Papp Zoltán

Álomszerű negyedévet zárt a Dreamworks

Főként a Shrek 2 DVD-eladásainak és a Cápamese sikerének köszönhetően az egy évvel korábbi 36,6 millió dollár veszteséggel szemben 192 millió dollár nettó nyereséggel zárta a tavalyi negyedik negyedévet az amerikai Dreamworks Animation SKG. A számítógépes animációs filmeket készítő stúdió árbevétele éves összehasonlításban csaknem a háromszorosára, 134,6 millióról 495,7 millió dollárra emelkedett. A cég tavaly októberben – röviddel a tőzsdére menetel előtt – új disztribúciós megállapodást kötött volt anyavállalatával, a Dreamworks Studios SKG-vel, amelynek alapján visszakapta korábbi forgalmazási és marketingköltségeinek egy részét. A Shrek sorozat következő része a tervek szerint csak 2007-ben készül el, de a Dreamworks előreláthatólag az idén sem marad kasszasiker nélkül, a tesztvetítéseken ugyanis az eredeti Shreknél nagyobb tetszést aratott a május végén mozikba kerülő Madagaszkár című, állatokról szóló film.

Az Oracle lenyelheti a Reteket

Kölcsönös túllicitálás után az amerikai Oracle elhalászhatja a német SAP orra elől a Retek nevű szoftvergyártó céget.

Botrányos lesz az iraki újjáépítés?

Az állami és üzleti korrupció elleni globális küzdelemben az előrehaladás inkább látszólagos, mint valóságos – áll a világ vezető korrupcióellenes szervezete, a Transparency International (TI) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében. A TI szerzői elismerik, hogy az elmúlt években megszaporodtak a korrupcióellenes jogi egyezmények, ami egyszerre mutatja a jelenség transznacionális jellegét és a nemzetközi nyomásgyakorlás fontosságát, viszont a konvencióknak a nemzeti jogrendekbe való átültetése kívánni valókat hagy maga után. A hatékony végrehajtás hiányát jelzi például az a tény, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megvesztegetésellenes szabályozása alapján még alig néhány eljárást indítottak. A jelentés az idén külön fejezetet szentel az évi 3200 milliárd dolláros globális építőiparnak – amelyben méretéből és természetéből adódóan a legerősebben van jelen a korrupció –, valamint azon belül a katonai konfliktusok utáni újjáépítésnek. Ez utóbbival kapcsolatban a TI arra figyelmeztet, hogy az iraki újjáépítés a világ legnagyobb korrupciós botrányává fajulhat, ha a munkálatok hátralévő idejére nem vezetnek be szigorú intézkedéseket a megvesztegetés ellen. A szervezet bírálja az Egyesült Államokat, amiért rossz példát nyújtott a korrupciós gyakorlat megfékezésére, hiszen több amerikai vállalat megkérdőjelezhető úton jutott zsíros megrendelésekhez. A jelentés egy másik fejezete negyven országra kiterjedően közöl esettanulmányokat, Magyarország azonban nem szerepel a sorban. A TI végül számos ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a kormányoknak milyen minimum normákat kellene betartaniuk a közbeszerzéseknél. Az elvárások egyebek mellett a következők: az illető állami szervezet fogadjon el magára és munkatársaira nézve kötelező korrupcióellenes etikai kódexet; a versenytárgyalásokon részt vevő vállalatoknál legyen érvényben ugyanilyen kódex; készüljön feketelista a korrupt cégekről; a tendereken indulók kapjanak meg minden szükséges információt, és egyetlen versenyző se jusson privilegizált információk birtokába; a pályáztató szervezetnél válasszák külön az előzetes értékeléssel, kiválasztással, szerződéskötéssel és projektellenőrzéssel kapcsolatos funkciókat.

Bűnösnek találták a WorldCom exfőnökét

Egy New York-i bíróságon az esküdtszék mind a kilenc vádpontban – csalás, bűnszövetkezetben való együttműködés és hétrendbeli hamis adatszolgáltatás – bűnösnek mondta ki Bernard J. Ebberst, a 2002-ben csődbe ment WorldCom Inc. egykori vezérigazgatóját. Ebbers legalább húsz, de akár nyolcvanöt év börtönbüntetést is kaphat, legalábbis első fokon, mivel ügyvédje máris jelezte, hogy meg fogják támadni a döntést. Ebbers még 1983-ban szállt be a távközlési üzletbe az LDDS cég révén, tizenöt év múlva az akkor már WorldCom nevű társaság a vállalati történelem addigi legnagyobb ügyletében 40 milliárd dollárért felvásárolta az MCI Communicationst. A távközlési boom idején a WorldCom a Wall Street egyik kedvence volt, kapitalizációja 1999 nyarán elérte a 180 milliárd dollárt. A befektetők azonban el is bukták a teljes összeget, 2002 júniusában ugyanis a vállalat – szintén rekordnagyságú – csődöt jelentett. A húszezer állás megszűnéséhez vezető összeomlást egy 11 milliárd dolláros, még 2000-ben elkezdett számviteli hamisítás okozta, amelynek az volt a célja, hogy a lassuló növekedési pályára került WorldCom elrejtse pénzügyi gondjait a befektetők és a hatóságok elől. Ebbers a tárgyaláson azzal védekezett, hogy ő semmit sem tudott hamisításokról, s igyekezett minden felelősséget Scott Sullivan volt pénzügyi igazgatóra hárítani. Sullivan azonban – aki Ebberstől eltérően bűnösnek vallotta magát és kezdettől fogva vállalta az együttműködést a hatóságokkal – elmondta, hogy főnöke tudtával, sőt utasítására manipulálta a könyveket. A vállalat 2004-ben került ki a csődvédelem alól MCI néven, jelenleg a Qwest Communications és a Verizon Communications folytat érte felvásárlási harcot.

Közép-Európából él az Erste Bank

Elsősorban a közép-európai érdekeltségeknek köszönhetően látványos eredményjavulást ért el az osztrák Erste Bank.

Távozni kényszerül az AIG első embere

Jogilag aggályos pénzügyi műveletek miatt lemondani kényszerült a világ legnagyobb biztosítótársasága, az American International Group (AIG) vezérigazgatói tisztségéről Maurice „Hank” Greenberg. A Magyarországon az AHICO Biztosító Rt. százszázalékos tulajdonosaként jelen lévő AIG múltját több ügyben is bolygatni kezdte a szövetségi értékpapír-piaci felügyelet (SEC) és New York állam főügyészsége (NAPI Gazdaság, 2005. március 1., 6. oldal). A hírek szerint az igazgatóság most azért szólította föl távozásra Greenberget, mert bizonyítékokat kapott arra, hogy a vállalat az ő közreműködésével 2000-ben és 2001-ben tartalékainak mesterséges felduzzasztása céljából kötött két viszontbiztosítási szerződést a Berkshire Hathaway pénzügyi csoporthoz tartozó General Reinsurance-szel. A hetvenkilenc esztendős Greenberg az eddigi legprominensebb áldozata annak, hogy az USA hatóságai az Enron-botrány után bekeményítettek a vállalatokkal, köztük a pénzügyi szektor szereplőivel szemben is. Vele együtt menesztették Howard Smith pénzügyi igazgatót. Az új vezérigazgató a brit születésű Martin Sullivan lesz, aki eddig az operatív társigazgatói tisztséget töltötte be. Greenberg 1967-ben került az AIG élére – elődje, Cornelius Vanderbilt Starr az 1919-es alapítástól egész addig vezette a vállalatot –, s irányítása alatt a következő évben tőzsdére került társaság 168,5 milliárd dollár piaci értékű óriássá nőtte ki magát, amely 80 ezer alkalmazottal 130 országban 50 millió ügyfelet szolgál ki. A magasról való bukás családi vonásnak látszik, tavaly ősszel ugyanis az ifjabb Greenbergnek, Jeffnek kellett távoznia a világelső biztosítási alkuszcég, a Marsh & McLennan Cos. éléről, miután kiderült, hogy a társaság törvényellenesen a neki legnagyobb jutalékot ígérő biztosítókat javasolta az ügyfeleknek.

Kínálatot bővít az OPEC?

Csak minimálisan csökkentek tegnap az olajárak arra a hírre, hogy a szaúdi olajminiszter az OPEC mai tanácskozása előtt a kitermelési kvótája emelését szorgalmazta.

Megszerezné a Lufthansa a Swisst

A német Lufthansa AG, Európa harmadik legnagyobb légitársasága bejelentette, hogy felvásárolná a Swissair csődje nyomán 2002 elején létrehozott és azóta is veszteségesen működő Swiss International Air Lines AG-t. A tárgyalásokról hivatalos információkat nem adtak ki, a vállalatokhoz közeli források azonban úgy tudják, hogy a Lufthansa első körben a svájci légitársaság közkézen lévő 14 százaléknyi részvényét venné meg az elmúlt hetek átlagárfolyamán – ez 50-60 millió eurót jelentene –, majd kivásárolná a többi tulajdonost. A Swiss 50 százaléka az UBS és a Credit Suisse bankok, a svájci kormány és a zürichi önkormányzat birtokában van, a további 36 százalékon különböző nagyvállalatok osztoznak. A Lufthansát és a Swisst korábban már többször hírbe hozták, de a házasság mindig meghiúsult. A Lufthansa ezúttal nem követel készpénzinjekciót a svájci tulajdonosoktól és várhatóan beleegyezik a Swiss márkanév megőrzésébe.

ERSTE-ADATOK

(millió euró) 2003 2004 Nettó kamatbevétel 2590 2700 Nettó jutalékbevétel 997 1140 Működési költségek 2460 2590 Adózás előtti eredmény 762 1060 Adózott eredmény 353 545 ROE* 13,7 18 *tőkearányos megtérülés, százalékban Forrás: Dow Jones