Az elmúlt években nem okozott gondot az elhelyezkedés a frissen végzett vízügyes mérnököknek. Önálló képzésük néhány éve megszűnt, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Építészmérnöki Karán választhatják a vízépítő szakirányt a hallgatók. Évente 40-50 végzős kerül ki az intézményből, a legtöbben a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál helyezkednek el, de kivitelezéssel foglalkozó cégek is keresik a diplomásokat. Az állami hatóságoknál a kezdők bruttó fizetése 160 ezer forinttól indul, de a magánszektorban 300 ezer forintot is megadnak nekik.
A magyarországi képzés nemzetközileg is elismert, a külföldről érkező diákok nagyobb arányban választják ezt a szakirányt, különösen a sivatagi országokbeli hallgatók érdeklődnek a szak iránt. A magyar mérnökök is szép számmal dolgoznak külföldön, ahol az itthoni bérek többszörösét keresik és a megbecsültségük is nagyobb.
A rendszerváltozás után a szakma presztízse romlott, nem kis részben a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer körül kibontakozó viták miatt, és a vízügyes ágazatot sem kerülték el a leépítések. Az utóbbi időben viszont már hiány mutatkozik szakemberekből – mondta lapunknak Mészáros Csaba, a BMGE Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének adjunktusa. A hallgatók száma is érezhetően visszaesett, mostanában viszont újra felfedezték ezt a szakirányt. A következő években tovább nő az igény a vízépítő mérnökök iránt – véli a szakember. A jelenlegi ár- és belvízproblémák talán a politikusok figyelmét is felhívják az ágazat sanyarú helyzetére, és egy hosszú távú koncepcióval pótolják a hiányosságokat. Ehhez pedig növelni kell az itt dolgozó szakemberek számát.
Vajnai Lajos