Papp Zoltán

Német szárnyakon repül tovább a Swiss

A március közepén kezdődött tárgyalások eredményeként megállapodás született arról, hogy a német Lufthansa AG, Európa harmadik legnagyobb légitársaság mintegy 300 millió euróért felvásárolja kisebb svájci riválisát, a Swiss International Air Lines Ltd.-t. A Swisst a Swissair csődje után 2002-ben hozták létre a svájci állam és nagyvállalatok által összeadott 4,2 milliárd frankból, de a társaság azóta is csak vergődik, mára 1,81 milliárd frank veszteséget halmozott fel (1 euró = 1,55 svájci frank). A bonyolult ügyletben a Swiss részvényeit először az AirTrust nevű svájci cégbe viszik át, a Lufthansa ezután megveszi az AirTrust 11 százalékát, majd ha a versenyhatóságok igent mondanak, előbb 49, végül – legkésőbb 2008-ban – 100 százalékra növeli tulajdonrészét. A többlépcsős megoldásra azért van szükség, hogy legyen idő kialakítani a fel- és leszállási jogokról szóló egyezményt. A Lufthansa 45 millió eurót ad a Swiss közkézen lévő 14 százaléknyi részvényéért, a többi tulajdonosnak, azaz a svájci kormánynak, Zürich kanton kormányzatának, a Credit Suisse és a UBS bankoknak, a Nestlé, a Novartis, a Roche, a Swatch és az AMAG cégeknek pedig saját részvényárfolyama alakulásától függően fizet maximum 265 millió eurót. A megállapodásnak része, hogy a Swiss megtartja márkanevét és zürichi központját. Az egyesülés 2008-tól évi 165 millió euró költségmegtakarítást hozhat. A Lufthansa tegnap tette közzé tavalyi mérlegét, eszerint a nettó eredmény 404 millió euróra javult a 2003-as 984 millió eurós veszteségről, az üzemi eredmény pedig több mint a tízszeresére, 383 millió euróra nőtt (a nettó nyereség vagyoneladások miatt magasabb az üzeminél). A vállalat az idén a tavalyival azonos üzemi eredményt vár annak ellenére, hogy a Swiss integrációja előreláthatólag 101 millió eurós költséget jelent.

Mélyponton az IFO-index

A várakozásokat messze alulmúló 94 pontra esett márciusban a német Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe a februári – utólag 0,1 ponttal lefelé korrigált – 95,4-ről. Ennél alacsonyabb értéket utoljára 2003 szeptemberében regisztráltak. Az elemzői konszenzus 95,6 pont volt, s még a legborúlátóbbak is csak 94,8 pontot jósoltak. A hétezer nagyvállalatra kiterjedő felmérés eredménye szerint a jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részindex a februári 94,5-ről 93,3 pontra romlott, az elkövetkező hat hónap kilátásait tükröző részindex pedig 96,4-ről 94,6 pontra süllyedt. Elemzők szerint a váratlan visszaesés elsősorban az olaj árának alakulásával magyarázható – a februári index készítése óta az ár több mint tíz százalékkal emelkedett. Ez látszik meg részint abban, hogy a feldolgozóipari vállalatok körében jelentősen romlott a bizalom, részint abban, hogy a lakossági kereslet továbbra is gyenge. Hans-Werner Sinn, az Ifo elnöke arra is rámutatott, hogy nem váltak valóra a beruházások fellendülésével kapcsolatos remények. Sinn szerint egyre több jel utal arra, hogy az elkövetkező hónapokban lassul a gazdasági növekedés. A HWWA gazdaságkutató intézet osztozik a borúlátásban, tegnap ugyanis a decemberben prognosztizált 0,9-ről 0,6 százalékra vitte le az idei német GDP-gyarapodásra vonatkozó várakozását. A hat nagy gazdaságkutató intézet közül a HWWA a negyedik, amely ebben a hónapban rontott előrejelzésén. Tavaly a német GDP 1,6 százalékkal bővült, de a negyedik negyedévben csak 0,2 százalékkal nőtt a harmadikhoz képest.

LUFTHANSA-ADATOK

(millió euró) 2003 2004 Árbevétel 15 957 16 965 EBITDA 1654 2071 Üzemi eredmény 36 383 Adózott eredmény –984 404 Forrás: Dow Jones

Kamatemelést várnak a Fedtől

A nemzetközi pénzpiacok szereplői szinte egyöntetűen arra számítanak, hogy az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve kamatügyekben illetékes nyíltpiaci bizottsága (FOMC) mai ülésén újabb 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emeli a szövetségi alapkamatot. Ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy a Fed milyen jelzést küld a jövőre nézve: némelyek szerint a FOMC már a holnapi emelést kísérő közleményből ki fogja hagyni a „mérsékelt” szigorítás folytatására való utalást, mások úgy vélik, hogy a testület csak a következő két – májusban és júniusban esedékes – ülésének valamelyikén vesz búcsút a kifejezéstől. A Fed tavaly június óta hatszor növelte a kamatot – minden alkalommal 25 bázisponttal –, és a közleményekben mindannyiszor szerepelt, hogy folytatódik a „mérsékelt” hiteldrágítás. A jelek szerint most a FOMC sincs egységes véleményen a jövőt illetően, Alan Greenspan elnök ugyanis legutóbbi négy kongresszusi meghallgatáson egyetlen egyszer sem élt a kifejezéssel, a bizottság más tagjai ellenben minden nyilvános szereplésükkor használták azt. A mérsékelt kurzus feladásával a FOMC azt jelezné, hogy következő ülésein drasztikusabb emelésre készül. Elemzők szerint ennek előbb vagy utóbb mindenképpen be kell következnie, tekintettel arra, hogy több tényező is az infláció erősödését vetíti előre: az olaj drágul, a dollár a februári FOMC-ülés óta 2,2 százalékot veszített értékéből a Fed által figyelt valutakosárhoz képest, 24 százalékkal emelkedtek a nyersanyagárak, lendületet vett az állásteremtés, és a vállalatok úgy látják, hogy könnyebben passzolhatják át a költségnövekedést a fogyasztókra. A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok ez évre 3,5 százalékos átlagos inflációt várnak.

Vízhiányra és áradásokra készülhet Európa

A klimatikus változások miatt a jövőben Európa egyes részein vízhiány léphet fel, másutt gyakori áradásokra kell számítani, ami komoly vízgazdálkodási kihívásokat támaszt – áll abban a jelentésben, amelyet a víz világnapja, március 22. alkalmából tett közzé az Európai Bizottság főigazgatóságának kutatóközpontja. A több mint negyven tudós által készített jelentés szerint a Földközi-tenger medencéjében a múlt évszázadban 20 százalékkal csökkent, Észak-Európa különböző pontjain viszont 10–40 százalékkal nőtt az éves csapadékmennyiség. A vízhiányos területeken nehéz feladat lesz annak az erősödő versenynek a kezelése, amelyet a különböző szektorok, így a mezőgazdaság, az ipar, az energetika és a lakossági vízellátás folytatnak majd a rendelkezésre álló készletekért. A csapadékmennyiség növekedése azonban szintén nem feltétlenül üdvös a mezőgazdaság és az ipar számára, ha az esők rövid zivatarok formájában érkeznek, amelyeket a föld nem tud beszívni, s amelyek így fokozzák az áradások kockázatát. Európában 1998 és 2002 között száznál több jelentős árvíz volt, amelyek együttesen legalább 25 milliárd eurónyi biztosított kárt okoztak. A jelentés szerint a problémák kezelésére sürgősen új megközelítést kell alkalmazni, ezen belül kiemelten szükséges a klímaváltozási szcenáriók kidolgozása a régiók és a vízgyűjtő területek szintjén, hogy felmérhető legyen, miként reagálnak a vízrendszerek és a föld az átalakulásra. A munkának egyaránt ki kell terjednie a víz mennyiségével és minőségével kapcsolatos kérdésekre, valamint a várható veszélyek enyhítését célzó stratégiákra és azok költségeire.

Fizetnek a gazdagok

Peren kívüli egyezség született a 2002 júliusában csődbe ment amerikai WorldCom Inc. távközlési vállalat tizenegy igazgatósági tagja és a pórul járt befektetők felperesi csoportja között arról, hogy az igazgatók 55,25 millió dollárt fizetnek kártérítés gyanánt. Az összegből 20,25 millió dollárt saját zsebükből fizetnek, a további 35 milliót biztosítóik állják. A WorldCom a csődöt megelőzően 11 milliárd dollárt lehazudott költségeiből, hogy megfeleljen a Wall Street-i nyereségvárakozásnak, ám a csalás ellenére is kibocsátott 15,4 milliárd dollárnyi részvényt. A befektetők álláspontja szerint az igazgatóknak, a részvényeket lejegyző befektetési bankoknak és a WorldCom auditálását végző Arthur Andersen könyvvizsgáló cégnek tudniuk kellett a csalásról, ezért kötelesek megtéríteni a részvények elértéktelenedéséből származó kárt. A mostani megállapodás előtt a befektetők szintén peren kívül megegyeztek már a befektetési bankokkal – a tizenhét pénzintézet hatmilliárd dollárt fizet –, úgyhogy most már csak az Arthur Andersen elleni per van hátra – közölte a felperesi csoportot képviselő Alan Hevesi, New York állam számvevője.

Kelet-Európában épít gyárat a Dell Inc.

Az egyesült államokbeli Dell Inc., a világ legnagyobb személyiszámítógép-gyártója azt tervezi, hogy az írországi Limerickben működő üzeme után felépíti második európai gyártóegységét, mégpedig valahol a kontinens keleti felében. Erről Michael Dell, a társaság alapítója és elnöke nyilatkozott, közelebbit azonban nem árult el a beruházás célpontjáról. A Reuters kommentárja megjegyzi, hogy Németország, Kína és India mellett Kelet-Európa azon kevés számú jelentős piacok egyike, ahol a Dell hátrányban van fő riválisa, a szintén amerikai Hewlett-Packard Co. mögött. A kelet-európai üzem létesítése beleillik a Dell stratégiájába, amelynek lényege az, hogy a vállalat igyekszik azokban a régiókban gyártani, ahol értékesíti PC-it. A vetélytársak ezzel szemben főként Ázsiában – és azon belül is egyre inkább Kínában – állítják elő gépeiket, s onnan szállítják a célpiacokra. Dell – aki a Forbes magazin szerint a világ 18. leggazdagabb embere 16 milliárd dolláros vagyonával – az indiai Mohaliban beszélt a terjeszkedési tervről, ahol felavatta a vállalat harmadik indiai ügyfélszolgálati központját. A Dellnek ma 7 ezer alkalmazottja van Indiában, az új központ 300 fővel indul, de a létszám egy éven belül felmegy 1500-ra. Az utóbbi években számos multinacionális óriáscég választotta Indiát az üzleti folyamatok kiszervezése (BPO) célpontjául. Az ügyfélszolgálati, bérszámfejtési, biztosítási kárigény-feldolgozási és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szektor várhatóan 5,7 milliárd dollár bevétellel zárja a márciussal záruló üzleti évet, ami 44 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Álomszerű negyedévet zárt a Dreamworks

Főként a Shrek 2 DVD-eladásainak és a Cápamese sikerének köszönhetően az egy évvel korábbi 36,6 millió dollár veszteséggel szemben 192 millió dollár nettó nyereséggel zárta a tavalyi negyedik negyedévet az amerikai Dreamworks Animation SKG. A számítógépes animációs filmeket készítő stúdió árbevétele éves összehasonlításban csaknem a háromszorosára, 134,6 millióról 495,7 millió dollárra emelkedett. A cég tavaly októberben – röviddel a tőzsdére menetel előtt – új disztribúciós megállapodást kötött volt anyavállalatával, a Dreamworks Studios SKG-vel, amelynek alapján visszakapta korábbi forgalmazási és marketingköltségeinek egy részét. A Shrek sorozat következő része a tervek szerint csak 2007-ben készül el, de a Dreamworks előreláthatólag az idén sem marad kasszasiker nélkül, a tesztvetítéseken ugyanis az eredeti Shreknél nagyobb tetszést aratott a május végén mozikba kerülő Madagaszkár című, állatokról szóló film.

Kamatcsökkentést vetítenek előre a lengyel adatok

A januári 4,6 százalék után februárban csupán 2,1 százalékkal bővült éves összevetésben a lengyel ipari termelés, ami két és fél év óta a leggyengébb növekedés, és jócskán elmarad a 2,7 százalékos piaci várakozástól. A lassulást részben a zloty erőssége okozza – a fizetőeszköz a múlt heti gyengülés után is 14 százalékkal erősebb az euróval szemben, mint a tavaly májusi uniós csatlakozáskor –, ezért elemzők arra számítanak, hogy a jegybank kamatot csökkent a külpiaci versenyképesség javítása céljából. Úgyszintén a monetáris enyhítést vetíti előre az, hogy a termelői árindex februárban 12 havi összehasonlításban a várt 3,7 százalékkal szemben csak 3,4 százalékkal emelkedett, ami jóval kevesebb a januári 4,5 százaléknál. Az adatok közzététele után Miroslaw Pietrewicz, a jegybank monetáris politikai tanácsának tagja úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy a testület március végi tanácskozásán legalább 50 bázisponttal mérséklődhet a jelenleg 6,5 százalékos irányadó kamat, az év végéig pedig még legkevesebb 100 bázispontos csökkentésre kerülhet sor.