Papp Zoltán

Éjfélkor lejárt a határidő az Alitaliánál

A tegnap éjfélkor lejáró határidő előtt az Alitalia S.p.A. olasz légitársaságnak lapzártánkig csak a pilótákkal sikerült megállapodnia a szerkezetátalakítási programról, a légi kísérőkkel és a földi személyzettel még nem. A létrejött egyezség értelmében 2006-ig a megválnak 289 pilótától, további száz nyugdíjba megy, a megmaradók pedig a jelenlegi 450 órának a kétszeresét fogják repülni évente. A terv 450 fős elbocsátást irányzott elő, a célul kitűzött 52 millió eurós megtakarítás elérését bizonyos kedvezmények megnyirbálásával és a pilótafizetések teljesítményarányossá tételével oldják meg. A szanálási program ötezer állás - az összes munkahely közel negyedének - megszüntetését irányozza elő, a légi kísérők közül 1050-től, a földi személyzetből 3500 embertől válnának meg annak érdekében, hogy az öt éve súlyosan veszteséges, többségi állami tulajdonban lévő légitársaság 2006-ra már nullszaldóssá váljék. A tegnap éjféli határidőt a kormány szabta meg egy 400 millió eurós áthidaló kölcsön átutalása feltételéül. E hitel nélkül az óránként 50 ezer euró veszteséget termelő Alitalia heteken belül leállásra kényszerülhet. Az átalakítási terv tartalmazza azt is, hogy a vállalatot két egységre bontanák, az AZ-Fly nevű vinné tovább a repülési tevékenységet, az AZ-Services pedig az egyéb üzletágakat. A megállapodás elmaradása esetén a kormány csődgondnokság alá helyezheti a légitársaságot, aminek még fájdalmasabb reorganizáció lehet az eredménye.

A kvótaemelés ellenére emelkedett az olajár

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete a névleges kitermelési kvóta napi egymillió hordós emeléséről döntött, ennek ellenére emelkedett az olaj ára az Ivan hurrikán és az USA olajtartalékainak csökkenése miatt.

Drasztikus osztalékemelés a McDonald'snál

Két éven belül másodszor is jelentős mértékben növeli az osztalékot az amerikai McDonald's Corp. A világ legnagyobb gyorsétterem-hálózata a tavalyi 40 után idén részvényenként 55 centet fizet, ami 38 százalékos emelést jelent. Tavaly a McDonald's ennél is nagyobb, 70 százalékos emelést hajtott végre a részvényesi hozam javítását célzó kezdeményezés keretében. A mostani döntést részben ugyanezzel a szándékkal, részben az árbevétel és a nyereség növekedésével indokolták. A társaság részvény-visszavásárlás és osztalékfizetés formájában idén együttesen 1,2 milliárd dollárt juttat részvényeseinek, ebből a törzsrészvényekre jutó osztalék - a tavalyi 504 millió után - 690 millió dollárt tesz ki. A McDonald's árfolyama jelenleg 27,7 dollár.

Drágítja az olajat az Ivan hurrikán

Az Ivan hurrikán a mexikói-öbölbeli olajkitermelést fenyegeti, ami a piacokon áremelkedést vont maga után. Szintén drágulást okozhat, ha az OPEC csak csekély mértékben emeli névleges kitermelési kvótáját.

Megint fizetésképtelen a US Airways

Alig két éven belül másodszor is fizetésképtelenséget jelentett és csődvédelmet kért hitelezői elől a US Airways Group Inc., az Egyesült Államok hetedik legnagyobb légitársasága. A vállalat legutóbb 2002 augusztusában fogyott ki a pénzből, s 2003 márciusáig állt csődvédelem alatt, ám az ez idő alatt lefolytatott szerkezetátalakítás a jelek szerint nem volt elegendő. Az idei első félévet - a magas üzemanyagár, a gyenge forgalom és a diszkont-légitársaságok nyomulása miatt - 143 millió dolláros veszteséggel zárta, s most újabb évi 1,5 milliárd dollárral kívánta csökkenteni költségeit. Ebből 800 milliót a béreken akart megspórolni, ám a szakszervezetek ebbe nem mentek bele, így nem maradt más választása, mint újból csődvédelemért folyamodni. A mostani helyzet azonban annyiban eltér a két évvel ezelőttitől, hogy a társaság akkor szinte teljes vagyonát lekötötte a 900 millió dolláros, államilag garantált hitel fedezetéül, ennélfogva jelenleg nem tud új forrásokhoz jutni. Működésének finanszírozását ezért a napi bevételekből és készpénztartalékából kell megoldania, s elemzők nem tartják kizártnak, hogy néhány hónapon belül leállásra kényszerül. A novemberi elnökválasztásig az állam valamilyen módon biztosan gondoskodni fog a társaságról, mivel a cég 28 ezer alkalmazottjának többsége Pennsylvaniában él, ahol bizonytalan a szavazás kimenetele. Elképzelhető, hogy a későbbiekben a bíróság kötelezően elrendeli a szakszervezetek számára a bércsökkentés elfogadását, másik kimenetelként a US Airways beolvadhat valamely konkurens légitársaságba. Az ágazat vezető cégei közül egyébként szintén csődvédelem alatt áll a második legnagyobb United Airlines, és hasonló sorsra juthat a harmadik legnagyobb Delta Airlines is.

Erősödik a vita a bevándorlótáborokról

Az unióban egyre hevesebb vita folyik arról a brit–olasz ötletről, mely szerint gyűjtőtáborokat kellene létesíteni a bevándorlók részére. Szakértők szerint az EU-nak demográfiai okokból szüksége van az emigránsokra.

Deficitcsökkentő pályán a visegrádi országok

Szlovákia, Csehország és Lengyelország jövőre és a következő években folyamatosan csökkenteni kívánja az államháztartás hiányát az euróövezethez való csatlakozás érdekében, amit Pozsony már 2009-re elérhetőnek gondol.

Uniós program a nanotechnológiáért

Az Európai Bizottság és a magánszektor képviselői közös programot indítottak a nanotechnológia fejlesztéséért. A stratégia alapját a „Vision 2020: Nanotechnologies at the centre of change” (Vízió 2020: Nanotechnológiák a változás középpontjában) című jelentés képezi, amelyet részint vezető vállalatok vezérigazgatói, részint kutatóintézetek munkatársai készítettek. Az újonnan megalakult, cégek, magán és állami kutatóintézetek szakértőiből álló Európai Nanoelektronikai Kezdeményezés Tanácsadó Testülete élére Pasquale Pistoriót, az STMicroelectronics félvezetőgyártó leköszönő elnök-vezérigazgatóját választották, aki a szakmai tájékoztatón leszögezte, hogy a nanotechnológia meghatározó jelentőségű az informatikában, a kommunikációs ágazatban és az elektronikai iparban. Philippe Busquin, az EB kutatásért felelős tagja hangsúlyozta, hogy Európa csak az erőforrások egyesítésével játszhat vezető szerepet a mikroelektronikában. Pistorio szerint a Vision 2020-at részletes munkatervvé kell kibővíteni, s ennek során az állami és magánpénzek legjobb felhasználása érdekében ügyelni kell arra, hogy a különböző európai programok közt szinergiák legyenek, ne fölösleges átfedések. Erkki Likkanen vállalatokért felelős EB-tag arra emlékeztetett, hogy az évi 15 százalékkal bővülő mikroelektronikai szektor több tízezer embernek ad munkát az EU-ban, s hogy a nanotechnológiát alkalmazó termékek nagyban serkentik az innovációt más területeken is, így a távközlésben, a multimédiás szolgáltatásokban, a közlekedésben, az egészségügyben és a környezetvédelemben.

Hárman pályáznak a szlovák villamos művekre

Az utolsó körben három pályázó, a cseh CEZ AS villamos művek, az olasz Enel S.p.A. közműcsoport, valamint az orosz Inter Rao – az Egységes Energiarendszerek és a RoszEnergoAtom konzorciuma – nyújtott be vételi ajánlatot a szlovák gazdasági minisztérium által a Slovenska Elektrarne AS (SE) villamos művek 66 százalékára kiírt tenderen. Ugyanez a három cég néhány hete már benyújtotta pályázatát, de a privatizációs bizottság arra kérte őket, hogy dolgozzák át az anyagokat, mert azok nem összehasonlíthatók. Információk szerint a bizottság főleg arra volt kíváncsi, hogy az ajánlattevők fenn akarják-e tartani azokat a szerződéseket, amelyek alapján az SE veszteséggel szolgáltat áramot szlovák iparvállalatoknak. Úgy tudni, a legmagasabb, 40 milliárd korona értékű ajánlatot az Enel nyújtotta be (1 euró = 40,2 korona), a CEZ 31 milliárd, az Inter RAO pedig 19 milliárd koronát kínál, de az előbbi kettő csak a veszteséges áramszolgáltatási szerződések megszüntetése esetén hajlandó megadni ezt az árat. Ellenkező esetben az Enel és a CEZ egyaránt csak 660 millió eurót fizetne. A tenderbontásra pénteken kerül sor. A SE 85 százalékos részesedéssel rendelkezik a szlovák árampiacon, együttes kapacitása 6877 megawatt.