Papp Zoltán

Átalakítják az orosz áramszektort

Az orosz parlament alsóháza harmadik és egyben végső olvasatban megszavazta a villamosáram-piac radikális átalakításáról szóló törvénycsomagot. A felsőházi jóváhagyás és az államfői aláírás után hatályba lépő jogszabályok alapján lehetőség nyílik az orosz áramfelhasználás 70 százalékát biztosító Egységes Energiarendszerek (EESZ) feldarabolására, valamint az árliberalizációra. A jogszabály értelmében a világ legnagyobb áramtermelő vállalatához 2005-ig csak a tulajdonosok minősített többségének jóváhagyásával lehet hozzányúlni, ami 75 százalék plusz egy részvényt jelent, a következő évtől azonban már az egyszerű többség is elegendő, vagyis akkortól az 52 százalékkal rendelkező állam mindenképpen keresztülviheti terveit - írta a Dow Jones. Az EESZ feldarabolása nyomán önálló és egymással konkuráló áramtermelő és -szolgáltató cégek jöhetnek létre, de az országos elosztó hálózat egységes marad és továbbra is állami tulajdonban lesz. A 17 százalékban külföldi tulajdonban lévő EESZ magánbefektetői máris jelezték a társaság vezetésének, hogy pontos tájékoztatást várnak az átalakításról. A kormány arra számít, hogy a modernizációra szoruló áramszektorba legalább 50 milliárd dollárnyi működőtőke fog beáramlani.

Lehúzta a rolót a cseh Union Banka

Bezárta fiókjait és befagyasztotta az általa kezelt számlákat a kisebb cseh bankok egyike, az Union Banka AS, miután a prágai pénzügyminisztérium végérvényesen elzárkózott az állami segítségnyújtástól. A bank fő tulajdonosa az olasz Investar Grouphoz tartozó Invesmart, amely bő fél éve abban a reményben vásárolta meg 2,5 milliárd koronáért (1 euró=31,73 korona) a pénzintézet 75 százalékával rendelkező cseh Union Group 75 százalékát, hogy az állam belátható időn belül közel ugyanekkora értékben garanciát vállal a kockázatos eszközökre. A kiadott közlemény szerint a pénzügyminisztérium nem látott lehetőséget arra, hogy ilyen kétséges célra állami pénzt áldozzon. A támogatás megtagadása mellett foglalt állást Zdenek Tuma, a cseh jegybank elnöke is - írta a Bloomberg. Az Union Banka tevékenységének felfüggesztésével egyidejűleg kilátásba helyezte, hogy nem fogja tudni teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit. Kormányzati segítség hiányában a pénzintézet alighanem csődbe megy, de a Reutersnak nyilatkozó elemzők szerint ennek nem lesz komoly hatása a cseh pénzügyi szektorra. A száz fiókot fenntartó, 250 ezer ügyféllel rendelkező Union Banka eszközállománya ugyanis a szeptember 30-ai adat szerint csak 26,4 milliárd korona, míg a piacvezető Ceská Sporitelna AS-é 456 milliárd. A betétállomány 20 milliárd korona, és a cseh szabályozás értelmében egy bank fizetésképtelenné válása esetén a betétbiztosítási alap kifizeti a betéteseknek az elhelyezett összeg névértékének 90 százalékát.

Sokasodnak a válságjelek Németországban

Egyre siralmasabb állapotba kerül a német gazdaság, a legújabb prognózisok és jelentések recesszióról, mélyponton lévő üzleti bizalomról és tovább emelkedő munkanélküliségről szólnak.

Rekordveszteséget könyvelt el a HVB

A kockázatos kintlevőségek növekedése miatt történetének legnagyobb veszteségét könyvelte el tavaly a német HVB Group bank, a közép- és kelet-európai érdekeltségeket magában foglaló BA-CA azonban stabilan nyereséges maradt.

Sáros a volt Mannesmann-vezetés?

NAPI GAZDASÁG A düsseldorfi ügyészség két évig tartó vizsgálat után visszaélés gyanújával vádemelési indítványt nyújtott be a bíróságon hat személy ellen annak azoknak a jutalmaknak a kapcsán, amelyekkel a Vodafone Plc brit mobilszolgáltató honorálta a Mannesmann AG menedzsereit a német távközlési vállalat 2000-es felvásárlásakor. A neveket nem hozták nyilvánosságra, de az ügyben a Dow Jones szerint biztosan érintett Klaus Esser, a Mannesmann egykori vezérigazgatója, valamint Josef Ackermann, a Deutsche Bank AG vezérigazgatója és Klaus Zwickel, az IG Metall szakszervezet elnöke; ők ketten annak idején a Mannesmann felügyelőbizottságában foglaltak helyet. A Vodafone 2000-ben ellenséges felvásárlási akciót indított a Mannesmann ellen, de az utóbbi vezetése csak több hónapi küzdelem után adta fel ellenállását, és javasolta elfogadásra a részvényeseknek a vételi ajánlatot. Miután így elhárult az akadály az akkori értéken 180 milliárd dolláros részvénycserés akvizíció – a gazdaságtörténet addigi legnagyobb ügylete – elől, a brit társaság mintegy 250 millió márkát (125 millió eurót) fizetett ki Esseréknek. Esser, Ackermann és Zwickel egyaránt tagadják, hogy törvénysértést követettek volna el, sőt a Mannesmannn exfőnöke 200 ezer euró kártérítést követel az ügyészségi nyomozás miatt. A düsseldorfi bíróság szóvivője szerint hónapokba telhet, mire eldöntik, vádat emelnek-e az ügyben.

Újratőkésítik a FIAT-ot

Tőkeemelésről és további vagyoneladásokról egyezett meg hitelezői bankjaival az olasz FIAT, amelynek autóipari üzletága így akár hatmilliárd euró friss pénzhez is hozzájuthat.

Elveszíthet egy orosz gázmezőt a BP?

Alig jelentette be oroszországi megaügyletét a British Petroleum (BP) Plc, a vállalatot máris jókora csapás fenyegeti az orosz hatóságok részéről. A brit-amerikai olajtársaság - amely a múlt héten született megállapodás értelmében 6,75 milliárd dolláros befektetéssel 50 százalékos tulajdonosa lesz a Tyumen Oilt ellenőrző TNK és a Szidanko egyesüléséből létrejövő harmadik legnagyobb orosz olajcégnek (NAPI Gazdaság, 2003. február 12., 2. oldal) - egy óriási, 1900 milliárd köbméter földgázt tartalmazó gázmezőre vethet keresztet, ha a természeti erőforrások minisztériuma beváltja fenyegetését. A tárca ugyanis azt kezdeményezte - idézte a Reuters a Vedomosztyi üzleti napilapot - , hogy vonják vissza a koviktai földgázlelőhelyre vonatkozó koncessziót a Rusia-Petroleum csoporttól, amelyben a BP-nek 33, a TNK-nak pedig 29 százalékos tulajdonrésze van. Az indoklás szerint a Rusiának a koncessziós szerződés értelmében már tavalyelőtt meg kellett volna kezdenie a próbakitermelést a mezőn, ám ezt mindmáig nem tette meg. A Vedomosztyi elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy a BP végül valószínűleg nem veszíti el a koviktai lelőhelyet. A társaság ugyanis a múlt heti ügylettel az eddigi legnagyobb külföldi beruházást hajtja végre Oroszországban, s bírja mind az orosz olajbárók, mind a Kreml támogatását. A koviktai mezőről egyébként főleg Kínába exportálnának egy megépítendő csővezetéken keresztül, és a Rusia épp a projekttel kapcsolatos bizonytalanságok miatt nem kezdett hozzá a kitermeléshez.

Fekete milliárdok szépítik a német büdzsét

Holnap kerül a német kormány elé az a pénzügyminisztériumi javaslat, amely szerint a magánszemélyek a jövő év közepéig büntetlenül hazavihetnék az illegálisan külföldi bankszámlákon tartott megtakarításaikat. Az amnesztiához idén 25 százalék, 2004 első felében pedig 35 százalék adót kell fizetni a repatriált pénzek után. A tárca arra számít, hogy a rendelkezés nyomán ez évben 20 milliárd euró vándorol haza, ami 5 milliárd euró államháztartási bevételt jelentene. Ebből több mint 2-2 milliárd kerülne a szövetségi büdzsébe, illetve a tartományokhoz, és 750 millió gazdagítaná a helyi önkormányzatok kasszáját. Németországban a kamatjövedelmek jelenleg a személyi jövedelemadóhoz számítanak, és ennek kulcsai szerint adóznak, így a legmagasabb adó elérheti a 48,5 százalékot. Becslések szerint a németek 300 és 1000 milliárd euró közti összeget tartanak titkos számlákon Svájcban, Luxemburgban és Liechtensteinben, ahol adómentesen vehetik föl a kamatokat. Egy 2000 júniusából származó kormányzati jelentés szerint a magánszemélyeknek és a cégeknek a közvetlen befektetéseken és a kereskedelmi hiteleken felül 960 milliárd eurójuk van külföldön. Hans Eichel pénzügyminiszter sokáig ellenezte az adóamnesztiát, de a gyatra államháztartási helyzet láttán ő is beadta a derekát; tavaly a deficit elérte a GDP 3,75 százalékát, messze meghaladva a 3 százalékos valutauniós limitet, és az idei 2,85 százalékos célt se lesz könnyű elérni. A repatriálásról szóló mostani becslés egyébként igen visszafogott: Gerhard Schröder kancellár korábban úgy nyilatkozott, hogy az amnesztia idején százmilliárd euró tér haza. Magasabb összeget sejtet az olasz példa is: az olasz adóamnesztia hatására 2001 novembere és 2002 májusa között 60 milliárd euró megtakarítás került Olaszországba. A német kormány tervei közt szerepel, hogy a jövőben egységesen 25 százalékos forrásadót vetnének ki a kamatjövedelmekre. A Bundesbank (Buba) februári jelentése szerint a német GDP a tavalyi negyedik negyedévben „valamivel csökkent" a harmadikhoz képest. Éves összevetésben a jegybank 0,5 százalékos bővülést mért, ez összhangban van azzal a kormányzati számítással, amelynek végeredménye szerint 2002 egészében a GDP 0,2 százalékkal bővült. A kilátásokat illetően a Buba alapvető bizonytalansági tényezőként említi az Irak elleni esetleges háborút, de a legújabb makroadatokból arra következtet, hogy az idei első hónapokban a német GDP már nem zsugorodik tovább. Borúlátóbban nyilatkozott Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint idén a legjobb esetben is csak lassú javulás várható. Nagyobb léptékben a jegybanki jelentés megállapítja, hogy a német gazdaság több mint két éve a kvázi-stagnálás állapotában van, amit a globális lassulás mellett egyre erősödő mértékben otthoni körülmények okoztak, így a munkaerőpiac merevsége, a magas adó- és tb-terhek, valamint a gazdaságpolitikai bizonytalanság.

Globális csapás a műanyagkartellre

Egy eddig példa nélkül álló összehangolt akció keretében az Európai Unió brüsszeli bizottságának versenyhivatala, valamint az USA, Japán és Kanada versenyhatóságai egyszerre tartottak meglepetésszerű házkutatást tizennégy vegyipari vállalatnál kilenc országban, hogy lefoglalják az esetleges árkartellre utaló dokumentumokat és más bizonyítékokat. A gyanú szerint a társaságok két különböző globális kartellt hoztak létre annak érdekében, hogy előre rögzítsék bizonyos, a PVC-k előállításánál használt minőségjavító vegyi anyagok árát, és felosszák egymás között a piacot - írta a Dow Jones. Az EU-ban francia, holland, német, belga, olasz és brit cégeknél került sor házkutatásra. A versenyhivatalok a neveket nem árulták el, de a holland Akzo Nobel NV bejelentette, hogy átkutatták Akcros nevű brit leányvállalatának irodáit, az amerikai Rohm and Haas Co. pedig közölte, hogy a hatóságok információk átadására szólították fel. Az Akzo és a Rohm and Haas jelezte, kész együttműködni a vizsgálatokat folytató szervekkel. A brüsszeli bizottság közleménye hangsúlyozza: a házkutatások célja csak annak megállapítása volt, hogy vannak-e bizonyítékok a kartellek létezésére, így a történtekből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az illető cégek illegális versenyellenes gyakorlatot folytattak. Ám ha így történt, az EU-ban a kiszabható büntetés az adott vállalat éves globális árbevételének tíz százalékáig terjedhet, ráadásul az uniós bizonyítékok alapján az USA-ban óriási összegű polgári kártérítési perek indulhatnak. A Brüsszel által kiszabott eddigi legnagyobb bírság 885 millió euró volt, ezt a vitaminkartellbe szövetkezett gyógyszergyárakra rótták ki 2001-ben.