Nincs könnyű helyzetben az, aki ma saját vállalkozást indítana Magyarországon. Kevés ugyanis az ötlet, a szaktudás és az elszántság - a siker legfőbb mutatója, hogy a piacon hogyan hasznosul a kutatási eredmény, így tőke és tapasztalat hiányában szinte biztosan kudarcra van ítélve egy-egy elképzelés. A szellemi tőke és a technológia gazdaságba transzferálását segíti az Amerikában és Nyugat-Európában már több évtizedes múltra visszatekintő úgynevezett spin-off mechanizmus. A spin-off az egyetemeken, illetve a kutatóintézetekben elért szellemi alkotások (fejlesztési eredmények, találmányok) piaci hasznosítására létrejött vállalkozás, melyben az egyetem vagy a kutatóintézet, a kutatók, valamint egy külső menedzsment is érdekelt, utóbbi működteti az előzőek által kifejlesztett új termékre, eljárásra alapuló céget. Magyarországon a spin-off kultúra a kezdeti lépéseknél tart, jóval elterjedtebb a költségvetési és a magánszféra együttműködésével végzett k+f tevékenység, a public private partnership (ppp).
Az innovációs törvény 2005-ös életbe lépése óta lényegesen kedvezőbbek a körülmények a k+f-et végző vállalkozások indításához, jól tükrözik ezt a statisztikai adatok is: 2006-ban az előző évhez képest 10,8 százalékkal, 2787-re bővült a kutatóhelyek száma, a k+f ráfordítások összege pedig 14,5 százalékkal, 238 milliárd forintra nőtt. Majd 2007-ben visszaesett a növekedés, a 245,7 milliárd forintos keret csupán a GDP 0,97 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 1,0 százalékkal. Az Új Magyarország fejlesztési terven belül több mint 40 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre k+f és innovációs célokra, s ez évtől már minden fejlesztési ciklushoz elérhető a támogatás, míg eddig csak a prototípus elkészítéséig segítették az egyes innovációs projekteket.
A fejlesztési forrásokat kereső spin-off és start-up (korai fázisú vállalkozás) cégek dinamizálódására az is ösztönzőleg hat, hogy a mikro-, kis- és középvállalatok fejlesztését támogató uniós Jeremie-program - visszatérítendő támogatás formájában - idén Magyarországon is elindult. Az uniós strukturális alapokból finanszírozott program keretében európai és magyar pénzeket magyar alapkezelőkön keresztül fektetnek be a kutatási projektekbe és a start-up cégekbe.
Az elmúlt három évben mintegy 40 spin-off cég alakult Magyarországon, ebből 22 nálunk is tag - vázolja a helyzetet Nagy Péter, a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület (MSE) ügyvezetője. Az egyesület célja a vállalkozások segítésén túl a szemléletformálás, a vállalkozói kultúra bemutatása, itthoni elterjesztése, de fontos szerepet kap a társadalmi, környezeti felelősség eszméjének hirdetése is. Az MSE oktatással, tanácsadással szolgál tagjainak, október közepén pedig megrendezte első nemzetközi konferenciáját is, ahol az Egyesült Királyságból, Svédországból, Belgiumból és Közép-Európából érkezett egyetemek képviselői, vállalkozók, pénzügyi szakemberek tartottak előadást. Az előadók megosztották tapasztalataikat a közönséggel s a spin-offokat érintő kihívásokat is megvitatták. A legnagyobb problémát itthon a megfelelő ismeretekkel rendelkező, hazai piacot ismerő menedzserek, valamint a humán tőke hiánya és a tapasztalatlanság jelenti - mondta Kriston Ákos, az MSE alelnöke. Ezek mellett a cégvezetésben való járatlanságot említette előadásában a 3D Brigade művészeti és grafikai tartalomszolgáltató egyik alapítója, Vámosi Z. János. A 2002-ben indult cég ma piacvezető a kelet-európai régióban, s olyan világcégek beszállítója, mint az Electronic Arts vagy a Disney Interactive Studios.
A spin-offok terjedésével az egyetemeknek is egyre nagyobb szerep jut a vállalkozásindításban. A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja Interuniversitas Hallgatói és Vállalkozói Klub és Spin-off Keltető néven idén ősszel indította el rendezvénysorozatát a vállalkozás iránt érdeklődő egyetemisták és főiskolások számára. A központ információkkal, vállalkozói készségek fejlesztésével és korlátozott pénzügyi forrásokkal is segíti a fiatalokat. A létrejövő vállalkozások mentori segítséget is kapnak a tanszék oktatóitól, hogy az első lépéseket ne teljesen egyedül tegyék meg a piacon - tudtuk meg Szirmai Pétertől, a BCE Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatójától.
Szerencsi Ágnes