Szerencsi Ágnes

"Nincs kényszerítő erő, amely kizökkentene minket a rendetlenségből"

Kiszámíthatóságot, morális megtisztulást és együttműködést szorgalmaz a brit kereskedelmi kamara elnöki tisztét háromszor betöltő Varga István, a Shell Hungary Zrt. vezérigazgatója, akit a közelmúltban a brit-magyar kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkájáért brit birodalmi érdemrenddel (Order of the British Empire - OBE) jutalmaztak.

Hivatalosan is felfüggesztették az ÚTP-t

A tegnapi Magyar Közlöny közzétette az Új tulajdonosi programot (ÚTP) felfüggesztő kormányhatározatot, amely arra utasítja Veres János pénzügyminisztert, hogy december 3-áig nyújtson be részletes munkatervet a kormánynak a programban szereplő vállalatok tőzsdei bevezetéséhez szükséges feladatokról és azok időzítéséről. A határozat a költségvetési tartalékból kapott, fel nem használt reklámkeret visszafizetéséről is rendelkezik: a pénzügyminiszternek el kell számolnia a programmal kapcsolatos tájékoztatási stratégia kidolgozására kapott 1,6 milliárd forinttal, a maradványt pedig december 3-áig vissza kell fizetni a költségvetésbe. Az augusztusi kormányhatározat három vállalatot jelölt ki a programban való részvételre, ezek: az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) maximum 100 százalék szavazati jogot biztosító részesedése, amelyből első ütemben legalább 25 százalék –1 részesedést kell értékesíteni, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek (MVM) legfeljebb a 75 százalék +1 szavazati jogot biztosító magyar állami részesedés feletti tulajdonrésze és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. 25 százalék –1 és 50 százalék –1 szavazat közötti jogot biztosító részesedése.

Ellenzi az átcsoportosítást az IVSZ

Nem támogatja az informatikai fejlesztések támogatásának átcsoportosítását az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A szervezet információi szerint a kormány azt tervezi, hogy az Államreform Operatív Program (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretösszegeinek egy részét – akár 10 százalékát – áthelyezi. A szövetség úgy érvel, hogy ilyen kiemelten fontos területről nem szabad elvonni támogatásokat, a tervezett beruházások pedig éppen az államigazgatás takarékosabb és ésszerűbb gazdálkodását szolgálják. Az informatikai beruházások eredményeként a hatósági ügyintézésre fordított idő a mostaninak a töredékére csökkenhet, a fejlesztésektől elvont összegek pedig többszörösen jelennek majd meg a közigazgatás működési költségeinek oldalán. Az átcsoportosítást csak abban az esetben tartják elfogadhatónak, ha az a gazdaság élénkítését vagy a versenyképes tudás megszerzését ösztönzi és a lehető legszélesebb rétegek érdekeit szolgálja.

Borúlátás az USA-ban

Az Egyesült Államokban nem számítanak erős karácsonyi forgalomra a kereskedők, a gazdasági válság következtében csak szerény növekedés, a borúlátóbbak szerint pedig csupán stagnálás várható. Az Egyesült Államokban 30 éves mélyponton van a fogyasztói bizalom, s ez valószínűleg a karácsonyi költekezés során is érezteti majd hatását. Az amerikai kiskereskedelmi szövetség fejenként 832,36 dolláros kiadással számol, ami 1,9 százalékos növekedés tavalyhoz képest, a bevásárlóközpontokat tömörítő szervezet ennél is kevesebbet: a legalább egy éve fennálló üzleteknél novemberben és decemberben mindössze 1,7 százalékos fellendülést vár. A Standard & Poor's előrejelzése szerint a 255 milliárd dolláros tavalyi forgalom után a kereslet a legjobb esetben is csak stagnálni fog, ám ennél sokkal reálisabb, hogy az értékesítés 2 százalékkal visszaesik. A tavalyi 27 után idén már a háztartások 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy visszafogja karácsonyi kiadásait. A kiskereskedők lehetőséget már csak a különleges ajánlatokban látnak: a következő másfél hónapban a Wal-Mart több száz árucikk árát csökkenti, de ugyanígy az IKEA is olcsóbban adja a legkedveltebb árukat. Olcsóságuk miatt az outletek, a diszkontáruházak és a hipermarketek lehetnek idén a legkeresettebb helyek. Nagy-Britanniában hasonló a helyzet: a fogyasztók 24 százaléka húzza összébb a nadrágszíjat, 57 százalék pedig ugyanannyit költ idén, mint egy évvel ezelőtt, s csupán 19 százalék adna ki több pénzt ajándékra - állítja a Deloitte tanulmányában. Az előrejelzés szerint a fogyasztók a tavalyi 413 fontnál 7 százalékkal kevesebbet, átlagosan 399 fontot fognak vásárlásra költeni idén, a kereskedők oldaláról ez összesen csaknem 300 millió fontos bevételkiesést jelent. Nagy-Britanniában attól tartanak, hogy számos kis bolt tönkremehet, másrészről viszont az internetes kereskedelem érzékelhetően, 15 százalékkal fellendült.

A nap bukása

Uniós rekordbírság négy üveggyártónak

Mérséklődött az infláció Szlovákiában

Októberben a várakozásoknak megfelelően mérséklődött az infláció Szlovákiában. A pénzromlás üteme 5,4-ről 5,1 százalékra lassult, elsősorban az élelmiszer- és az üzemanyagárak csökkenése miatt. A fogyasztói árak havi összehasonlításban a szeptemberi 0,7 után októberben 0,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a háztartási költségek 0,3, a szállítási költségek 1,6 százalékkal csökkentek. A legnagyobb mértékű áremelkedést az alkoholféleségeknél és a dohányáruknál regisztrálták, ezek egy hónap alatt 1,8 százalékkal drágultak. Az infláció február óta meghaladja a központi bank ez évre szóló 3,8 százalékos prognózisát, de ha az üzemanyag- és élelmiszerárak tovább mérséklődnek és a közüzemi díjakat sikerül a kormánynak a mostani szinten tartania, 2009 elejére 4 százalékra csökkenhet az infláció Szlovákiában. A jegybank kedden, kevéssel több mint másfél hónappal az euró bevezetése előtt csökkentette irányadó kamatlábát, így az az Európai Központi Bank rátájával összhangban 3,25 százalékon áll.

Egyre több a rossz adós Magyarországon

Egy év alatt 39 százalékkal nőtt a központi hitelinformációs rendszer (KHR) által nyilvántartott lakossági hiteladósok száma, a harmadik negyedévben már a 900 ezret is átlépte. Az élő mulasztások száma ennél is nagyobb arányban, 58 százalékkal emelkedett, ma több mint 600 ezer aktív tétel van. Az elmúlt három hónapban 70 ezren kerültek be az adatbázisba, csak júliusban 39 ezren. A KHR azokat tartja számon, akik több mint 90 napon át késlekednek a legalább a minimálbér összegét kitevő (69 ezer forint) kölcsön megfizetésével, vagy hamis okmánnyal igazolják magukat, hamis adatokat használnak, illetve bankkártyájukkal visszaélést követnek el. A tervek szerint jövőre létrejön a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás rendszere, amely pozitív hiteladatokkal bővíti ki a jelenlegi negatív listás nyilvántartást, így az ügyfelek fizetőképességének jobb megismerését segíti elő. Az erről szóló törvény 2009. május 1-jén léphet hatályba, azonban Jóri András adatvédelmi ombudsman a tervek ismertetésekor közölte: minden rendelkezésre álló eszközzel fellép annak létrehozása ellen.

A nap szigora

Nem terjeszkedhet Németországban az E.On

A Világbank szerint Horvátország jó úton jár

Horvátország jól kezeli a pénzügyi válságot, ám a gazdasági növekedés lassulása miatt az állami kiadások további csökkentésére és az ország külső tényezőknek való kitettsége visszafogására van szükség - figyelmeztetett a Világbank jelentésében. A tanulmány számításai szerint a növekedés a tavalyi 5,6 százalék után idén a négy százalékot sem fogja elérni, 2009-re pedig ennél is kevesebbet, 3,5 százalék körüli értéket prognosztizálnak, s hasonló arányokat jósol a horvát kormány is. A kabinet a 2009-es költségvetési hiányt a GDP egy százaléka alá szeretné csökkenteni, szemben a mostani 1,3 százalékkal. Azt a helyi szakértők is elismerik, hogy a fiskális konszolidáció fenntartása és továbbvitele érdekében szükség van a fenti intézkedésekre, s hozzáteszik, a központi banknak elegendő mozgástere van, hogy ezeket a lépéseket meg is tegye. A kedvező belföldi kilátások mellett azonban a globális helyzet az ország külső pozícióit gyengíti. Horvátország külföldi adóssága ugyanis a GDP-nek csaknem a 90 százaléka, a fizetési mérleg hiánya pedig a bruttó hazai termék 10 százalékát teszi ki. Utóbbi a visszaeső exportnak, a turizmus hanyatlásának, a mérséklődő állami befektetéseknek és az idáig hitelből finanszírozott lakossági fogyasztás csökkenésének következménye. A következő öt hónapban Horvátországnak 800 millió euró kölcsönt kell visszafizetnie, s a pénzügyminisztérium ezt a hazai pénzintézetek forrásaiból kívánja törleszteni. A Világbank jelentésében azt is megemlíti, hogy Zágrábnak fel kell gyorsítanis a strukturális reformokat, javítania kell a befektetői környezetet és növelnie kell termelékenységét.