Papp Zoltán

Állami segítségre szorul a Rover

A brit kormány százmillió font hitelt nyújtana a Rovernak, hogy az autógyár kihúzza addig, amíg tőkéhez jut a kínai SAIC-tól.

Meghalt II. János Pál

Szombaton este fél tíz után, életének 85. évében elhunyt a katolikus egyház feje, II. János Pál pápa. A lengyelországi Wadowicében született Karol Józef Wojtyla 1964-ben lett krakkói érsek, bíborossá 1967-ben nevezte ki őt VI. Pál, majd 1978 októberében választották meg pápává. Több mint 450 év után ő volt az első nem olasz pápa, s Péter apostol utódai közül a második leghosszabb ideig állt a római katolikus egyház élén. A pápaválasztó bíborosi konklávé – amelyben Erdő Péter és Paskai László is helyet foglal – legkésőbb húsz napon belül összeül, az utódlás kérdése teljesen nyitott. II. János Pál temetésére legalább kétmillió embert várnak Rómába.

Maastricht nem jött közelebb

A múlt évben csak apró lépéssel közeledett a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez, a kritériumok közül az infláció ad okot bizakodásra. Az államháztartásban nem szerkezeti átalakítások, inkább könyvelési technikák szépítik a kilátásokat.

Orosz ellenfele akadt a TeliaSonerának

Meghiúsulhat a vezető skandináv távközlési csoport, a TeliaSonera AB terve, hogy 27 százaléknyi részvény megszerzésével többségire növelje tulajdonrészét a legnagyobb török mobilszolgáltatóban, a Turkcell AS-ben, miután az orosz Alfa Group magasabb ajánlatot tett a szóban forgó pakettra. A TeliaSonera jelenleg a Turkcell 37 százalékát birtokolja, s két hete megállapodott török partnerével, a tetemes adósságot felhalmozott Cukurova Grouppal, hogy 3,1 milliárd dollárért megveszi annak 27 százalékos tulajdonhányadát. A múlt hét végén azonban a milliárdos Mihail Fridman által irányított Alfa - Oroszország legnagyobb pénzügyi és ipari konglomerátuma - bejelentette, hogy többet kínál a csomagért. Az ajánlat pontos összegét nem hozták nyilvánosságra. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy ajánlatháború bontakozik ki a TeliaSonera és az Alfa között. A TeliaSonera számára fontos a külföldi terjeszkedés, mert a skandináv piacon már igen korlátozottak a növekedési lehetőségek. A Turkcell részvényesei az április 29-ei közgyűlésen döntenek. A konfliktus nem előzmény nélküli, az Alfa és a TeliaSonera ugyanis már Oroszországban is összerúgta a port. Az Alfa még 2003-ban 300 millió dollárért megvette a Megafon mobilszolgáltató 25 százalékát, a TeliaSonera azonban - mely közvetlenül és közvetve a Megafon 44 százalékát birtokolja - más tulajdonosokkal együtt vitatja az akvizíció jogszerűségét. Van olyan vélemény, amely szerint az Alfa csak azért akarja megszerezni a Turkcell-pakettet, hogy aztán becserélhesse azt a TeliaSonera Megafon-érdekeltségére.

A felhasználás csökkentését szorgalmazza az IEA

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olajimportőr országoknak a kereslet csökkentését célzó intézkedéseket kellene hozniuk nemcsak a kínálat szűkülése, hanem a tartósan magas árszint esetén is. A Goldman Sach meredek drágulást prognosztizál, emiatt az ár új csúcsot döntött.

Felemásak az USA-adatok

Az Egyesült Államok feldolgozóipara a vártnál valamivel jobban teljesített márciusban, a foglalkoztatás növekedése azonban messze alulmúlta az elemzői konszenzust, a fogyasztói bizalom pedig gyengült. A munkaügyi minisztérium pénteki jelentése szerint a mezőgazdaságon kívül nettó 110 ezer új állás keletkezett, ez csupán a fele a Wall Street által várt számnak. A tárca ráadásul lefelé korrigálta az előző két havi adatot, eszerint januárban 124 ezer, februárban 243 ezer új munkahely jött létre, szemben a korábban közölt 132, illetve 262 ezerrel. A jelentés közzététele után csökkentek az államkötvényhozamok, mivel a piac arra számít, hogy a Federal Reserve folytathatja a mérsékelt szigorítás politikáját, azaz legközelebb is csak 25 bázisponttal emeli a kamatot. Nem ad okot inflációs aggodalomra a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe sem, amely 92,6 pontra romlott a februári 94,1-ről, ezen belül a jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részindex 109,2-ről 108, a kilátások részindexe 84,4-ről 82,8 pontra süllyedt. A két gyenge adatot részben ellensúlyozza, hogy Institute for Supply Management (ISM) által készített, a feldolgozóipar teljesítményét tükröző index 55,2 pontot mutat, ez lényegében megegyezik a februári 55,3-as értékkel, és némileg magasabb a Wall Street által várt 55-nél. A kibocsátási részindex valamelyest romlott, 56,7-ről 56,5 pontra, az új megrendeléseké viszont 55,8-ról 57,1-re javult.

Külföldi ajánlat két olasz bankra

Hollandia legnagyobb bankja, az ABN Amro Holding NV bejelentette, hogy 6,3 milliárd eurós felvásárlási ajánlatot készül tenni az olasz Banca Antonveneta S.p.A. általa még nem birtokolt 87,3 százalékára. Az ABN egyúttal hivatalos felvásárlási kérelmet nyújtott be tegnap az olasz jegybankhoz, amelynek engedélye az ügylet előfeltétele. Az ajánlatot április 15. után tervezi megtenni, akkor jár le ugyanis a többi részvényessel kötött tulajdonosi megállapodása. Az ajánlat 6,9 százalékos felárat jelent az Antonveneta keddi záróárfolyamához képest. Az 1,5 millió ügyfelet kiszolgáló bank megszerzésével az ABN az európai bankok piaci értéken alapuló rangsorában a tizenharmadik helyről a kilencedikre jönne föl. A rendkívül felaprózott olasz bankpiacon a hazai szereplők a jegybanknak köszönhetően mindeddig jelentős védettséget élveztek a külföldi felvásárlásokkal szemben, most azonban egyre erősebb nyomás nehezedik a jegybankra, hogy engedélyezze az ilyen akvizíciókat. Kedden a spanyol Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA (BBVA) tett 6,4 milliárd eurós felvásárlási ajánlatot a Banca Nazionale del Lavoro S.p.A. még nem birtokolt 85,25 százalékára. Ha a jegybanki engedély meglesz is, az ABN-nek és a BBVA-nak még a részvényesekkel is el kell fogadtatniuk ajánlatukat, ami elemzők szerint szintén nem ígérkezik könnyűnek.

Lenyeli kisebb konkurensét a Siemens

Akvizíciós sorozatát folytatva a német Siemens AG 1,2 milliárd euróért felvásárolja a meghajtási berendezéseket gyártó Flender Holdingot.

Nőtt a román folyó mérleg hiánya

Januárban 136 millió euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya Romániában az egy évvel korábbi 81 millióval szemben. A deficit növekedését főként a szolgáltatások és a befektetések utáni jövedelmek mérlegének romlása okozta. A külkereskedelmi hiány 256 millió euró volt az egy évvel korábbi 232 millió után, a szolgáltatások mérlegében 3 millióról 24 millióra, a jövedelmek terén 65 millióról 126 millióra duzzadt a deficit. A folyó mérleg hiánya tavaly a GDP 7,8 százalékát tette ki, de finanszírozása nem okoz gondot, mivel 2004-ben több mint 4 milliárd euró működőtőke áramlott be az országba, nem utolsósorban a Petrom olaj- és gázipari cég eladásából befolyt 1,5 milliárd eurónak köszönhetően. A bukaresti kormány idén 6,8 százalékra kívánja leszorítani a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiányát, az elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy a deficit finanszírozása idén nehezebb lesz, mivel nem várhatók jelentős privatizációs bevételek. A közép- és hosszú lejáratú államadósságok január végén 18,004 milliárd eurót tettek ki, ami egy hónap alatt 2,4 százalékos növekedést jelent.