A klimatikus változások miatt a jövőben Európa egyes részein vízhiány léphet fel, másutt gyakori áradásokra kell számítani, ami komoly vízgazdálkodási kihívásokat támaszt – áll abban a jelentésben, amelyet a víz világnapja, március 22. alkalmából tett közzé az Európai Bizottság főigazgatóságának kutatóközpontja. A több mint negyven tudós által készített jelentés szerint a Földközi-tenger medencéjében a múlt évszázadban 20 százalékkal csökkent, Észak-Európa különböző pontjain viszont 10–40 százalékkal nőtt az éves csapadékmennyiség. A vízhiányos területeken nehéz feladat lesz annak az erősödő versenynek a kezelése, amelyet a különböző szektorok, így a mezőgazdaság, az ipar, az energetika és a lakossági vízellátás folytatnak majd a rendelkezésre álló készletekért. A csapadékmennyiség növekedése azonban szintén nem feltétlenül üdvös a mezőgazdaság és az ipar számára, ha az esők rövid zivatarok formájában érkeznek, amelyeket a föld nem tud beszívni, s amelyek így fokozzák az áradások kockázatát. Európában 1998 és 2002 között száznál több jelentős árvíz volt, amelyek együttesen legalább 25 milliárd eurónyi biztosított kárt okoztak.
A jelentés szerint a problémák kezelésére sürgősen új megközelítést kell alkalmazni, ezen belül kiemelten szükséges a klímaváltozási szcenáriók kidolgozása a régiók és a vízgyűjtő területek szintjén, hogy felmérhető legyen, miként reagálnak a vízrendszerek és a föld az átalakulásra. A munkának egyaránt ki kell terjednie a víz mennyiségével és minőségével kapcsolatos kérdésekre, valamint a várható veszélyek enyhítését célzó stratégiákra és azok költségeire.
Papp Zoltán