Vajnai Lajos

A konkurensek a szemetesből is sok információhoz juthatnak

Töretlen népszerűségnek örvend az üzleti hírszerzés oktatása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Eddig hat kurzus indult, amelyeken összesen 143-an végeztek. Az üzleti hírszerzés egyik legfontosabb funkciója, hogy pontos és megbízható előrejelzéseket adjon bizonyos események bekövetkeztére, amelyekre a vállalkozásnak érdemes jó előre felkészülnie. Éppen ezért ez a tevékenység nem egyezik meg az ipari kémkedéssel, ami nem más, mint titkos információk gyűjtése a versenytársakról piaci hátrány okozása céljából. Nehéz megítélni az üzleti hírszerzés elterjedtségét Magyarországon. A legtöbb hazánkban is jelen lévő multinacionális cég használja ezt az eszközt, bár nem biztos, hogy folyamatosan figyelik a konkurenciát. A legjobban figyelt iparágak a gyógyszeripar, a bank- és pénzügyi szféra, a számítástechnika, az olajipar és az energetika – mondta lapunknak a terület egy neve elhallgatását kérő ismerője. A magyar vezetők többsége még nem ismeri ezt a döntéstámogatási eszközt, pedig rengeteg információ beszerezhető a versenytársakról az internetről (az APEH honlapján már 214 vállalkozás, illetve vállalkozó minősíttette magát; ugyanitt negyedévente közzéteszik a jelentős, vállalkozások esetében 100 millió forint feletti adóhiányt felhalmozók listáját is), a vállalatok kötelező adatszolgáltatása révén, kormányhivataloktól, szakmai rendezvényekről vagy egyszerű megfigyeléssel. A cégek egy része még mindig nem fordít elég figyelmet az iratok kezelésére és megsemmisítésére, amiből rengeteg, a cég működésére, pénzügyi helyzetére, vevőire vonatkozó információ gyűjthető össze. Magyarországon ipari kémkedés miatt még senki ellen sem indult büntetőeljárás, az üzleti hírszerzés sincs szabályozva, bár vannak jogszabályok, melyek az üzleti titkot védik. (Az Egyesült Államokban azt is büntetik, ha jogtalanul tartózkodik valaki egy vállalat területén.) Egy vállalkozásnak arra is ügyelnie kell, hogy minél kevesebb üzleti titok kerüljön a versenytársakhoz. A naptárakra felírt jelszavak például könnyen sebezhetővé teszik a cégeket, amit a takarítóknak vagy más szakembernek öltözött kémek könnyen megszerezhetnek. Illegális, de némi ellenérték fejében akár telefonos híváslisták, banki adatok is könnyedén beszerezhetők.

Óvatlan magyarok

A magyar vállalatok még mindig nem elég óvatosak partnereik megválasztásánál, bár egyre nagyobb az érdeklődés a cégmonitoring szolgáltatások iránt. Egyre több szakmai szervezet ismeri fel, hogy valamilyen módon harcolni kell a nem fizetők ellen, s készít a rossz cégekről adatbázist. Nyugat-Európában általános, hogy egy új üzlet előtt információt kérnek a szerződő cég fizetési képességéről és hajlandóságáról – mondta lapunknak Nagy István, a Creditreform-Interinfo Kft. ügyvezetője. A hazai cégkultúrában egyelőre nem elterjedt az ilyenfajta óvatosság. Többféle módon is csökkenthető a nem fizetés kockázata, a legegyszerűbb módszer, hogy a cég maga próbál meg információkat szerezni üzletfeléről, és azt elemezve próbálja a veszélyre figyelmeztető jeleket felismerni. A cégbírósági adatok azonban nemcsak hiányosak, hanem aktualitásuk is gyakran erősen kétséges, a legfrissebb beszámolók jobb esetben 2004-esek. A magyar cégek egy része ráadásul nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének. Szakértők szerint ezek a számok – a hatóságok minden igyekezete ellenére – tovább csökkenhetnek, hiszen Nyugat-Európában a beszámolók mindössze 7 százaléka érhető el nyilvánosan. Éppen ezért a cégbírósági adatok lekérdezésének nincs túl sok értelme – tette hozzá Nagy István. Máshogy látja a helyzetet Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője, aki szerint az is sokat elárulhat egy cégről, hogy teljesíti-e adatszolgáltatási kötelezettségeit. A komolyabb cégminősítőktől a cégjegyzékben található adatok mellett a működésre vonatkozó információkat is kaphatunk, ilyenek például a forgalmi adatok, mérleg, létszám, ingatlanok, bankkapcsolat, referenciák. További szolgáltatás a cégfejlődésre, hitelképességre és a biztosíték nélkül adható hitellimitre vonatkozó információk nyújtása. Arra is van lehetőség, hogy a partnert folyamatosan figyeltessék, s ha fizetési problémára utaló jelek merülnek fel, akkor azonnal közbelépjenek. Magyarországon egyelőre nem elterjedt, de a fizetésképtelenség kivédésére alkalmas a hitelbiztosítás is. Bizonyos nagyságrend felett érdemes lehet ilyen biztosítást kötni olyan társaságnak, amely nagy számú vevővel dolgozik. Magyarországon eddig mindössze 400 biztosítási kötvényt bocsátottak ki, ami rendkívül kevés az osztrák 4300 kötvénnyel szemben – világított rá a hazai helyzetre Mikael C. Szabo, a Coface budapesti fióktelepének vezetője. Főként nemzetközi vállalatok kötnek ilyen szerződést, a biztosított cégek átlagos árbevétele 5 milliárd forint fölötti. A magyar tulajdonú cégek magasnak találják a díjakat, melyek egyébként nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondhatók, az éves árbevétel 0,2–0,4 százalékára rúgnak. Ez a díj magában foglalja a vevők értékelését, a biztosítást és a követelésbehajtást is. Az üzleti információszolgáltatókhoz hasonlóan a hitelbiztosítók is több ezer cégről rendelkeznek a bankoknál is pontosabb adatokkal, mert a tagok folyamatosan szolgáltatnak partnereikről adatokat – mondta Varga Gábor, az Euler Hermes igazgatósági tagja.

Távfelügyeletben erősít az Őrmester Kft.

Az eddig főként élőerős személy- és vagyonbiztosításról ismert Őrmester Kft. a távfelügyeleti piacon is megjelent. A bevezetés óta eltelt két hónapban 100 objektumot kötöttek be a rendszerbe. A pesszimista becslések szerint is legalább 500 ezer bekötéssel bővülhet egy-két éves távlatban a hazai piac, melyből az Őrmester 15-20 százalékot hasítana ki. A tavalyi évet 1,6 milliárd forint árbevétellel és szerény, 20 millió forint körüli nyereséggel zárta a cég, amely idén 20 százalékos növekedést és 2 milliárd forintos árbevételt tervez. A társaság Szerbiában és Romániában működő leányvállalatait is erősítené, de a hazai piacon is több cégfelvásárlást tervez, melyre 50 millió forintot különítettek el 2006-ban. Bár a bevételek 80 százaléka még az élőerős szolgáltatásokból származik, középtávon a munkaerőköltségek növekedése miatt a távfelügyelet felé tolódik a piac, illetve a kockázatfelmérés területén is dinamikus bővülés várható – vélekedett Mészáros Zsolt, a cég ügyvezetője.

Hiányzik a cégek környezetvédelmi felelőssége

A magyar vállalatok többsége esetében egyelőre nem lehet megfelelő környezettudatos gazdálkodásról beszélni – hangzott el a NAPI Gazdaság által szervezett szakmai konferencián. A környezet kisebb terhelésére való törekvés a fogyasztók esetében sincs még a megfelelő szinten.

Pankkk: a klubok még kivárnak

Ebben az évben eddig négy klub kapott támogatást a kortárs könnyűzenét támogató programból, az úgynevezett Pankkkból, de további húsz intézmény támogatásának kiutalása folyamatban van – tájékoztatták lapunkat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodáján. A számuk azonban gyorsan bővülhet, ugyanis sok klub már teljesítette az pályázati feltételeket, de még nem nyújtotta be az igényét – vélekedett Újfalusi Gábor, a minisztérium programért felelős főtanácsosa. A tavaly indított program egyik eleme, hogy támogassa az élő zenei koncerteket vidéki klubokban. A sikert jól jelzi, hogy előzetesen 69 klub regisztrált, így 1804 koncert támogatására nyílik lehetőség 2006. szeptember végéig mintegy 200 millió forint értékben. A minisztérium egyik nem elhanyagolható célja, hogy az élő zenei koncertek megrendezése kikerüljön a szürke zónából és a szerzői jogdíjak is jobban érvényesüljenek, amire a zenekarok részéről még mindig sok panasz érkezik. Az átláthatóság érdekében kellett a kluboknak előzetesen regisztráltatniuk, illetve a szerző jogdíj befizetését igazoló bizonylatot is be kell mutatni kifizetés előtt. Ezért működik az egész pályáztatás utófinanszírozásos rendszerben, negyedéves ütemezésben. Támogatást azok a klubok kaphatnak, amelyek egy évben legalább tizenkét élő zenei koncertet rendeznek és ebből legalább kettő amatőr formáció műsora. A támogatás az alkalmanként kifizetett fellépési díjak ötven százaléka, de legfeljebb százezer forint lehet. Egy klubban évente legfeljebb negyven előadás támogatható. Viszont a kluboknak sokszor okoz gondot, hogy a zenekaroknak ötven százalékban saját dalokat kell játszaniuk, ugyanis a támogatás csak ekkor vehető igénybe.

Keresettek a vízügyes szakemberek

Az elmúlt években nem okozott gondot az elhelyezkedés a frissen végzett vízügyes mérnököknek. Önálló képzésük néhány éve megszűnt, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Építészmérnöki Karán választhatják a vízépítő szakirányt a hallgatók. Évente 40-50 végzős kerül ki az intézményből, a legtöbben a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál helyezkednek el, de kivitelezéssel foglalkozó cégek is keresik a diplomásokat. Az állami hatóságoknál a kezdők bruttó fizetése 160 ezer forinttól indul, de a magánszektorban 300 ezer forintot is megadnak nekik. A magyarországi képzés nemzetközileg is elismert, a külföldről érkező diákok nagyobb arányban választják ezt a szakirányt, különösen a sivatagi országokbeli hallgatók érdeklődnek a szak iránt. A magyar mérnökök is szép számmal dolgoznak külföldön, ahol az itthoni bérek többszörösét keresik és a megbecsültségük is nagyobb. A rendszerváltozás után a szakma presztízse romlott, nem kis részben a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer körül kibontakozó viták miatt, és a vízügyes ágazatot sem kerülték el a leépítések. Az utóbbi időben viszont már hiány mutatkozik szakemberekből – mondta lapunknak Mészáros Csaba, a BMGE Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének adjunktusa. A hallgatók száma is érezhetően visszaesett, mostanában viszont újra felfedezték ezt a szakirányt. A következő években tovább nő az igény a vízépítő mérnökök iránt – véli a szakember. A jelenlegi ár- és belvízproblémák talán a politikusok figyelmét is felhívják az ágazat sanyarú helyzetére, és egy hosszú távú koncepcióval pótolják a hiányosságokat. Ehhez pedig növelni kell az itt dolgozó szakemberek számát.

Még mindig nem általános a biztonsági szakértő alkalmazása

A veszélyes áruk szállítása különleges logisztikai feladat, mely speciális szaktudást igényel. E piaci szegmensben a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda vezető szerepet tölt be a hazai tanácsadók között.

Civil szervezetek vitáztak a lisszaboni stratégiáról

Az Európai Unió válsága lehetőség a közösség céljainak újragondolására. A civilszervezetek szerint az elméleti viták helyet a konkrét cselekvésre kell összpontosítani, mert Európa lemarad a globális versenyben.

Új és használt lakást is finanszíroz a CIB Lízing

A következő egy-két év sikerterméke lesz az ingatlanlízing – mondta Pusztai László, a CIB-csoport ingatlanfinanszírozási üzletágának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Márciustól már a CIB-csoport is kínál lakáslízinget új és használt lakásokra. A társaság maximum 25 éves futamidővel, új lakások esetében jövedelemvizsgálattól függően önerő nélkül is lízingel ingatlant. Használt lakások esetében a szükséges önerő legalább 10 százalék, a finanszírozás devizaneme svájci frank, euró és forint is lehet, de a szakértő szerint a svájci frank lesz a legnépszerűbb. Pusztai szerint igény mutatkozik a konstrukció iránt, mert van egy olyan ügyfélszegmens, amely nem rendelkezik elég önerővel, de lakbér helyett inkább fizetné a lízingdíjat. Számítanak az egyre nagyobb számú külföldi vásárlóra is – jelenleg úgy finanszírozzák a kiválasztott lakást, hogy céget alapítanak. Hamarosan olyan konstrukcióval is megjelennek, amikor már a devizakülföldi magánszemélyek is köthetnek ilyen szerződést. A társaság becslése szerint a teljes lakáslízingpiac 25–30 milliárdos forgalmat érhet el az idén, a CIB 25 százalékos piaci részesedést tűzött ki célul maga elé.