Szemernyit sem közeledtek egymáshoz az álláspontok a tárgyalásokon, amelyeken az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői a repülőgépgyártás - konkrétan a Boeing Co., illetve a nyolcvan százalékban az EADS tulajdonában lévő Airbus - állami támogatásának jövőjét vitatták meg. A közel ötórás brüsszeli megbeszélés fő témája az az 1992-es kétoldalú megállapodás volt, amelynek értelmében az európai kormányok a költségek 33 százalékáig terjedő mértékben kedvezményes hiteleket nyújthatnak az Airbusnak a repülőgépek kifejlesztéséhez.
Washington szerint ennek az egyezménynek az volt a célja, hogy az akkor még gyenge Airbus támogatáshoz jusson erősebb amerikai riválisával szemben, mára azonban a két társaság között kiegyenlítődtek az erőviszonyok - sőt a polgári üzletágban az Airbus meg is előzte a Boeinget -, ezért olyan új megállapodásra van szükség, amely megtiltja a támogatás e formáját. Az EU nem zárkózik el mereven ez elől, ám feltételül szabja, hogy az Egyesült Államok csökkentse a Boeingnek adókedvezményekkel és kutatás-fejlesztési pénzekkel nyújtott közvetlen támogatásokat, amelyek a brüsszeli számítás szerint 1992 óta 18 milliárd dollárt tettek ki. Az uniós álláspont szerint az Airbus, ha kedvezményes kondíciókkal is, de visszafizeti az állami kölcsönöket, míg a Boeing bezsebeli az összegeket, ráadásul az USA-ban sokkal kevésbé átlátható a támogatás. George W. Bush amerikai elnök számára jól jönne, ha még a választások előtt engedményt tudna kicsikarni az EU-ból. Erre azonban kevés az esély, így meglehet, Bush beváltja azt a fenyegetését, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul az ügyben. John Veroneau, az amerikai delegáció vezetője elismerte, hogy ha erre sor kerül, feltehetőleg az EU is bepanaszolja az USA-t a WTO-nál.
Papp Zoltán