Papp Zoltán

Csökkenti kínai exportját a Jukosz

Áremelkedést okozott tegnap az olajpiacokon a legnagyobb orosz olajtársaság, a Jukosz bejelentése, amely szerint kétharmadával csökkenti a Kínába irányuló exportját.

Románia még nem versenyképes gazdaság

Románia idén nem kapja még meg Brüsszeltől a versenyképes gazdaság minősítést, ám ez önmagában nem veszélyezteti a 2007-es EU-tagságot. Az ugyanakkor csatlakozni kívánó Bulgária GDP-je két éve a legnagyobb mértékben nőtt.

Elvitte a nyár a Unilever nyereségét

Meredeken zuhant a Unilever élelmiszer-ipari cég árfolyama, miután lefelé korrigálta ez évi nyereségprognózisát. A vezetés a jövőben növelni kívánja a marketingkiadásokat.

JUKOSZ-SZÁLLÍTÁSOK

Célpont Mennyiség* 1. A Transznyefty Barátság vezetékén külföldre – Lengyelország 125 – Litvánia 100 – Szlovákia 85 – Magyarország 85 2. A Transznyeftyen keresztül kikötőkbe – Novorosszijszk (Fekete-tenger) 75 – Primorszk (Balti-tenger) 75 – Butinge (Litvánia, Balti-tenger) 100 3. Vasúton és folyami szállítással – Kavkaz (Fekete-tenger) 100 – Teodosszia (Fekete-tenger) 50 – Vitino és Murmanszk 85 – Kína 150 *ezer hordó/nap Forrás: Reuters

Sarkozy is beavatkozik a Nestlé-Perrier vitába

Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter személyesen próbálja megakadályozni, hogy a svájci Nestlé élelmiszer-ipari csoport eladja a tulajdonában lévő Perrier ásványvízgyártó céget.

Nincs megállapodás a repülőgépgyártás támogatásáról

Szemernyit sem közeledtek egymáshoz az álláspontok a tárgyalásokon, amelyeken az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői a repülőgépgyártás - konkrétan a Boeing Co., illetve a nyolcvan százalékban az EADS tulajdonában lévő Airbus - állami támogatásának jövőjét vitatták meg. A közel ötórás brüsszeli megbeszélés fő témája az az 1992-es kétoldalú megállapodás volt, amelynek értelmében az európai kormányok a költségek 33 százalékáig terjedő mértékben kedvezményes hiteleket nyújthatnak az Airbusnak a repülőgépek kifejlesztéséhez. Washington szerint ennek az egyezménynek az volt a célja, hogy az akkor még gyenge Airbus támogatáshoz jusson erősebb amerikai riválisával szemben, mára azonban a két társaság között kiegyenlítődtek az erőviszonyok - sőt a polgári üzletágban az Airbus meg is előzte a Boeinget -, ezért olyan új megállapodásra van szükség, amely megtiltja a támogatás e formáját. Az EU nem zárkózik el mereven ez elől, ám feltételül szabja, hogy az Egyesült Államok csökkentse a Boeingnek adókedvezményekkel és kutatás-fejlesztési pénzekkel nyújtott közvetlen támogatásokat, amelyek a brüsszeli számítás szerint 1992 óta 18 milliárd dollárt tettek ki. Az uniós álláspont szerint az Airbus, ha kedvezményes kondíciókkal is, de visszafizeti az állami kölcsönöket, míg a Boeing bezsebeli az összegeket, ráadásul az USA-ban sokkal kevésbé átlátható a támogatás. George W. Bush amerikai elnök számára jól jönne, ha még a választások előtt engedményt tudna kicsikarni az EU-ból. Erre azonban kevés az esély, így meglehet, Bush beváltja azt a fenyegetését, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul az ügyben. John Veroneau, az amerikai delegáció vezetője elismerte, hogy ha erre sor kerül, feltehetőleg az EU is bepanaszolja az USA-t a WTO-nál.

Álláskeresési hullám Németországban

Még életbe sem lépett, máris erősen érezteti hatását Németországban a munkanélküliek segélyezésének reformjáról szóló úgynevezett Hartz IV. törvény. A jövő januártól hatályos változtatások miatt az állástalanok jelentős része az eddiginél kisebb összegre számíthat, ezért közülük egyre többen keresik fel a munkaközvetítő irodákat. A vezető munkaközvetítő cégek - a Randstad, az Adecco és a Manpower - egyaránt arról számolnak be, hogy országszerte egyre több ügyfelük van, s különösen a munkanélküliségtől erősebben sújtott keleti tartományokban lendült fel a forgalom. Az álláskeresők emellett kevésbé válogatósak, azaz könnyebben elfogadják a felajánlott munkákat. A jogszabály - amelyet a jóléti reformokat kidolgozó kormánybizottság vezetőjéről, a főállásban a Volkswagen autógyár személyzeti igazgatói tisztét betöltő Peter Hartzról neveztek el - két fontos változást hoz. Először a régóta állás nélkül lévők nem korábbi fizetésük arányában kapják a segélyt, hanem fix összegben részesülnek, másodszor a juttatást összevonják a szociális támogatással, amelynek megállapításakor viszont figyelembe veszik a vagyoni helyzetet, így például a megtakarításokat vagy a házastárs keresetének nagyságát. Számítások szerint a 4,4 millió munkanélküli mintegy harmada számíthat a segélyének csökkenésére vagy teljes megszűnésére - írja a Reuters. Gerhard Schröder kancellár a Guter Rat magazinnak nyilatkozva védelmébe vette a két támogatás összevonását, mondván, hogy a németek túl sokat kérnek az államtól. Szavai szerint a keleti és a nyugati tartományokban egyaránt létezik az a mentalitás még a középosztályban is, hogy az emberek akkor is igényt tartanak állami segélyre, ha egyébként a családnak megfelelő a jövedelme. A kancellár szerint ezért elkerülhetetlen, hogy az igénylők bebizonyítsák rászorultságukat.

Leáll a legnagyobb Jaguar-üzem

Az amerikai Ford Motor Co. bejelentette, hogy szinte teljesen leállítja a termelést a tulajdonában lévő Jaguar legnagyobb angliai gyárában. A Coventryben található, 2500 főt foglalkoztató üzemben jelenleg az XJ luxusszedánokat és az XK sportkocsikat szerelik össze, a pénteki döntés értelmében azonban csak 310 ember marad a gyárban, akik a két modell bizonyos kisebb utómunkálatait fogják végezni. Magát az összeszerelést áthelyezik Birminghambe, ahol jelenleg az XJ és az XK részeit, valamint az S-Type modellt gyártják, s ott kapnak munkát 1150-en a Coventryben dolgozók közül, a többieket elbocsátják. A Fordon belüli Premier Automotive Group - amely a Volvót, a Jaguart, a Land Rovert és az Aston Martint foglalja magában - az idei második negyedévet 362 millió dollár veszteséggel zárta, ennek fele a Jaguartól származott. A Jaguar számára az Egyesült Államok a legfontosabb piac - az autók fele ott talál vevőre -, ám a fontnak a dollárral szembeni erőssége miatt visszaesett az amerikai kereslet, s ezért kényszerült most a Ford az angliai gyártás racionalizálására. Elemzők szerint elképzelhető, hogy idővel a teljes Jaguar-termelés kikerül a szigetországból. A Ford bejelentette, hogy a Jaguar a jövő szezontól kiszáll a Forma-1-ből. Az amerikai autógyár egyúttal felfelé módosította a harmadik negyedévre vonatkozó nyereségprognózisát, eszerint az egy részvényre jutó, rendkívüli tételek nélkül számított eredmény 10-15 cent lesz, míg a korábbi előrejelzés 0-5 cent volt. A Wall Street-i elemzők átlagosan 9 centet vártak.

Spórolnának a béreken a német cégek

Vezető német vállalatok az alkalmazotti bérek befagyasztásával, illetve a munkaidő kompenzáció nélküli növelésével akarják javítani hatékonyságukat. Az egyik legnagyobb munkaadónál, a Volkswagen AG autógyárnál tegnap kezdődtek meg a bértárgyalások, amelyeken a szakszervezet több mint százezer dolgozó számára 4 százalékos béremelést követel, és igényt tart arra is, hogy a vállalat tíz évre garantálja a munkahelyek megmaradását. A vezetés ezzel szemben be akarja fagyasztani a béreket, és csökkentené a túlórapénzt, s azzal fenyeget, hogy ha a szakszervezet nem megy bele ebbe, megszüntet 30 ezer németországi munkahelyet – írta a Bloomberg. A közelmúltban a Siemens AG és a DaimlerChrysler AG a munkaidő növeléséről állapodott meg a szakszervezetekkel. Elemzők szerint a munkavállalókra nehezedő nyomás a jövőben nőni fog, mert az országban nagyon magasak a bérköltségek. A kölni IW gazdaságkutató intézet felmérése kimutatta, hogy tavaly a német feldolgozóiparban egy munkaóra 27,09 euróba került, amely az amerikai szintnél 36, a nagy-britanniainál 45 százalékkal magasabb, a lengyelországi költségnek pedig a hétszerese. A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a bér nem csupán költség, hanem vásárlóerő is, így a spórolás visszaüthet a cégekre. A német építőiparban a hetek óta tartó tárgyalásokon a munkaadók – köztük a magyar M6-os tenderen győztes konzorciumban részt vevő Bilfinger Berger AG, az ország második legnagyobb építőipari cége – mintegy 800 ezer alkalmazottat akarnak rávenni, hogy jövőre hetente három órával többet dolgozzanak extrafizetés nélkül. Ez hétszázalékos bérköltség-megtakarítást jelentene a vállalatoknak, amelyek cserébe hajlandóak lennének egész évre szóló foglalkoztatási garanciát adni.