Szerencsi Ágnes

Késhet a válságkezelés

Miközben a legtöbb ország már elkészült mentőcsomagjával, az azt elsőként meghirdető Egyesült Államok még mindig az összeállítással és a helyes arányok meghatározásával küszködik.

Románia kilóg a sorból

Alaposan szembe ment a régiós trenddel a román infláció: a mindenütt jellemző lassulás helyett októberben nemcsak a vártnál, hanem a szeptemberinél is gyorsabban növekedtek a fogyasztói árak. Év/év alapon 7,4 százalékos volt a drágulás - szemben a Bloomberg és a Reuters egyaránt 7 százalékos konszenzusával, illetve a 7,3 százalékos előző havi adattal -, mindenekelőtt a szolgáltatások árának emelkedése miatt. Ebben a szektorban éves összehasonlításban 7,9 százalékkal mentek feljebb az árak a szeptemberi 6,6 százalék után - az élelmiszereknél a fordítottja játszódott le, ott a szeptemberi 7,1 százalék 6,9-re csökkent. A magas infláció miatt a román jegybank kénytelen elhalasztani a kamatvágás megkezdését - mondják bukaresti elemzők -, márpedig erre nagy szükség lenne ahhoz, hogy élénkíthessék az előrejelzések szerint lefékeződő gazdasági növekedést. A várható késlekedésben szerepet játszhat a lej gyengélkedése is; a román fizetőeszköz az elmúlt három hétben mintegy 5 százalékot veszített az euróval szemben, miután két hitelminősítő is a spekulatív kategóriába sorolta Románia szuverén hosszú lejáratú devizaadósságait. A központi bank az elmúlt évben hétszer emelte az alapkamatot - 7-ről 10,25 százalékra -, épp az árak féken tartása érdekében; a jegybanki prognózis szerint idén év végén 6,7 százalékos lesz az infláció, vagyis messze kerül a 2,8-4,8 százalékos célsávtól. A közeljövőben nem is várják az elemzők a nyomás enyhülését, miután a nettó bérek szeptemberben 24,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, és a november végi választásokra készülő kormányzat sem siet visszafogni kiadásait. Eközben a térségben már ott is lassul a tempó, ahol még a két számjegyű adat volt az úr: Lettországban októberben ötödik egymást követő hónapban lanyhult az infláció - a 13,8 százalékos év/éves mutató így is a legmagasabb az EU-n belül. Az egy éve még az unió leggyorsabban növekvő tagjaként számon tartott balti ország keményen landol: 2006-ban 12,2 százalékos GDP-növekedéssel dicsekedhetett - idén a harmadik negyedévben 4,2 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Szomszédja, Litvánia puhábbra esik: itt októberben 10,5 százalék volt a negyedik hónapja enyhülő infláció, és a harmadik negyedévben még 3,1 százalékos GDP-növekedést tudtak felmutatni. Vilniusnak főképp azért okozhat gondot az infláció, mert ez az euró bevezetésének egyetlen kritériuma, amelyet még nem teljesítenek. A cseh infláció októberben idei legalacsonyabb értékére, 6 százalékra süllyedt a szeptemberi 6,6 százalékról, főként a szállítási költségek mérséklődése és az élelmiszer-drágulás lefékeződése nyomán. A jegybank szerint folytatódik ez a trend és jövőre a 3 százalékos célértéket is elérhetik. Az októberi adat egyértelmű jele annak, hogy a magas inflációval fémjelzett korszak a vége felé közeledik - mondta az UniCredit prágai elemzője -, így akár már decemberben tovább vághat a központi bank, miután novemberben 0,75 százalékponttal, 2,75 százalékra csökkentette irányadó kamatlábát.

A Harvard is szegényebb

A jelek szerint a világ leggazdagabb egyetemét sem kíméli a válság. Drew Faust, a Harvard Egyetem elnöke bejelentette: az intézmény kénytelen visszafogni kiadásait, mivel a gazdasági helyzet következtében jelentősen csökkenhetnek a kormányzati források és az egyetem alapítványának bevételei is. Utóbbi a legnagyobb egyetemi alap az Egyesült Államokban, s az intézmény évi költségvetésének csaknem felét ebből fedezik. Az alapítvány forrásai a június 30-án véget ért pénzügyi évben 8,6 százalékkal, 36,9 milliárd dollárra nőttek, ugyanakkor 12,7 százalékot veszített amerikai és 12,1 százalékot külföldi részvényportfóliója értékvesztésének következtében. A legnagyobbnak számító bölcsészettudományi kar például közel 225 millió dollárral lett szegényebb. A legutóbbi hónapok veszteségeiről a Harvard illetékesei nem nyilatkoztak, de Faust a Moody's jelentését idézte, amely szerint a felsőoktatási alapítványok értékvesztése a folyó pénzügyi évben várhatóan eléri a 30 százalékot. Az egyetem most felülvizsgálja tavaly bejelentett ambiciózus költekezési programját, köztük a kampuszok bővítését, de egyes hírek szerint az ügyintézők és a tantestület is bérbefagyasztásra számíthat, mint ahogyan az összes program költségvetése is a jelenlegi szinten maradhat. Természetesen nem a Harvard az egyetlen felsőoktatási intézmény, mely megszorító lépésekre kényszerül: takarékoskodni kénytelen a Dartmouth College alapítványa is, mely 220 millió dollárt veszített, a patinás egyetem, a Brown elhalasztja egyes projektjeit és januárig létszámstopot rendelt el, csakúgy, mint a Cornell, amely 90 napra leállította építkezéseit.

Már derűlátóbbak a német befektetők

Novemberben a várakozások ellenére erősödött a befektetői bizalom Németországban a mannheimi ZEW gazdaságkutató felmérése szerint. Az elkövetkező fél évre szóló várakozások indexe az októberi mínusz 63-ról mínusz 53,5-re javult, míg a Bloomberg elemzői konszenzusa stagnálást prognosztizált. Az index tizenhatodik hónapja negatív előjelű, történelmi mélypontját júliusban érte el, mínusz 63,9 ponttal. A javulás a szakértők szerint a pénzügyi válsággal összefüggő aggodalmak enyhülésére utal. A befektetők abban bíznak, hogy a kormányzat és a jegybankok összehangolt akciói véget vethetnek a gazdasági pangásnak - mondta Wolfgang Franz, a ZEW elnöke. A berlini kormány november elején 50 milliárd eurós gazdaságösztönző csomagot jelentett be, az Európai Központi Bank (ECB) pedig a múlt héten 50 bázisponttal, 3,25 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot, és Jean-Claude Trichet, a bank elnöke szerint további monetáris enyhítés sem kizárt. A jelenlegi helyzetet ugyanakkor továbbra is borúlátóan ítélik meg a befektetők: az ezt jelző részindex értéke az októberi mínusz 35,9 pontról novemberben mínusz 50,4 pontra esett. A szakértők valamivel magasabb értékre, mínusz 45 pontra számítottak.

A nap gesztusa

Lemondott jutalmáról a UBS korábbi vezére

Újabb elbocsátási hullám a Wall Streeten

A pénzügyi szektor újabb vérveszteségekre számíthat a válság nyomán: a Wall Street-i bankok már jövő évi költségvetésüket készítik, s a túlélés érdekében további nagyarányú leépítéseket terveznek. A válság nyomán eddig mintegy 150 ezer ember veszítette el az állását a pénzügyi szektorban világszerte, és ez a szám csak az USA-ban újabb 70 ezer fővel emelkedhet. Az elbocsátási hullám elsősorban a befektetési bankok és a kereskedelmi egységek körében koncentrálódik, és tovább ronthatja a nagy pénzügyi központoknak helyet adó városok, elsősorban New York, London és Hongkong helyzetét, mivel csökkennek az adóbevételek és romlik az ingatlanpiaci helyzet. A kedvezőtlen negyedik negyedéves eredmények hatására a tőkepiac legnagyobb szereplői akár 25-30 százalékkal is csökkenthetik munkaerő-állományukat. A Goldman Sachs a múlt héten megkezdte 32 500 fős globális munkaerő-állományának korábban bejelentett 10 százalékos leépítését, és más bankok is elbocsátanak. A Citigroup 23 ezer főt bocsát el, a Merrill Lynch 5700 fővel, azaz 9 százalékkal csökkenti alkalmazottai számát, a Morgan Stanley-nél pedig 4400 ember állása szűnik meg. A Bear Stearns és a Lehman Brothers összeomlása 23 ezer munkahelyet temetett maga alá. A Federal Reserve legutóbbi tanulmánya szerint a következő években csak New York városában 55-78 ezer pénzügyi állás szűnhet meg.

Az Atlant-Szojuz veszi át a KrasAir járatait

Tegnaptól a moszkvai városi önkormányzat tulajdonában lévő Atlant-Szojuz vette át a Krasznojarszkije Avialinyii (KrasAir), az egykori AiRUnion szövetség legnagyobb légitársa által üzemeltetett járatokat. A társaság augusztusra 120 millió, szeptemberre 100 millió rubel járandósággal tartozik, a kifizetéseket október 20-áig kellett volna pótolni - írta az MTI-Eco. A KrasAir járatai már október végén leálltak, s a válságkezelési tervnek megfelelően november 1-jétől az Atlant-Szojuznak kellett volna átvállalnia a járatokat, ám utasok hiányában erre nem került sor. A moszkvai légitársaság most indítja újra a KrasAir norilszki, dusanbei, taskenti és pekingi járatát, a további tervek szerint pedig az Atlant-Szojuz, a korábbi AirUnion-tagok és több állami társaság összevonásával a Rosztyehnologii állami vállalat felügyelete alatt óriási állami légitársaságot hoznak létre. Borisz Abramovics, az AirUnion eddigi fő részvényese, a Malév 49 százalékát birtokló Airbridge többségi tulajdonosa, a Vedomosztyi orosz üzleti lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: az AirUnion szövetség és a Malév között nincs összefüggés, nem visznek pénzt az egyik társaságból a másikba. Abramovics megerősítette: nem áll szándékában eladni a Malévban tartott részét.

A nyugdíjtörvény ellen demonstrálnak Varsóban

A lengyel parlament alsóháza megszavazta a korkedvezményes nyugdíjról szóló törvényt, amely a kedvezményt igénybe vevők számát 75 százalékkal, a jelenlegi egymillióról 250 ezerre csökkentené. A kormány célja, hogy az intézkedéssel a mostani 4-5 milliárdról 500-600 millió zlotyra szorítsa az engedményes nyugdíjak évi költségét. A jogszabály értelmében többek közt a tanárok, újságírók és az állami vasutak dolgozói is elveszítik eddigi kiváltságukat, a veszélyes körülmények közt dolgozók azonban továbbra is jogosultak rá. A rendelkezést a legtöbb szakszervezet és az ellenzék is elutasítja, tiltakozásul több száz fős tömeg demonstrált a múlt hét során Varsóban, s további megmozdulások is várhatók. A törvény 2009 januárjától lépne életbe, ám ehhez még az államfő aláírása is szükséges. Lech Kaczynski úgy fogalmazott: a legvalószínűbb az, hogy megvétózza a törvényt, annak ellenére is, hogy Donald Tusk miniszterelnök - mint mondta - "hajlandó lenne akár térden állva könyörögni", hogy fogadja el azt.

A rossz eredmények ellenére is optimisták a németek

Nem ért egyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pesszimista jóslataival a német kormány, a szervezettel ellentétben nem módosítja drasztikusan az ország 2009-re vonatkozó kilátásait. Az IMF jövőre a korábban prognosztizált nullaszázalékos stagnálás helyett a múlt héten már 0,8 százalékos zsugorodást jósolt Európa legnagyobb gazdaságában, ezzel szemben a németek az októberi 1,2 százalékról 0,2 százalékos bővülésre módosították előrejelzésüket. A makrogazdasági adatok ugyanakkor nem adnak okot optimizmusra: a múlt pénteki jelentések szerint jelentősen csökkent a német vállalatok kibocsátása, a világgazdasági válság hatására visszaesett az export és a háztartások fogyasztása. Az ipari termelés szeptemberben az előző hónaphoz képest 3,6 százalékkal, 14 éves mélypontra csökkent. Az országhatárokon kívüli keresletcsökkenés hatása is érezhető: a német export augusztus és szeptember közt nyolc százalékkal esett vissza, 18 éve a legnagyobb mértékben. A kontinensen kívüli megrendelések 11,4, a hazaiak 4,3 százalékkal zuhantak, a legnagyobb német vállalatok sorozatban kényszerülnek profit-előrejelzésük módosítására.