Papp Zoltán

Tulajdonrészt szerez a ConocoPhillips a Lukoilban

Az amerikai ConocoPhillips közel kétmilliárd dollárért 7,6 százalékos tulajdonrészt szerez az orosz Lukoil olajtársaságban, de a későbbiekben a stratégiai partnerség megpecsételéséül húsz százalékra növeli érdekeltségét.

Minimálisan gyengült a német Ifo index

Egy tized ponttal, 95,2 pontra gyengült szeptemberben a német Ifo gazdaságkutató intézet által készített, hétezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló üzleti bizalmi index. Az eredmény lényegében megfelel a várakozásnak, az elemzői konszenzus a Reutersnél és a Bloombergnél egyaránt 95,1 pont volt. A két részindex ellenkező irányban változott, a jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó mutató 94,7-ről 94,8 pontra nőtt, a féléves kilátásokat tükröző szám 95,9-ről 95,7 pontra csökkent. Augusztusban szintén romlott a főindex, de akkor is csak kevéssel, 95,6-ról 95,3 pontra. Hans-Werner Sinn, az Ifo elnöke szerint az adatok azt jelzik, hogy Németországban folytatódik a szerény gazdasági fellendülés, amit Gernot Nerb, az intézet vezető közgazdásza azzal egészített ki, hogy a javulás az index fényében előreláthatólag sem erőteljesebb, sem gyöngébb nem lesz. Az index elkészítéséért felelős Klaus Abberger azt emelte ki, hogy a német vállalatokat nem viseli meg különösebben az olajár emelkedése. Pozitív fejleményként említette, hogy a cégek a korábban tervezetthez képest kevesebb állást szüntetnek meg. A fellendülés egyelőre döntően az exporton alapul – az év első hét hónapjából ötben nőtt a német kivitel –, ugyanakkor a lakossági fogyasztás a magas munkanélküliség miatt nem akar erősödni. Az Ifo szerint a vállalatok, noha megrendelésállományuk egyelőre növekszik, arra számítanak, hogy az elmúlt hónapok exportboomja után a külföldi kereslet valamelyest gyengülni fog. Elemzők ebben komoly kockázati tényezőt látnak, mert a belföldi fogyasztás nem tudná ellensúlyozni a kivitel csökkenését.

Rekordot döntött az olajár

Londonban rekordot döntött, New Yorkban csúcs közeli szintre emelkedett tegnap az olaj ára a nigériai és a szaúd-arábiai bizonytalanságok miatt, jóllehet Irak a háború óta a legmagasabb szintre növelte kivitelét.

Kevesebb tévés bevételre számít a Manchester

Csökkenő árbevétellel és nyereséggel zárta elmúlt üzleti évét a Manchester United, a világ leggazdagabb futballklubja, s az idei szezonban is visszaesést vár a klub a televíziós bevételek csökkenése miatt.

Egekbe tör a Virgin Group

Kereskedelmi űrutazások indítására készül a Sir Richard Branson milliárdos vállalkozó tulajdonában lévő brit Virgin Group Ltd., mégpedig nem is a távoli jövőben, hanem már 2007-től. A Virgin Group most megalapított, Virgin Galactic nevű leányvállalata mintegy 60 millió fontot kíván költeni űrhajók kifejlesztésére (1 euró=0,68 font), a technológiát az amerikai Mojave Aerospace Ventures fogja szállítani, amelyet a Microsoft Corp. társalapítója, Paul Allen hozott létre. Branson tervei szerint a megfelelő hatósági engedélyek beszerzése után öt év alatt háromezer embert küldhetnek az űrbe, egy utazás ára 115 ezer fontnál, azaz mai árfolyamon 41,4 millió forintnál fog kezdődni. Az Allen pénzéből megépített SpaceShipOne június 21-én Mike Melvill-lel a fedélzetén több mint száz kilométeres magasságba emelkedett, így ez az első olyan magánűrhajó volt, amely embert juttatott ki a föld légköréből.

Kipárnázza a fapadot a Ryanair

Az európai fapados légitársaságok közül elsőként az ír Ryanair – a piac vezetője – azt tervezi, hogy digitális szórakozási lehetőséget kínál utasainak. A november 1-jétől kísérleti jelleggel öt Londonból induló járaton, de márciustól már az összes járaton bevezetni tervezett szolgáltatás keretében az utasok hét euróért használhatják a digEbox nevű, hordozható DVD-lejátszó méretű eszközt, amelyen mozifilmeket, sport- és zenei videókat nézhetnek. Beszálláskor letétbe kell helyezniük útlevelüket vagy jogosítványukat, nehogy kísértésbe essenek, és magukkal vigyék a kétezer dolláros készüléket. Michael O’Leary vezérigazgató szerint ha két éven át az utasoknak csupán 3 százaléka igénybe veszi a szolgáltatást, a költségek már akkor is megtérülnek. A digEboxot először a seattle-i Alaska Airlines vezette be járatain, azóta a Hawaiian Airlines és a kanadai Jetsgo is lecsapott rá, a jövőben pedig több európai légitársaság is használni kívánja.

Sarkozy költségvetési korrekcióra készül

A francia pénzügyminiszter jelentősen csökkentené jövőre a költségvetés hiányát a most ismertetett tervezet szerint, melynek kiadási főösszege csak az infláció mértékében nő az ideihez képest.

Új lelőhelyekbe invesztál a Shell

Nagyszabású beruházási programot hirdetett a holland–brit Royal Dutch/Shell Group, a világ harmadik legnagyobb magántulajdonú olajtársasága. A Jeroen van der Veer elnök által ismertetett terv szerint a vállalat idén és a következő két esztendőben évi 15 milliárd dollárt, összesen tehát 45 milliárd dollárt költ beruházásokra. A pénz nagy részét – évente 11,5 milliárd dollárt – új kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárására és a kitermelésre fordítják, a fennmaradó összegből a feldolgozókapacitást bővítik, illetve korszerűsítik. A Shell ugyanakkor 10–12 milliárd dollárnyi divesztíciót is tervez a három évre, amelyben meg akar válni nem központi vagy gyengébben teljesítő vagyonelemeitől. A vállalat az év elején sokkolta a piacokat azzal a bejelentésével, hogy bizonyított kőolaj- és földgázkészletei a 2002 decemberében becsült 19,5 milliárddal szemben a valóságban csak 15,6 milliárd hordó olajegyenértéknek felelnek meg. A botrány miatt meggyengült a befektetői bizalom, távozni kényszerült Sir Phil Watts, a csoport elnöke, valamint Walter van der Vijver, a kőolaj- és földgázüzletág vezetője, a vállalatnak 150 millió dollár büntetést kellett fizetnie, és elvesztette AAA hitelkockázati besorolását. Van der Veer szerint a jövőbeni növekedéshez nélkülözhetetlen a kiaknázott lelőhelyek pótlása, ezt a mostani program biztosítja is, mert általa a Shell 2008-ig száz százalékban pótolni tudja készleteit. A tőzsdei reakció mindazonáltal kedvezőtlen volt – napközben 2 százalékkal is gyengült az árfolyam –, mivel a befektetők részint sokallják a beruházást, részint hiányolják a vállalati struktúra hatékonyabbá tételére irányuló kezdeményezéseket.

Apadnak a fűtőolajkészletek az USA-ban

Tegnap 47 dollár fölé emelkedett az olaj ára New Yorkban a novemberi határidős kontraktusokban, miután az energiaügyi minisztérium jelentése szerint az Egyesült Államokban az elmúlt héten 9,1 millió hordóval csökkentek az olajkészletek amiatt, hogy az Ivan hurrikán fennakadásokat okozott a szállításokban. A készletek sorozatban nyolcadik hete csökkentek és közel 14 millió hordóval maradnak el az egy évvel ezelőtti szinttől. Oroszországban a szorult helyzetben lévő Jukosznak sikerült megegyeznie a csővezetékrendszert üzemeltető Transznyefttyel: a megállapodás értelmében az olajtársaság készpénz helyett havi 400 ezer tonna, azaz napi 95 ezer hordó olajjal fizet a szállításért, amivel egyelőre elhárult az export legfőbb akadálya. A vállalat napi kitermelése 1,7 millió hordó. Eddig biztosnak tűnt, hogy a több mint 7 milliárd dollárnak megfelelő adóhátralék fejében az állam kisajátítja a Jukosz legértékesebb termelőegységét, a Juganszknyeftyegazt, most azonban Steven Theede vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy kidolgoztak alternatív javaslatokat, amelyekkel ez a vagyonvesztés elkerülhető volna. A javaslatok tartalmát nem részletezte, csak annyit árult el, hogy a hatóságok vizsgálják azokat. Borúlátóbban nyilatkozott a Jukosz elnöke, Viktor Gerascsenko, aki szerint az állam arra törekszik, hogy csődbe kergesse a vállalatot.