Vajnai Lajos

Új lakások: penészedő falak, rossz hő- és hangszigetelés

Nem csökken azok száma, akik új lakásba költözés után valamilyen kivitelezési hibával találkoznak régóta vágyott otthonukban. Általános a penészedés és a vizesedés, az előbbit az okozza, hogy a vakolatnak nincs ideje kiszáradni, az utóbbiért a rossz hőszigetelés a felelős. Szintén elterjedt, hogy a beköltözés után a burkolatok és a falak repednek, amit az épület ekkor még természetes mozgása okoz. Egyre több hibát jelent a rossz hang- és zajszigetelés is – derült ki a megkérdezett szakértők válaszaiból. Az építő-szerelő munka tényleges elvégzője jótállási kötelezettséggel tartozik a lakás épületszerkezeteire, lakás- és épületberendezésekre, mint például kazán, falban futó csövek. A jótállás időtartalma az átadás-átvétel után számított három év. Miközben a jogszabályok rákényszerítik a kivitelezőt az esetleges hibák kijavítására, addig a gyakorlat sokszor mást mutat. A lakóparki beruházások projektcégeken keresztül folynak, amelyek az átadás után azonnal megszűnnek. Az építőipari vállalatoknak ez egy kisebb része, de ezek felelőtlensége lejáratja az egész szakmát – mondja Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) vezetője. Az Építési és Építésügyi Szakmai Testület, amely önálló, törvény-előkészítési jogokkal is rendelkező kormányzati szervezet, fejlesztési és építésügyi minisztérium létrehozását tartaná szükségesnek. A már elkészült épületeknél a hibák csak rombolással lennének javíthatók, éppen ezért javasol több szakmai szervezet is egy erős építési hatóságot, amely ellenőrzi az építkezéseket, és akár vissza is bontatja a már elkészült részeket, ha abban minőségi kifogásokat talál. Az építési folyamat felügyelete mellett a cégek minősítésére is szükség van. Tavaly az OLÉH megbízásából az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság (ÉMI Kht.) kidolgozta az építési vállalkozók minősítési rendszerét. Az önkéntes minősítési rendszer célja a minősítést vállaló építőipari vállalkozások felkészültségének és referenciaképességének szakszerű, objektív és mérhető bemutatása. A vizsgálat a műszaki alkalmasság mellett az adott vállalkozások jogi, adminisztratív, szervezeti és pénzügyi felkészültségét is értékeli. Borsi László szerint a minősítési rendszerbe akár projektcégek is bekerülhetnek, ám a nyilvántartás önkéntes jellege miatt csak olyan információk utolérhetőek az adatbázisban, amelyeket a vállalkozások megadnak magukról – az ÉMI-nek sem joga, sem lehetősége, hogy egy-egy vállalkozás előéletéről nyomozást folytasson.

Miért drágább a kompakt fénycső?

Kétségtelenül a legnépszerűbb fényforrás a hagyományos izzó, amelynek legnagyobb előnye az alacsony ára és az, hogy a természetes fényhez közeli világítást ad. Egyedüli hátránya a gyenge hatásfok. Bár az energiatakarékos fénycsövek már a 60-as években megjelentek, szemet bántó vibrálásuk miatt nem lettek az izzólámpák valódi vetélytársai az otthonokban. Az igazi áttörést az elektronikus kompakt fénycsövek megjelenése hozta. A kisebb elektronika miatt a kettő-, négy-, hat-, és nyolccsöves kompakt fénycsöveket egyszerűen a foglalatokba, az izzólámpák helyére lehetett csavarni. A hatásfok több mint a háromszorosára nőtt annak következtében, hogy az elfogyasztott energia 25 százaléka válik fénnyé, az élettartam pedig nyolc-tízezer, illetve tizenkétezer órára emelkedett. Az elektronikus kompakt fénycsövek esetében kijelenthető, hogy az energiamegtakarítás 80 százalékos, az élettartam tíz-tizenkétszeresére növekedik, ami együtt jár a kisebb karbantartási költségekkel. Egy háztartásban használatos jó minőségű fénycső a normál izzónál jóval drágább, a háromezer forintot közelíti. Az árkülönbözet egyik oka a gyártási technológiában keresendő: egy izzó előállítása alig 10 forint, míg a fénycső előállítása a bonyolultabb technika miatt típustól függően 250 forintnál kezdődik, mert a csőben keletkező ultraibolya-sugárzást az üvegburkolat belső oldalát borító fénypor változtatja látható fénnyé. Magyarországon legalább 20 millió hagyományos izzót és 1 millió kompakt fénycsövet adnak el évente. A hazai piac nagyobb részét a Tungsram márkanevet is birtokló General Electric (GE) tartja kézben, miközben globális piaci részesedése csak 3 százalék körüli. Európában a GE-nek két nagy versenytársa van: a Philips és az Osram. A távol-keleti gyártók fokozatosan kapaszkodnak fel, sokkal olcsóbban és ma már kiváló minőségben termelnek.

Otthonteremtéskor a lámpák kiválasztására már nem jut pénz

A jó megvilágítás kellemes hangulatot termet, egyedivé teszi a teret és kifejezi az egyéniséget – mondják a szakértők. Rávilágítanak arra is, hogy lámpa vásárlásakor érdemes végiggondolni, milyenek az adott tér tulajdonságai és milyen funkciót szánnak a világítótestnek.

Alacsonyabb alapkamatot szeretne a Fidesz

A költségvetési egyensúly helyreállítása, a növekedés gyorsítása, és az euró bevezetése a Fidesz legfontosabb gazdaságpolitikai célja – mondta Matolcsy György, a párt gazdaságpolitikusa a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett gazdasági fórumon. A magyar gazdaságban kamatcsökkentésre van szükség, mert ezzel ösztönözhetők a beruházások. A jegybanki alapkamatot le kell szorítani, de ehhez kiszámítható és hiteles gazdaságpolitikát kell folytatni, amely képes megszüntetni a jelenlegi ikerdeficitet – véli Matolcsy. A párt a tb-járulék csökkentése mellett a személyi jövedelemadót is a jelenlegi felére csökkentené, egy olyan kétkulcsos szja-t javasol, amelynek általános kulcsa 13 százalék, a felső pedig 15-20 százalék körül alakulna. Minden új adófizető munkahelyhez egymillió forintnyi vissza nem térítendő támogatást adnának. A politikus szerint a csökkentés nem veszélyeztetné a költségvetés egyensúlyát, mert növelné a foglalkoztatottságot, így többlet-adóbevétellel járna. Patrióta gazdaságpolitikát is javasol, amely a hazai vállalkozásokat is helyzetbe hozza, ehhez az új Széchenyi terv keretében a kis- és középvállalatok számára ezermilliárd forintot adnának – a többségét uniós forrásból. (Bár a VOSZ szerint nem ingyen tőkére, hanem kedvezményes hitelekre van szükség.) Matolcsy nem zárja ki, hogy az egészségügy modernizációjába a magántőkét is bevonnák, de a privatizációt mindenképpen elutasítja.

Társadalmi szerződést kötne a VOSZ

Az egészségügyi és nyugdíjrendszer reformja nélkül nem lehet az államháztartás hiányát tovább csökkenteni, ezért az új kormány első feladata ezek rendbetétele – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett kétnapos gazdasági fórumon, amelyen a négy parlamenti párt vezetői mutatják be pártjuk gazdaságpolitikai programját. Veres szerint járulékot csak úgy lehet csökkenteni, hogy Magyarország 2008-ra megfeleljen a maastrichti kritériumoknak, a mérséklés reális szintje 5 százalék körüli, több évre elosztva. A reálbér-növekedésnek a gazdasági növekedés alatt kell maradnia, nem ismétlődhet meg az elmúlt négy évi jelentős bővülés. Az államháztartási reformról szólva Hiller István, az MSZP elnöke azt mondta: nem a minisztériumok számán kell vitatkozni, hanem a háttérintézmények és a megyei apparátus számát lehet csökkenteni jelentős mértékben. Hiller elismerte, hogy a felsőoktatás jelenleg potenciális munkanélkülieket képez, ám véleménye szerint nem a felsőoktatásban tanulók számát kell csökkenteni, hanem az arányokon kell változtatni. A gazdasági fejlődés legnagyobb akadálya a közélet tehetetlensége, hiányzik az egyetértés és a közös felelősségvállalás – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Dávid kiállt az euró 2010-es bevezetése, a gazdaság kifehérítése, a takarékosabb, kisebb állam és a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése mellett, a kkv-kat hitelekkel és kockázati tőkejuttatással segítené.

Nő az igény a hőkamerás szolgáltatások iránt

Miközben az úgynevezett energiakártya bevezetése Magyarországon 2008-ig csúszhat, egyre többen figyelnek arra, hogy lakásuk megfelelően legyen szigetelve.

Egyre többen engedhetik meg a távfelügyeletet

Egyre komolyabb üzletet jelent Magyarországon is a távfelügyelet. Szakmai körök szerint immár legalább 150 ezer objektumot (üzemet, lakást) felügyelnek az ilyen tevékenységet végző vállalkozások, így a piac összforgalma már több tíz milliárd forintra tehető. (Emellett a legtöbb cég a távfelügyelet mellett riasztórendszerek telepítésével és más vagyonvédelmi szolgáltatásokkal is foglalkozik.) A tortán jó néhány vállalkozás osztozik, becslések szerint 200-300 olyan cég van, amely távfelügyeletet vállal, de a piac jelentős része csupán néhány nagyobb társaság között oszlik meg. Jelenleg az egyik legnagyobb a Multi Alarm Zrt., amely több mint 15 ezer ügyfelet szolgál ki. Tavaly a Multi Alarm 22 ezer jelzésre vonult ki, ebből 1500 támadást, 400 pedig tényleges betörést jelentett – mondta lapunknak Bánhalmi Zsuzsanna, a cég marketingigazgatója. Míg a legtöbb szolgáltató csak egy-egy területre, régióra koncentrál, a Multi Alarm az egész országra kiterjedő szolgáltatást nyújt, csakúgy, mint a Comfortline Hungary Kft., a G4S Biztonsági Szolgáltatások Zrt., a GSSC Biztonságtechnikai Kft., az Országos Járőrszolgálat Kft. és az Őrmester Kft. Bánhalmi szerint Magyarországon túl sok cég működik, viszont kevés a szakmailag képzett és tőkeerős vállalkozás. Előfordul, hogy egy számítógéppel és egy autóval vágnak neki a feladatnak, ami a minőség rovására mehet. Ellentétes véleményt fogalmazott meg Fekete Antal, a Securet Rt. vezérigazgatója, szerinte a kivonulós távfelügyelet földrajzilag nagyon is behatárolt, mert a biztosítási ajánlások szerint 15 percen belül meg kell oldani a kiérkezést, ami az országos hálózattal rendelkező cégeknek is komoly kihívást jelent. (Ez a probléma nem jelentkezik a telefonos távfelügyeletnél, amikor csak az ügyfelet értesítik az eseményről és a járőr nem vonul a helyszínre.) Még a nagyobb cégek is alvállalkozókat alkalmaznak, mert nem éri meg minden településen saját kivonuló egységet fenntartani – tette hozzá Havasi Zoltán, az Országos Járőrszolgálat Kft. ügyvezetője. A cég egyébként 40 partner segítségével több mint ezer ügyfelet szolgál ki. Bár a nagyvállalatok mindegyike és a közepes cégek jó része már igénybe veszi a távfelügyeletet, mert a biztosítók ezt megkövetelik, a piac a következő években mégis tovább bővülhet, hiszen egyre több ingatlant szerelnek fel riasztóval, illetve kötik össze valamely távfelügyeletet végző társasággal. Szakemberek szerint az új lehetőségek a kkv-szektorban és a lakossági szolgáltatásban rejlenek, itt még van hová bővülnie a piacnak. Az alapszolgáltatások díja egyébként 3–7 ezer forint között mozog, a riasztórendszer kiépítése azonban a több százezer forintot is eléri.

A Corvinus Egyetem új épülete jövő szeptemberre lesz kész

A napokban még csak az alapkövet rakták le, a jövő év szeptemberében viszont már birtokba is vehetik a hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetem új épületét. A Czuczor–Közraktár–Mátyás–Lónyai utcák által határolt telken a több mint 35 ezer négyzetméteres komplexumot a Wallis Ingatlan Rt. építheti fel. Az összterületből az egyetemnek közel 22 ezer négyzetméter jut, ahol az egyetemi könyvtár mellett oktatási és tanszéki termeket is kialakítanak, ezzel megszűnik az eddigi helyhiány és zsúfoltság. A fennmaradó majd’ 14 ezer négyzetméteren a Wallis Ingatlan az egyetemtől független irodákat alakít ki, ahol vélhetően olyan cégek bérelnek majd területet, amelyeknek kifejezetten előnyös, hogy az egyetem tőszomszédságába költözhetnek – mondta Noah M. Steinberg, a beruházó cég elnök-vezérigazgatója. A magántőke bevonásával, ppp-konstrukcióban megvalósuló fejlesztés teljes költsége 10 milliárd forint. Az egyetem havi 13,5 euró nettó bérleti díjat fizet négyzetméterenként, amely tartalmaz minden, az épület működésével kapcsolatos szolgáltatást, közüzemi költséget és a befektetés megtérülését is. (A Wallis-csoporthoz tartozó DeTeImmobilien-Hungary Rt. húsz évig biztosítja a teljes körű üzemeltetést.) A megtérülési idő alatt fizetendő használati díj felét az oktatási tárca állja, a másik felét az egyetemnek kell kigazdálkodnia. Az erre szánt összeg jelentős részét a campus alatt épülő 421 férőhelyes mélygarázs üzemeltetésével kívánja finanszírozni az intézmény. A bérleti díjat az egyetem azzal tudta csökkenteni, hogy a hasznosítható terület egy részét átengedte a beruházónak.

Civil kritika a lisszaboni stratégiának

A lisszaboni stratégia nemzeti szintű megvalósításáról civil szervezetek részvételével kezdődött kétnapos konferencia tegnap Budapesten. Európa lemaradt, és cselekvés hiányában a jóléti vívmányok és az európai szolidaritás veszélyben van – hívta fel a figyelmet Demján Sándor, a Magyar Gazdasági és Szociális Tanács elnöke. A kutatásra fordítható összegek emelése mellett a tudomány és a gazdasági szféra közötti kapcsolatot kell erősíteni – mondta Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A konferencia záródokumentumát az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Tanács márciusi ülése elé terjeszti. Ebben keveslik a részvevők a lisszaboni stratégia végrehajtására vonatkozó politikai szándékot és a nemzeti tanácsok autonómiáját, a jövőre vonatkozóan pedig konkrét feladatmeghatározást javasolnak.