Újabb rendkívül érzékeny pontok kerültek a Magyar-kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások középpontjába: a nyugdíjreform és az adórendszer átalakítása. Az Euronews friss értesülése szerint bizottsági tisztségviselők úgy látják, Magyar Péter mindkét területen ellenáll a brüsszeli elvárásoknak, arra hivatkozva, hogy ezek újabb terheket raknának az amúgy is feszes államháztartásra. Mintegy 17 milliárd eurónyi, korábban jogállamisági és korrupciós aggályok miatt befagyasztott uniós forrás sorsa forog kockán.
A legszorosabb határidő a helyreállítási alaphoz kapcsolódik. Magyarország 10,4 milliárd eurónyi RRF-forrást veszíthet el, ha augusztus 31-ig nem teljesíti a szükséges mérföldköveket. A csomag 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd eurónyi hitelből áll, de eddig csak előfinanszírozás érkezett, érdemi kifizetési kérelem nem, mert a 27 szupermérföldkő továbbra is akadályozza ezt.
A nyugdíjreform azért lehet a tárgyalások egyik legérzékenyebb pontja, mert a Tisza kampányában éppen a legalacsonyabb nyugdíjak emelését, illetve az átlag alatti ellátások javítását ígérte. Ehhez képest a Brüsszel által jóváhagyott helyreállítási tervben olyan reformok szerepelnek, amelyeknek egyszerre kellene fenntarthatóbbá és igazságosabbá tenniük a nyugdíjrendszert. Az Euronews információi szerint
a magyar fél elvben nem zárkózik el a reformtól, de a gyenge költségvetési helyzet és az augusztusi határidő miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlennek tartja az átfogó átalakítást ilyen rövid idő alatt.
A másik konfliktusos terület az adórendszer. Magyar Péter a múlt hétvégén levelet írt Ursula von der Leyennek, amelyben jelezte a magyar kormány „vörös vonalait”, a tartalmát azonban nem hozták nyilvánosságra. Az adópolitikával kapcsolatban azonban a magyar kormányfő már nyilvánosan jelezte, hogy nem kívánja kivezetni az energia- és pénzügyi szektorra kivetett különadókat.
Az Európai Bizottság elvárása például az, hogy a kormány fokozatosan vezessen ki bizonyos különadókat. Ez nyilvánvalóan a magyar gazdaság érdeke is, de a jelenlegi költségvetési helyzetben a magyar kormány ezt biztosan nem tudja vállalni
- jelezte.
Politikai olvadás van, automatikus pénzcsapnyitás nincs
A két fél kapcsolata jelentősen javult a kormányváltás óta, az Európai Bizottság teljesen új fejezetet nyitna Budapesttel. Von der Leyen korábban arról beszélt, hogy Magyarországnak gyors munkára van szüksége a reformok végrehajtásához, Magyar Péter pedig politikai megállapodást szeretne aláírni Brüsszelben.
Azonban ez a politikai enyhülés nem jelenti azt, hogy a Bizottság elengedheti a feltételeket. A Le Monde korábbi elemzése szerint Brüsszel kettős nyomás alatt van: egyrészt lehetőséget lát a magyar–uniós kapcsolatok rendezésére az Orbán-korszak után, másrészt viszont jogi és politikai kockázatot vállalna, ha túl engedékenynek tűnne.
Ezt erősíti az is, hogy az Európai Parlament még a magyar választások előtt megtámadta a Bizottság 2023-as döntését, amellyel mintegy 10 milliárd eurónyi forrást feloldott Magyarország számára. Az ügyben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka úgy foglalt állást, hogy a Bizottság nem járhat el pusztán politikai alapon, ha a jogállamisági feltételek teljesítése nem igazolható.
Mindent boríthat von der Leyen terve: teljesen átvenné az uniós pénzszivattyút, ez Magyar Péter sorsát is eldöntheti
Drasztikusan átalakulhat az Európai Unió egyik legfontosabb pénzosztó rendszere: Brüsszelben már a kohéziós források teljes újratervezéséről zajlik a vita. A tét Magyarország számára különösen nagy, hiszen az új kormány hosszútávú mozgásterét alapvetően meghatározza az uniós pénzek jövője. A kohéziós politika régióközpontú modellje helyett egy központosítottabb, reformokhoz és stratégiai beruházásokhoz kötött rendszer körvonalazódik. Ez egyszerre adhat esélyt a gyorsabb forrásszerzésre, illetve jelenthet sokkal keményebb brüsszeli kontrollt Budapest felett.
Ahogy arról az Economxen korábban beszámoltunk, a helyreállítási alap teljes, 10,4 milliárd eurós keretének lehívása időben rendkívül nehéz lehet. Brüsszel ezért inkább arra ösztönözheti Magyarországot, hogy a 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásra koncentráljon, és ne ragaszkodjon mindenáron a 3,9 milliárd eurós hitelrészhez, amely tovább terhelné a költségvetést.
Emellett az ukrán-magyar kapcsolatok rendezése is kulcsszerepet kaphat az uniós pénzek hazahozatalában. Uniós diplomaták és tisztviselők jelenleg azt valószínűsítik, hogy Budapest a következő hetekben támogathatja az első formális tárgyalási szakasz megnyitását, a folyamat időzítését illetően azonban még nagy a bizonytalanság. Ursula von der Leyen és António Costa, az Európai Tanács elnöke is felvetette Ukrajna uniós tagsági kérelmének kérdését a Magyarral folytatott telefonbeszélgetései során röviddel a megválasztása után. A diplomata szerint von der Leyen mindenképpen azt szeretné, ha a tagsági kérdés mielőbb, azaz még a júniusi uniós csúcstalálkozó előtt, előmozdításra kerülne.
Az Erasmus lehet az első látványos siker
A tárgyalások egyik gyorsabban rendezhető ügye az Erasmus+ és a Horizon Europe programokból kizárt magyar egyetemek helyzete lehet. Az Euronews szerint Brüsszel és Budapest akár közös nyilatkozatot is kiadhat az ügyben, a Bizottság pedig nem feltétlenül követeli a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) teljes felszámolását.
A viszonyt az is terheli, hogy Magyarország továbbra is fizeti a menekültügyi szabályok megsértése miatt kiszabott napi egymillió eurós bírságot. Az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió eurós átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra, mert nem hajtotta végre a korábbi ítéletet a menekültügyi és visszatérési szabályok ügyében.
Magyar Péter kormánya erre is megoldást keres, ami azért is fontos, mert az uniós forrásvitákban nemcsak a konkrét mérföldkövek számítanak, hanem az is, hogy Brüsszel mennyire lát tartós, rendszerszintű irányváltást Magyarországon.
Hogyan tovább?
Jövő héten utazik Magyar Péter Brüsszelbe, ahol Ursula von der Leyennel várhatóan politikai megállapodást ír alá az uniós források felszabadításához vezető menetrendről.
Bizottsági források azonban felhívták rá a figyelmet, hogy a politikai megállapodás elsősorban csak egy jelképes lépés, mivel Magyarországnak így is minden feltételt teljesítenie kell a helyreállítási pénzek lehívásához.
Egy tisztviselő szerint a politikai megállapodás keretében von der Leyen és Magyar Péter nyilvánosan kijelentené, hogy új fejezet kezdődik az Európai Unió és Magyarország kapcsolatában, valamint megerősítik Magyarország elkötelezettségét az Európai Ügyészséghez és az euróövezethez való csatlakozás mellett.