Szerencsi Ágnes

A Ford eladja Mazda-részvényei kétharmadát

A pénzügyi gondokkal küszködő Ford autóipari konszern tegnap bejelentette: eladja a Mazdában lévő részesedésének kétharmadát, hogy pénzhez jusson. A Ford jelenleg 33,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, most 20 százaléktól kénytelen megválni, az adásvételtől 540 millió dollár bevételt remél a vállalat. A Mazda vásárolja meg a papírok 7 százalékát, a hátramaradó rész a japán autógyártóhoz kötődő, több mint húsz céget egyesítő vállalatcsoport tulajdonába kerül. A cégeket nem nevezte meg a Mazda, ám egyes források szerint a legnagyobb japán autóalkatrész-gyártó Denso, a Hirosima Bank és számos biztosító- és kereskedőtársaság is a tagok közt van. Bár megmaradó, 13,4 százalékos részesedésével továbbra is a Ford marad a legnagyobb részvényes, befolyásából sokat veszít a cég: a vállalatot képviselő három cégvezető közül kettő visszatér Detroitba, a felügyelőbizottságban egyedül maradó harmadik felelőssége pedig jelentősen csökken. A két autógyártó közti stratégiai kapcsolat ugyanakkor a jövőben is fennmarad: a Mazda fejleszti a Ford legkisebb, leginkább üzemanyag-takarékos modelljeit, a Ford pedig továbbra is segít a kutatás-fejlesztés finanszírozásában.

Adócsökkentést kapnak a britek karácsonyra

Kormányzati költekezéssel és adócsökkentéssel készül a karácsonyra a brit kormány, az intézkedésektől a gazdaság fellendítését remélik a döntéshozók. A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Dominique Strauss-Kahn azt kérte a vezető gazdaságoktól, hogy a GDP két százalékának megfelelő összeget fordítsák pénzügyi ösztönző intézkedésekre, ezzel ugyanis a gazdaság kétszázalékos növekedését érhetik el. Kína, Japán, Németország és Ausztrália már bejelentette nemzeti ösztönző csomagját, s a javaslat a hétvégi washingtoni pénzügyi csúcson is támogatásra talált. Bár a konkrét számokról Nagy-Britanniában csak a jövő héten döntenek, Downing Street-i források arról panaszkodnak, hogy a brit miniszterelnök tervei igen visszafogottak. Adócsökkentésre elsősorban az alacsony jövedelmű családok számíthatnak, adójóváírás és fűtéstámogatás formájában. A kabinet elsődleges célja, hogy a fogyasztási hajlandóságot növelje. A munkahelyteremtésben meghatározó szerepe lehet a kormányzat kiadásainak, a költségvetés tervezetében így kiemelt szerep jut az iskolák felújításának, kórházak építésének vagy a közlekedési hálózat fejlesztésének. Bár ez újabb állami kölcsönökkel jár, a képviselők azzal érvelnek, hogy a jövő generációi érdekében maximálisan ki kell használni az ország kereteit. A közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Gordon Brownnak kicsi a mozgástere a kormány és a lakosság nagyfokú eladósodása miatt.

A GM kiszállt a Suzukiból

A General Motors Corp. (GM) eladja a Suzuki Motor Corp.-ban még meglévő 3,02 százalékos tulajdonrészét a japán járműipari cégnek, hogy készpénzhez jusson. A Suzuki darabonként 1363 jent, azaz összesen 232 millió dollárt fizet a részvényekért. A két vállalat továbbra is együttműködik a feltörekvő országok piacán és az új technológiák kifejlesztésében. A GM-nek eredetileg 20 százalékos részesedése volt a cégben, ebből 17 százalékot már 2006 márciusában értékesített. A csőd szélén álló General Motors minden követ megmozgat, hogy állami mentőövet kapjon a kormánytól. Rick Wagoner vezérigazgató azt állítja, hogy a vállalat anyagi nehézségeit teljes egészében a pénzpiaci válság okozta, s az amerikai autógyártók csődje jóval többe kerülhet a gazdaságnak, mint a kisegítésükre szánt összeg. A demokrata párti képviselők ma terjesztik elő javaslatukat, melynek értelmében a GM, a Ford és a Chrysler is részesednének a kormány 700 milliárd dolláros pénzügyi mentő csomagjából. Összesen 25 milliárd dollár kölcsönt kérnek, hogy a detroiti autógyártók pénzpiaci válság következtében meggyengült likviditását helyreállítsák. Pénz hiányában a GM 2009 első hónapjaitól működésképtelenné válhat.

A kilábalás lehetőségeit keresi a GE

A médiában és más ágazatokban kész kihasználni a válság által nyújtott kedvező vállalatfelvásárlási lehetőségeket a General Electrics - közölte Jeffrey Immelt vezérigazgató a Financial Timesnak nyilatkozva. A GE az NBC Universal Inc. tulajdonosa, Immelt ugyanakkor a médián túl az infrastruktúra, a nyersanyagok és a légi közlekedés területét is lehetőségként említette. A connecticuti GE nyeresége idén harmadik negyedévben 12 százalékkal, a tavalyi 5,11 milliárdról 4,48 milliárd dollárra esett vissza, a pénzügyekkel foglalkozó GE Capital nyeresége ezen belül 33 százalékot esett. A pénzügyi világ árgus szemekkel figyeli a cég első emberét: Immelt - csakúgy, mint a Citigroup-vezető Vikram Pandit - az utóbbi időben jelentős összegért vásárolt vállalata részvényeiből, ami az elemzők szerint a cég hosszú távú növekedésébe vetett bizalmat és egyértelmű optimizmust jelent. Az elmúlt négy hónapban megnőtt az amerikai vállalatok alkalmazottainak sajátrészvény-vásárlása, minden 100 dollárból 57 származott ebből, szemben a júniusi 21-gyel.

Még novemberben csökkentheti az olajkitermelést az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november 29-én rendkívüli ülést tart Kairóban, ahol "helyes választ kívánnak adni" az olajpiacokon bekövetkezett árcsökkenésre. Az OPEC ülése előtt külön megbeszélést folytatnak az arab olajtermelő országok képviselői. A szervezet szeptemberben 1,5 millió hordóval csökkentette napi kitermelését, ezt újabb 500 ezer hordóval csökkenthetik most, miután a nyersolaj hordónkénti ára az elmúlt napokban 21 havi mélypontra, 58 dollár alá csökkent, pénteken 57,04 dolláron zárt. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az olajárak zuhanása miatt elmaradnak a szükséges beruházások az ágazatban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) múlt hét végi jelentése szerint a következő két évtizedben kínálatszűke léphet fel, ha a gazdasági válság közepette visszaesnek az iparilag legfejlettebb országok olajipari befektetései. Az IEA szerint 2007 és 2030 között 26 eer milliárd dollár, azaz évente több mint ezermilliárd dollár értékű befektetés lenne szükséges új olajmezők feltárására és a jelenlegi infrastruktúra fenntartására. Az IEA szerint a következő hét évben 100 dollár körül stabilizálódik az olaj hordónkénti ára, és a gazdasági válság hatásait ellensúlyozni fogja a kínai és indiai kereslet emelkedése. A Financial Times a Wood Mackenzie tanácsadó céget idézi, amely szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság következtében ötből négy finomítóépítési beruházást törölnek. A 2005 óta bejelentett 160 finomítóépítési projektből várhatóan csupán 30 fejeződik be 2-7 éven belül. Az új finomítók kétharmada Ázsiában és a Közel-Keleten épül fel, ám még ott is csúszásokkal kell számolni.

A spin-off lehet a fiatal vállalkozók ugródeszkája

A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának egyik formája a Magyarországon még kevéssé elterjedt spin-off, az egyetemek holdudvarában alakult vállalkozás, mely a működési lehetőségek és a pénzügyi források kiszélesedésével átalakíthatja a hazai vállalkozói kultúrát.

A Lufthansáé lehet az AUstrian airlines

Az ÖIAG osztrák állami holding közölte: mostantól a Lufthansával folytat kizárólagos tárgyalásokat az Austrian Airlines (AUA) 41,6 százalékos részesedésének eladásáról. A német légitársaság a legnagyobb európai és a legnagyobb orosz légitársaságot, az Air France-KLM-et és a S7-et előzte meg a privatizációs tenderen. Az osztrák kormány augusztus végén jelentette be, hogy el kívánja adni az AUA 41,6 százalékos állami pakettjét. A légitársaság a harmadik negyedévben 16,4 millió euró nettó veszteséget szenvedett el az egy évvel korábbi 20,6 millió eurós profit után és az utóbbi években 900 millió euró adósságot halmozott fel. A Lufthansa még a múlt hónapban feltételként szabta, hogy az osztrák kormány 500 millió eurót vállaljon magára a társaság adósságából, cserébe biztosítja, hogy az AUA székhelye harminc évig Bécsben marad. Ez azonban az elkövetkező hetekben folytatandó tárgyalások egyik témája lesz, akárcsak a vételár. A Lufthansa egyes értesülések szerint névértéken, azaz mintegy 360 ezer euróért venné meg a pakettet. Más értesülések szerint egymilliárd eurót adna érte az átvállalt hitelek összegét is beszámítva. A 41,6 százalékos állami paketten felül 7 százalék az osztrák bankok, 3 százalék az AUA birtokában van, a maradék pedig a tőzsdén forog.

Szerbia is készenléti hitelt kap

Szerbia megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal egy 15 hónapra szóló, 516 millió dolláros készenléti hitelről. Az ország - Magyarország, Fehéroroszország és Ukrajna után - a negyedik az egykori szocialista államok sorában, mely a nemzetközi szervezethez fordult segítségért. A megállapodás része, hogy a szerb kormány a jövő évi költségvetés GDP-arányos hiányát az idei 2,7-ről 1,5 százalékra csökkenti. A folyó fizetési mérleg idei hiánya a bőkezű kormányzati kiadások következtében meghaladhatja a GDP 18 százalékát is, ezt pedig további hitelekből kénytelen fedezni az ország. A készenléti hitel az ország külső fizetőképességének és a dinár euróval szembeni stabilitásának biztosítására szolgál és növeli Szerbia vonzerejét a külföldi befektetők számára. A jegybank október végén 2 százalékponttal, 17,75 százalékra emelte irányadó kamatlábát, miután az infláció októberben háromhavi csúcsra, a szeptemberi 10,9-ről 12,3 százalékra gyorsult, a válság hatásainak enyhítésére pedig már korábban csökkentette a kötelező banki tartalékrátát. Emellett bejelentette, hogy a maginfláció helyett ezután a teljes inflációra ad meg célkitűzést, mégpedig 8 százalékosat. A szakértői előrejelzések szerint a gazdasági növekedés üteme az idei 7-ről jövőre várhatóan 3 százalékra lassul.

Örvényben az Északi Áramlat

Nem biztos, hogy Moszkva megépíti az Északi Áramlat gázvezetéket - jelentette be Vlagyimir Putyin meglepetésre szerdán, két nappal a nizzai EU-orosz csúcs előtt. Az orosz kormányfő szerint Európának el kell döntenie, hogy szüksége van-e a Viborgtól Greifswaldig a Balti-tengeren végighúzódó 1198 kilométer hosszú tenger alatti vezetékre, Németországnak pedig elkötelezettséget kell mutatnia a projekt iránt. A német kormánykoalíciót alkotó egyik párt, a CDU szóvivője egy közleményben úgy reagált, hogy Berlin továbbra is támogatja a tervet, ugyanakkor nem ragaszkodik a gázvezeték megépítéséhez, ha az üzleti szempontból nem bizonyul jövedelmezőnek. Putyin szerint a 7,4 milliárd dollárba kerülő Északi Áramlat helyett esetleg gázcseppfolyósító üzemeket építenének és a cseppfolyósított gázt szállítanák egyebek között az európai piacokra, ez azonban jóval többe kerülne. A bejelentést szakértők szerint a nyersolaj és a földgáz árának zuhanása és a fő kivitelező és a nyersanyagot szolgáltató Gazprom növekvő adósságai indokolhatták. A projektet Lengyelország és a balti államok kezdettől hevesen ellenezték a tranzitszállítások kiesése miatt, Svédország pedig környezetvédelmi aggályainak adott hangot. Finnország elvben támogatja a vezeték megépítését, de további környezetvédelmi vizsgálatot tart szükségesnek, amit jövőre terveznek.