Az Európai Bizottság idén még biztosan nem adja meg Romániának a versenynyomásnak ellenállni képes gazdaság minősítést – nyilatkozta a Reutersnek Jonathan Scheele, a bizottság bukaresti irodájának vezetője. Előzőleg egy angol nyelvű román lap azt írta, hogy az október 6-ára ígért brüsszeli jelentés nem fogja működő piacgazdaságnak nyilvánítani Romániát. Scheele ezt követően pontosítás céljából nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a bizottság különbséget tesz a működő piacgazdaság és a versenynyomásnak ellenállni képes gazdaság minősítések között, ami azért is lényeges, mert egy tagjelölt országnak az előbbi címet a csatlakozási tárgyalások lezárultáig, az utóbbit viszont csak a belépés időpontjáig kell megkapnia. Ennyiben tehát Románia 2007-re remélt európai uniós tagsága nem kerül veszélybe azzal, ha egyelőre nem ítélik versenyképes gazdaságnak. A készülő jelentésről Scheele többet nem árult el, de tett egy halvány utalást arra, hogy a másik minősítést, azaz a működő piacgazdaságét meg fogják adni Romániának. Ebben a bukaresti kormány is erősen bízik, hivatkozva az infláció csökkenésére és a privatizációra. Az országnak egyébként a csatlakozási tárgyalásokon az összesen harminc fejezetből még ötöt kell lezárnia.
A szintén 2007-es EU-csatlakozásra pályázó Bulgária már valamennyi fejezet végére pontot tett, sőt tavaly már működő piacgazdaságnak is minősült. A tegnap közzétett jelentés szerint az ország bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben éves összehasonlításban kereken 6 százalékkal gyarapodott, ami két év óta a legnagyobb növekedés. Az első negyedévben 5,3 százalékos bővülést regisztráltak, így az első félévi mutató 5,6 százalék. A statisztikai hivatal jelentése a második negyedévi növekedést főleg a feldolgozóipar, a pénzügyi szektor és az idegenforgalmi ágazat jó teljesítményének tulajdonítja. Kedvezően változtak a külkereskedelmi folyamatok, míg ugyanis az első negyedévben az import növekedése csaknem kétszerese volt az exporténak, addig a másodikban – részben a jegybank likviditáscsökkentő intézkedései révén – nagyjából kiegyenlítődött a viszony, az export 10,9, az import 11,3 százalékkal nőtt. A lakossági fogyasztás 4,3 százalékkal erősödött.
Papp Zoltán