Horvátország jól kezeli a pénzügyi válságot, ám a gazdasági növekedés lassulása miatt az állami kiadások további csökkentésére és az ország külső tényezőknek való kitettsége visszafogására van szükség - figyelmeztetett a Világbank jelentésében. A tanulmány számításai szerint a növekedés a tavalyi 5,6 százalék után idén a négy százalékot sem fogja elérni, 2009-re pedig ennél is kevesebbet, 3,5 százalék körüli értéket prognosztizálnak, s hasonló arányokat jósol a horvát kormány is. A kabinet a 2009-es költségvetési hiányt a GDP egy százaléka alá szeretné csökkenteni, szemben a mostani 1,3 százalékkal. Azt a helyi szakértők is elismerik, hogy a fiskális konszolidáció fenntartása és továbbvitele érdekében szükség van a fenti intézkedésekre, s hozzáteszik, a központi banknak elegendő mozgástere van, hogy ezeket a lépéseket meg is tegye.
A kedvező belföldi kilátások mellett azonban a globális helyzet az ország külső pozícióit gyengíti. Horvátország külföldi adóssága ugyanis a GDP-nek csaknem a 90 százaléka, a fizetési mérleg hiánya pedig a bruttó hazai termék 10 százalékát teszi ki. Utóbbi a visszaeső exportnak, a turizmus hanyatlásának, a mérséklődő állami befektetéseknek és az idáig hitelből finanszírozott lakossági fogyasztás csökkenésének következménye. A következő öt hónapban Horvátországnak 800 millió euró kölcsönt kell visszafizetnie, s a pénzügyminisztérium ezt a hazai pénzintézetek forrásaiból kívánja törleszteni.
A Világbank jelentésében azt is megemlíti, hogy Zágrábnak fel kell gyorsítanis a strukturális reformokat, javítania kell a befektetői környezetet és növelnie kell termelékenységét.
Szerencsi Ágnes