafikai árverésén, ahol 245 tételből 155-öt értékesítettek. Gyarmathy Tihamér 1972-es, vegyes technikájú grafikai lapja, a színes filctollakkal húzott rovátkákból kirajzolódó Csiga 130 ezer forintról indult és meg sem állt 500 ezer forintig, néhány elszánt vevőjelölt vetélkedése miatt. Jól szerepelt Rozsda Endre Hölgy nyakékkel című 1947-es ceruzarajza is, a katalógus címlapjára is kitett elegáns kompozíció eleve magasabbról, 190 ezer forintról startolt és 340 ezernél landolt. A harmadik helyen a Párizs és Budapest között ingázó Konok Tamás végzett Hely és idő nélkül című, 2000-ben készült szitanyomatával, amelyet 220 ezer forintos becsértékén ütötték le. Mednyánszky László grafittal rajzolt, jellegzetes ülő férfialakja pontosan megduplázta 70 ezer forintos kezdését, Patkó Károly ceruza női aktját viszont szintemelkedés nélkül értékesítették 120 ezerért, és kezdő áránál maradt Czóbel Béla Műteremben című tusskicce, 100 ezer forintért. Másokhoz hasonlóan az Abigail Galéria is belevágott a fotók árverezésébe - most Szipál Márton Hölgy kutyákkal című, negatívról saját kezűleg másolt és eredeti aláírásával hitelesített c-printje ígérkezett a legnagyobb dobásnak, de a 100 ezer forinton indított mű visszamaradt. Moholy-Nagy László 1931-es Aktja (eredeti negatívról készült c-print) 24 ezer forintos alapárán kelt el, az 1926-os Ég és föld között levonata ugyanennyiről 40 ezerig ment fel, míg az 1927-es Fűzőmerevítő 44 ezer forintos leütésig jutott.

Kinsky-aukció magyarokkal

A bécsi Kinsky-palotában régi mesterekre, XIX. századi festészetre és kortársakra lehet licitálni április 15-én, a 276 tétel között kéttucatnyi magyar is akad. Egy Markó Károlynak tulajdonított olaj-vászon festmény - mediterrán hegyi táj - 2,5-6 ezer eurós sávban indul, csakúgy, mint a szolnoki iskola alapítói közé tartozó August von Pettenkofen fára festett olajképe. Kern Ármin két 1908-as zsánerképe egyenként 5-8 ezer euró között pályázható meg, Kozeluh Sándornak a bécsi Stefansdomot megörökítő akvarellje már 7-12 ezer euró. Alsó határával is átlépi a tízezres küszöböt Hamza János dekoratív rokokó életképe (10-18 ezer euró), a legtöbbet pedig a bajor festőiskola orientális irányzatához tartozó Eisenhut Ferenc egzotikus vásznáért kérnek: a Koránnal gyógyító prédikátort 35-70 ezer euróra tartják a Kinskynél. (Tavaly a Sotheby's közép-európai árverésén 20 400 fontért kelt el egy Eisenhut-kép, 6-8 ezres indítás után. Napi, 2007. július 16. Az 1903-ban elhunyt művész itthon leginkább a New York palota máig látható pannóinak alkotójaként ismert.) A kortársak közül a közelmúltban elhunyt, Ausztriában alkotó Pálffy Péter vegyes technikájú, a negyvenes évek végétől a hetvenes évekig készült kompozícióinak árai az ezer és 10 ezer euró közti skálán szóródnak. Másnap a variaárverés 185 tételének vegyes régiségei között van egy felvidéki ónfedelű habán korsó, hasán 1638-as évszámmal, 6-12 ezer eurós sávban, valamint egy szecessziós ezüstneműkészlet 9-16 ezer euró közti áron. Az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó tizenkét személyes garnitúra összesen 139 darabjának súlya 7100 gramm, értékét az is emeli, hogy eredeti négyszintes vitrinjében kínálják.

Nagyháziék maradnak a hagyományaiknál

A XIX-XX. századból való festmények, valamint egyedi és sokszorosított grafikák kerülnek kalapács alá április 8-án a Nagyházi Galériában, mégpedig a tavaszi szezon nyitásakor felvállalt cél jegyében: a 311 tételt mérsékelt árakon hozzák forgalomba, hogy a szerényebb pénztárcájúak is hozzájuthassanak egy-egy műalkotáshoz. A legalacsonyabb és a legmagasabb árszinten is neves művészek munkáira akadhatunk: Borsos Miklós Reggel című 1961-es rézkarca például ajándékozási felirattal hitelesítve is csak 24 ezer forint. A másik véglet Szász Endre olajjal festett férfiportréja, de ennek kikiáltási ára sem haladja meg a 320 ezer forintot (tőle is kapható rézkarc alig 30 ezerért). Divatos avantgárd mestereink közül Kádár Bélától egyenként 30 ezerért hirdetnek fekete-fehér litográfiákat, Iványi Grünwald Bélától egy színes rézkarc 40 ezer, egy balatoni táj olajban is csak 120 ezer, míg Kmetty János vízparti akvarellje 220 ezer forint. Rudnay Gyulától 80-100 ezer forintért kínálnak akvarelleket, 120-260 ezer forint között pedig olajképeket, Szőnyi István bibliai jelenete, egy rézkarc viszont csak 60 ezerről indul. Ugyanennyit kérnek Orbán Dezső egy akvarelljéért, egy pasztelljéért viszont 180 ezret várnak, Victor Vasarely fekete-fehér, illetve színes szitanyomatainak ára 36 ezer és 170 ezer forint között szóródik. Másnap polgári és paraszti bútorok, néprajzi tárgyak, valamint keleti szőnyegek kerülnek sorra közel félezer tételben; a ház hagyományaihoz híven itt már milliós kikiáltási árak is előfordulnak. Egy emeletes magyar írószekreter (képünkön) 1760 tájáról - intarziával és eredeti rézveretekkel - 2,8 milliótól pályázható meg, ugyanebből az időből egy osztrák tálalószekrény csak 1,3 millió forint, egy két és fél méteres osztrák állóóra (nem működő, de javítható állapotban) 2,2 millió. A köznyelvben perzsának nevezett szőnyegek kategóriájában egy kaukázusi kazak példány a XIX. század második feléből 1,2 millió forint, egy társa másfél millió, egy valóban perzsa keschan 1920 tájáról viszont már 1,7 milliót kóstál (igaz, a mérete is tekintélyes, 430x325 centi). Egy feltehetően XVII. századi (ennek megfelelően pótolt és javított) ladik imaszőnyeg Anatóliából kereken egymillióról indul.