Vajnai Lajos

Bővít a magyar Diageo

Az év végéig 600 főre emeli alkalmazottainak létszámát a Diageo budapesti üzletviteli szolgáltató központja – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Stephen Smith, a Diageo Üzletviteli Szolgáltatások Kft. ügyvezető igazgatója. A bővítés nemcsak a létszámot, hanem a tevékenységi köröket is érinti. A cég jelenleg pénzügyi és számviteli adminisztrációt végez, de a következő hónapokban újabb tevékenységeket vesz át a csoport más tagjaitól. Többek között Magyarországra települ a pénzügyi tervezés és jelentéskészítés, a treasury és a teljesítményértékelés is. Magyarországon 2000 táján jelentek meg az első regionális szolgáltató központok, eddig összesen 26 telepedett le, többek között az EDS, az ExxonMobil, az IBM, a Sykes és a GE ilyen egységei, amelyek egyenként 500–1500 munkahelyet teremtettek. A többi multinacionális vállalat kisebb, 50–500 fős központot hozott az országba. Az utóbbi években 85 milliárd forint érkezett az ágazatba, több mint 8 ezer új munkahelyet teremtve, ami a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint az év végéig minimum 4 ezer fővel emelkedhet. Tevékenységek alapján a legnépszerűbb a regionális pénzügyi szolgáltatás, a hr, az ügyfélszolgálat, a back office jellegű tevékenység, de terjed az informatikai szolgáltatások nyújtása és a szoftverfejlesztés is. A szolgáltatók kizárólag Budapestre koncentrálnak, egyedül az EDS foglalkoztat munkatársakat vidéken is. A közeljövőben a BUW Holding Pécsett létesít ilyen központot 640 alkalmazottal, a Budapest Bank pedig Békéscsabán alakítja ki 500 fős operációs központját. Továbbra is a főváros marad a befektetők számára vonzó célpont, mert itt található elegendő nyelveket beszélő szakember, s az infrastruktúra, különösen a telekommunikációs hálózat és az első osztályú irodaházak megléte szintén Budapest mellett szól.

Piaci tapasztalatok és kilátások

PannonPower Somosi László, a pécsi székhelyű PannonPower Rt. elnök-vezérigazgatója szerint Romániában mind a mai napig még a hazainál is bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb a befektetési környezet. Erdélyben „mindennapos” tapasztalataik vannak, hiszen ott a pécsihez hasonló biomassza-erőművet szeretnének építeni. Somosi szerint előfordul, hogy a beruházási programról megállapodnak, az épp aktuális jogszabályoknak megfelelően kidolgozzák annak részleteit, igazodva valamennyi érvényes előíráshoz, ám hamarosan kiderül, hogy jó néhány jogszabály megváltozott, módosultak például a környezetvédelmi előírások, következésképp az egész programot át kell alakítani. Sajnos azzal is számolni kell, hogy a gyakran előforduló személyi változások miatt az egész kapcsolatrendszert is újra kell építeni. Ettől függetlenül a PannonPower nem mondott le arról, hogy tőkét exportáljon a környező országokba és ott különböző formában jelentős volumenű beruházásokat valósítson meg. Abban bíznak, hogy a csatlakozást követően jelentős mértékben javul majd a helyzet.

Egyre jobban fogynak a minőségi szaniterek, csaptelepek

A lakossági építőanyag-vásárlás dinamizmusának utóbbi években tapasztalt visszaesése (a magánépítkezések csökkenésének hatására) több következménnyel járt. A középkategóriás termékek – különösen a csaptelepek – iránti igény növekedése elapadt, míg a felső kategóriás termékek kereslete stabil marad. Hihetetlen mennyiségben jelentek meg az olcsó kínai termékek a szegmensben és az értékesítés zömét ezek adták. Ebben az évben azonban a visszaesés megállhat, sőt enyhe növekedés is várható a piacon – vélekedett Csúri Ferenc, a Kludi Szerelvények Kft. ügyvezetője. A kínai dömpingáru térhódítása – úgy tűnik – megállt, és a piac stabilizálódni látszik. Harmincszázalékos piaci részesedésével a legnépszerűbb márkának a Kludi bizonyult, ezt a Mofém követi, amely a jelek szerint képes lesz tartani pozícióját. A nagy nyugat-európai márkák – mint a Grohe, a Hansgrohe vagy a Hansa – imázsa sokat erősödött az utóbbi években, de a piaci adatok szerint eladásaikat nem tudták szignifikánsan növelni. Az olasz termékek – néhány speciális dizájntól eltekintve – teljesen eltűntek, mert gyártásukat Kínába helyezték át. Ezt a magyar importőrök is felismerték, és immár maguk intézik a behozatalt. Például már a barkácsáruházláncok mindegyikének önálló kereskedelmi képviselete van Kínában, amelyek közvetlenül a bérgyártóktól szerzik be a termékeket, kihagyva a nagykereskedelmi láncot. A szaniterdizájnban még mindig a minimalista stílus hódít, geometriai formákkal. Ám a jelek szerint ebben a stílusban már nincs tartalék, nem várható további fejlődés, Nyugat-Európában már megindult az ilyen termékek iránti igény visszaesése. A mediterrán stílus feljövőben van, de az elemzők szerint egyelőre nagy teret még nem kapott a közízlésben. A következő évek slágere lehet a fürdőszobák komplex kezelése, ebből kiindulva komoly piaci erő rejlik a kompakt mellékhelyiségben. A Kludi például a Swarovskyval közösen tervezett egy komplett fürdőszobát, amelyet csak egészben lehet megvásárolni. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a piac egyértelműen ebbe az irányba mozdult el, ami néhány éven belül Magyarországon is várható. A csaptelepekhez hasonlóan a szaniteráruk piacát is hasonló trendek jellemezték, az olcsó kínai termékek előretörése egyértelmű. Tartja pozícióit a Villeroy & Boch Magyarország Rt., amely az alsóbb kategóriában az Alföldi termékcsaláddal, míg a prémium szegmensben a Villeroy & Boch termékcsaláddal van jelen, összesen tíz termékkel. A cég teljes piaci részesedése 50 százalék fölötti, a luxustermékeknél pedig a szektor egyharmadát mondhatja magáénak. A márkaerősítés, a folyamatos fejlesztés jelenti a védekezést az olcsó kínai árukkal szemben – vélekedett Hideg Gábor, a V&B ügyvezető igazgatója. Ma már a bázistermékek is egyre jobb minőségűek, ebben a szegmensben is megjelent az igény a formatervezett vonalak iránt. Éppen ezért jött ki az Alföldi újdonsága, a Liner, amelyet az egyenes vonalak, határozott élek mentén építkező formavilág jellemez. A szaniteráruk legjelentősebb kiállításán, a kétévente megrendezett frankfurti ISH-n a gyártók továbbra is minimalista stílusú termékekkel jelentek meg. Ezen belül is a metropolitan stílusjegyek uralkodtak, bár már születőben van az új divat, visszatér a modern. A Villeroy több izgalmas termékkel is megjelent a tavalyi kiállításon. Szokatlan formavilágot képvisel a Loop New Wave mosdó, mely szokatlan, aszimmetrikus, hullámot imitáló vonalaival kelt feltűnést. A természet tökéletességének hódol a Pure Stone termékcsalád, amelyet a buborékok ihlettek. A Bellevue család a kevésbé merész vásárlókat is megérinti extravaganciájával, valamint high-end kivitelével.

Közös fellépés az adócsalók ellen

A társadalmat irritáló pénzügyi és adócsalások elleni fellépés eredményességének javítását, az APEH és a Nemzeti Nyomozóiroda közötti információcserét tovább kell erősíteni – mondta Berta László, az ORFK bűnügyi főigazgatója, miután a két szerv tárgyalt az együttműködés további lehetőségeiről. Az adóhatóság ellenőrei tavaly több mint 152 milliárd nettó adókülönbözetet tártak fel, 75,5 milliárd forint bírságot és késedelmi pótlékot szabtak ki ellenőrzéseik során, s 780 ügyet adtak át a Nemzeti Nyomozóiroda pénzügyi nyomozóinak. Az elmúlt évben 633 adó- és tb-csalási ügyben fejeződött be nyomozás, melynek során 1459 gyanúsított 2676 bűncselekményére derült fény, mintegy 10,1 milliárd forint elkövetési értékben.

Profitot is visz a víz...

Mahart-Dunacargo Kft. Az elmúlt hét második felétől a cég flottájának 95 százaléka állt le a Majnán, valamint a Duna magyarországi, német és osztrák szakaszán, egyedül az Al-Dunán közlekedik két hajójuk – közölte lapunkkal Litvai János. A folyami hajózásra szakosodott Mahart-Dunacargo Kft. ügyvezető igazgatója a jelenlegi időjárási feltételeket figyelembe véve félhavi bevételkiesésre számít. Mivel a cég el nem hárítható külső ok miatt késlekedik a szállítással, kártérítési kötelezettség nem terheli, ám a vesztegelő hajókon lévő személyzet bérköltsége növeli a veszteséget.

Fűtéstechnika: cél az energiatakarékosság

A korszerű fűtéstechnikai rendszereknek ma már az energiafelhasználási követelmények mellett az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük. Ez a gyártókat is folyamatos fejlesztésre kényszeríti. Közben a modern építészeti megoldások azt is megkövetelik a készülékektől, hogy különböző hőmérsékletű fűtővízzel lássák el a rendszereket. Bár már évtizedek óta ismert, de még mindig a legkorszerűbb eszköz a kondenzációs kazán, amely az utóbbi években Nyugat-Európában széles körben elterjedt, sőt Nagy-Britanniában a legújabb energiatakarékossági törvény alapján készülék cseréje vagy új fűtési rendszer kialakítása esetén csak kondenzációs készüléket szabad beépíteni. A kondenzációs technika legnagyobb előnye, hogy akár 110 százalékos hatásfok elérésére is képes, szemben a hagyományos gázkészülékek 91–94 százalékos értékével. A tüzelőanyag égetése során keletkező égéstermékben szintén van hőenergia, ami a hagyományos eszközöknél víz, gőz formájában a kéményen át távozik, vagyis nem hasznosul. A kondenzációs kazánokat viszont eleve úgy alakították ki, hogy az égéstermékben lévő vízgőz minél nagyobb mértékben kiváljon, lecsapódjon, és hasznos hőként jelentkezzen. Másik nagy előnye, hogy széles (18–100 százalék) terheltségi tartományban képes magas hatásfokkal üzemelni, a statisztikai adatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a fűtési idény nagy részében a terheltség az 50 százalékot sem éri el. Az őrláng helyett ma már gyújtást alkalmaznak, amely csak akkor fogyaszt gázt, ha szükség van rá. Működés közben folyamatos gázszabályozással érik el a szükségleteknek megfelelő energiatermelést. A rendszerhez csatlakoztatható időjárás-követő szabályzó is, amely állandóan figyeli a külső-belső hőmérsékletet, és nem engedi kihűlni a falakat, födémeket. Szintén energiatakarékos megoldás a programozható termosztát. Ezzel az életvitelnek megfelelően napi bontásban előre, automatikusan szabályozható a fűtési rendszer: éjszaka vagy ha üres a lakás, alacsonyabb hőmérsékletet tart. A család hazaérkezése előtt akár egy órával a rendszer automatikusan a beállított nagyobb hőmérsékletre fűt. Ma már választható a telefonról vezérelhető termosztát is. Másik újdonság a levegős hőszivattyú, amely meghódította Németországot, Svájcot, Kanadát, Svédországot, és közel húsz országban több tízezer helyen váltotta fel a propán-bután gázzal, olajjal, illetve földgázzal működő fűtési rendszereket. Már nálunk is megrendelhető a levegőkazán, amely még a –20 Celsius-fokos levegőből is képes annyi energiát kinyerni, hogy azzal épületeket fűt, miközben biztosítja a meleg vizet is. Gazdaságos, biztonságos, nincs szükség sem propán-bután-, sem földgázvezetékre, nem kell kémény, nem kell kazánhelyiség. Az eszköz elektromos árammal működik, 67 százalékos energiamegtakarítással. A külső hőmérséklet függvényében egyenletes hőmérsékletet biztosít az épületben. A berendezés gazdaságosságának érzékeltetésére az elemzők kiszámították, hogy a működéskor egy forint ráfordítással a jelenlegi energiaárak mellett a környezeti levegő segítségével 3,30 forintot állít elő. Egyetlen hátránya a magas ára, egy 100 négyzetméteres lakás fűtésére alkalmas levegőkazán 1,5 millió forintba kerül, ami a jelenlegi energiaárak mellett is 15–17 éves gázszámlát jelent egyszerre. Kondenzációs kazánt már 500-550 ezer forintért kínálnak.

A Richter nyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat

A piaci szereplők szerint főként az innovációs lánc hiányzik, holott ez tesz egy találmányt a piacon is eladható termékké.

Felfutóban a társasházi felújítások

A társasházak 90 százaléka valamilyen tatarozásra szorul, ami az építőiparnak a következő húsz évre jól programozható megrendeléseket hoz – mondta a NAPI Gazdaságnak Langer Iván, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Az utóbbi időben felgyorsultak a felújítások, amiben nagy szerepe volt a pályázati lehetőségeknek, a lakás-takarékpénztári törvény módosításának, és annak, hogy a bankok is felismerték az ebben rejlő üzletet és kidolgozták hitelkonstrukcióikat. Ma háromféle pályázatot érhetnek el a társasházak: a GKM energiapályázatát, a panelprogramot, valamint az önkormányzatokét. Idén 1,1 milliárd forinttal támogatja a Fővárosi Önkormányzat a társasházak felújítását, vissza nem térítendő formában is. Tavaly az országban 1500 társasház újult meg 43 milliárd forint állami támogatásból, messze meghaladva a korábbi évek 100-200-as számát. Budapest lemaradásban van a vidéki nagyvárosokhoz képest: a fővárosban most indulnak be a reorganizációs programok, miközben például Pécs, Kaposvár, Miskolc vagy Szombathely már befejezéshez közeledik a sajátjával. Számos társasház maga készíti el pályázatát, de az önkormányzatok is sokat segítenek, emellett az utóbbi időben terjed a profi pályázatkészítők foglalkoztatása. Langer hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer egyelőre kezdetleges, sokkal hatékonyabban is eloszthatók lennének a rendelkezésre álló források. Jelenleg a munkák többsége szakaszosan zajlik, mert a lakóközösségnek nincs elegendő pénze a teljes kivitelezésre, ráadásul szűkös az építőkapacitás. Az ellenőrzés ugyancsak hiányzik, ezért sokszor használnak gyenge anyagokat, rossz technológiát. Egy panelfelújítással foglalkozó vállalkozó viszont egyenesen úgy véli, hogy a panelek rekonstrukciója pénzkidobás, mert az épületek 10-15 év múlva úgyis elöregednek, az energiamegtakarítás pedig nem fedezi a felújítás költségét. A következő években azonban mindenképp a lakásfelújítások felfutása várható, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz. A háztartások 3,3 százaléka, azaz 123 ezer háztartás tervez jelentős fejlesztést meglevő ingatlanán a következő 12 hónapban, további 12,4 százalékuk ugyanezt valószínűnek tartja – derül ki a GKI Rt. és az AL Holding Rt. elemzéséből. A gyakorlat azonban egyelőre azt mutatja, hogy közel állandó a felújításra kerülő lakások száma – mondta Egyed János a Gilt Kft. ügyvezetője –, bár kisebb növekedés elképzelhető, különösen a panelprogramnak köszönhetően. A tulajdonosok ugyanakkor egyre igényesebbek – tette hozzá –, mind többen veszik figyelembe a műszaki, illetve energiatakarékossági szempontokat is. A piac nekilendülésére számít viszont Borsi László, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal elnöke; szerinte 2007–2013 között, vagyis a következő uniós költségvetési időszakban az EU-források egy részét is felújításokra költik majd. Megfelelő nyilvántartások hiányában nehéz megmondani a korszerűsítésre fordított összegek nagyságát, de becslések szerint elérheti az évi 500-600 milliárd forintot. Az összesítést nehezíti, hogy jellemző a számla nélküli munka, itt szeretnék a legtöbbször megspórolni a forgalmi adót. Ezen változtathat a felújítások kedvezményes áfakörbe sorolása, bár sokan vélik úgy, hogy a munkadíjak csökkentése önmagában nem lesz komolyabb hatással a költségekre. A piac azonban mindenképp átalakulás előtt áll, hiszen az ilyen típusú munkákat ma főleg kisebb építőipari cégek végzik, sőt a családi házaknál takarékossági okokból a tulajdonos maga szervezi a munkálatokat – ami sokszor ront az eredmény minőségén –, míg más országokban általános a kivitelező alkalmazása. A nagyobb cégek ugyanakkor nem is szívesen vállalnak felújítást, mert a megbízók nem mindig hajlandók a teljes vételárat kifizetni, ami elhúzódó bírósági ügyekhez vezet.

Merre tovább, Transelektro?

A Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Zrt. igazgatósága visszahívta Hónig Péter elnök-vezérigazgatót, s az igazgatóság elnöke Timár Gyula, a Vegyépszer Rt. elnök-vezérigazgatója lett – erősítette meg lapunknak a Népszabadság értesülését Timár, aki azt is elmondta, hogy a GTV keddi közgyűlése egyhangú döntéssel szüntette meg Hónig megbízatását, vagyis a finanszírozó bankokkal egyeztetett döntés született. A vezérigazgatói teendők ellátásával átmenetileg – egy hónapra – Sarlós Tibort, a GTV eddigi vezérigazgató-helyettesét bízták meg, s közben megkezdték az új vezérigazgató kiválasztását. Timár nem kívánt nyilatkozni Hónig menesztésének okairól, hisz ehhez az ő beleegyezésére is szükség lenne. A fizetési nehézségekkel küzdő Transelektrót nem is a vezetőváltás sújtja a leginkább, hanem az, hogy kedden a Stadler hivatalosan is felbontotta a motorvonatok összeszerelésére kötött szerződést, ugyanis a GTV nem teljesítette vállalásait, s nem szerzett tulajdonrészt a MÁV Északi Járműjavító Kft.-ben. Egyelőre nem érkezett meg a hitelező bankok által ígért 3 milliárd forintos áthidaló hitel sem. Timár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a hitelszerződés valamennyi pontja teljesült, megszületett a garanciavállaláshoz szükséges kormányhatározat is, s most már csak adminisztratív munkák vannak hátra. Az elnök arra számít, hogy a GTV napokon belül hozzájut a kölcsönhöz. Banki forrásokból azonban lapunk úgy értesült, hogy a bankok megvárnák a gazdasági és közlekedési miniszter által kezdeményezett vizsgálat eredményét, s ettől tennék függővé az összeg átutalását. Még februárban kérték fel Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. vezérigazgatóját, hogy vizsgálja meg a Transelektrónak adott állami pénzek – tőkejuttatás, hitel és exporthitel-garancia – felhasználásának jogszerűségét (NAPI Gazdaság, 2006. március 1., 4. oldal). Felmerült annak a gyanúja, hogy a korábbi projekthitelek egy részét nem a beruházásokra fordították. Ha ez bebizonyosodik, akkor az állami kezességvállalás érvényét veszti és a bankoknak kell a veszteségeket elszámolniuk. A korábbi tulajdonosok 500 millió forint, a Vegyépszer 400 millió forint friss tőkét fektetett be a cégbe, de a további működéshez szükség lenne a bankhitelre is.