A magyar vállalatok még mindig nem elég óvatosak partnereik megválasztásánál, bár egyre nagyobb az érdeklődés a cégmonitoring szolgáltatások iránt. Egyre több szakmai szervezet ismeri fel, hogy valamilyen módon harcolni kell a nem fizetők ellen, s készít a rossz cégekről adatbázist. Nyugat-Európában általános, hogy egy új üzlet előtt információt kérnek a szerződő cég fizetési képességéről és hajlandóságáról – mondta lapunknak Nagy István, a Creditreform-Interinfo Kft. ügyvezetője. A hazai cégkultúrában egyelőre nem elterjedt az ilyenfajta óvatosság.
Többféle módon is csökkenthető a nem fizetés kockázata, a legegyszerűbb módszer, hogy a cég maga próbál meg információkat szerezni üzletfeléről, és azt elemezve próbálja a veszélyre figyelmeztető jeleket felismerni. A cégbírósági adatok azonban nemcsak hiányosak, hanem aktualitásuk is gyakran erősen kétséges, a legfrissebb beszámolók jobb esetben 2004-esek. A magyar cégek egy része ráadásul nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének. Szakértők szerint ezek a számok – a hatóságok minden igyekezete ellenére – tovább csökkenhetnek, hiszen Nyugat-Európában a beszámolók mindössze 7 százaléka érhető el nyilvánosan. Éppen ezért a cégbírósági adatok lekérdezésének nincs túl sok értelme – tette hozzá Nagy István. Máshogy látja a helyzetet Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője, aki szerint az is sokat elárulhat egy cégről, hogy teljesíti-e adatszolgáltatási kötelezettségeit.
A komolyabb cégminősítőktől a cégjegyzékben található adatok mellett a működésre vonatkozó információkat is kaphatunk, ilyenek például a forgalmi adatok, mérleg, létszám, ingatlanok, bankkapcsolat, referenciák. További szolgáltatás a cégfejlődésre, hitelképességre és a biztosíték nélkül adható hitellimitre vonatkozó információk nyújtása. Arra is van lehetőség, hogy a partnert folyamatosan figyeltessék, s ha fizetési problémára utaló jelek merülnek fel, akkor azonnal közbelépjenek.
Magyarországon egyelőre nem elterjedt, de a fizetésképtelenség kivédésére alkalmas a hitelbiztosítás is. Bizonyos nagyságrend felett érdemes lehet ilyen biztosítást kötni olyan társaságnak, amely nagy számú vevővel dolgozik. Magyarországon eddig mindössze 400 biztosítási kötvényt bocsátottak ki, ami rendkívül kevés az osztrák 4300 kötvénnyel szemben – világított rá a hazai helyzetre Mikael C. Szabo, a Coface budapesti fióktelepének vezetője. Főként nemzetközi vállalatok kötnek ilyen szerződést, a biztosított cégek átlagos árbevétele 5 milliárd forint fölötti. A magyar tulajdonú cégek magasnak találják a díjakat, melyek egyébként nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondhatók, az éves árbevétel 0,2–0,4 százalékára rúgnak. Ez a díj magában foglalja a vevők értékelését, a biztosítást és a követelésbehajtást is. Az üzleti információszolgáltatókhoz hasonlóan a hitelbiztosítók is több ezer cégről rendelkeznek a bankoknál is pontosabb adatokkal, mert a tagok folyamatosan szolgáltatnak partnereikről adatokat – mondta Varga Gábor, az Euler Hermes igazgatósági tagja.
Vajnai Lajos