Ma már a terméket nemcsak előállítani és értékesíteni, hanem az életciklusuk végén begyűjteni és kezelni is kell, már csak azért is, mert az uniós és hazai jogszabályok is megkövetelik ezt a gyártói felelősséget. Ez az új szemlélet kibővíti a hagyományos logisztikai feladatokat. Az ezzel kapcsolatos kérdések álltak a NAPI Gazdaság és a NAPI Online által szervezett „Inverz logisztika, megoldások a gyakorlatban” című konferencia középpontjában.
Ezzel kapcsolatban Hornyák Margit, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője úgy vélekedett: a legjobb szabályzó a piac, mivel a magas energiaárak a gyártókat a hulladékszegény és energiatakarékos technológiák felé kényszerítik. Szerinte olyan termékpolitikára van szükség, amely már a tervezés során figyelembe veszi a környezeti szempontokat. Bár Magyarországon is terjed a környezettudatosság, még sok az elmaradásunk, ezért elsőként a hazai hulladékhasznosítást kellett megszervezni – ma már közel 5 millióan kapcsolódnak be a szelektív hulladékgyűjtésbe. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyűjtőpontok létesítése nem a legjobb megoldás, a jövőben az ajtótól való elszállítást kell erősíteni.
Az elhasznált műszaki termékek begyűjtése a kereskedőknek komoly problémát jelent, hiszen kötelesek visszavenni a használaton kívüli termékeket – sőt ezt az arányt fokozatosan növelni kell a jövőben –, de ezek tárolására, szállítására nincs meg a megfelelő kapacitásuk – számolt be tapasztalatairól Károlyi-Perger Barbara, az Inter Metal Recycling Kft. ügyvezetője. Szerinte az egész logisztikai rendszer hiányos, a környezettudatosság vállalati szinten is elégtelen. A következő probléma, hogy a begyűjtött anyagok veszélyesnek minősülnek, ezért ezek szállítása és tárolása különleges szabályok szerint történik. A veszélyes áruk szállítására jól kidolgozott nemzetközi normák léteznek, ám a raktározás esetében a szabályozás kevésbé összehangolt. Már előkészületben van az az uniós irányelv, amely az ellátási lánc biztonságát szabályozza, bevezetése azonban jó néhány évet igénybe vesz – mondta Csuhay Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főtanácsosa. Várhatóan 2008-tól bevezetik viszont a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének új rendszerét, az úgynevezett GHS-t.
A felszólalók arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon nincs elegendő kapacitás veszélyes áruk tárolására. Miközben Budapest környékén közel 1 millió négyzetméter logisztikai kapacitás épült, addig a speciális anyagokra mindössze 20 ezer, most folyik az első kimondottan veszélyes árura szakosodott központ engedélyezése.
Vajnai Lajos