Holnap kerül a német kormány elé az a pénzügyminisztériumi javaslat, amely szerint a magánszemélyek a jövő év közepéig büntetlenül hazavihetnék az illegálisan külföldi bankszámlákon tartott megtakarításaikat. Az amnesztiához idén 25 százalék, 2004 első felében pedig 35 százalék adót kell fizetni a repatriált pénzek után.
A tárca arra számít, hogy a rendelkezés nyomán ez évben 20 milliárd euró vándorol haza, ami 5 milliárd euró államháztartási bevételt jelentene. Ebből több mint 2-2 milliárd kerülne a szövetségi büdzsébe, illetve a tartományokhoz, és 750 millió gazdagítaná a helyi önkormányzatok kasszáját.
Németországban a kamatjövedelmek jelenleg a személyi jövedelemadóhoz számítanak, és ennek kulcsai szerint adóznak, így a legmagasabb adó elérheti a 48,5 százalékot.
Becslések szerint a németek 300 és 1000 milliárd euró közti összeget tartanak titkos számlákon Svájcban, Luxemburgban és Liechtensteinben, ahol adómentesen vehetik föl a kamatokat. Egy 2000 júniusából származó kormányzati jelentés szerint a magánszemélyeknek és a cégeknek a közvetlen befektetéseken és a kereskedelmi hiteleken felül 960 milliárd eurójuk van külföldön.
Hans Eichel pénzügyminiszter sokáig ellenezte az adóamnesztiát, de a gyatra államháztartási helyzet láttán ő is beadta a derekát; tavaly a deficit elérte a GDP 3,75 százalékát, messze meghaladva a 3 százalékos valutauniós limitet, és az idei 2,85 százalékos célt se lesz könnyű elérni. A repatriálásról szóló mostani becslés egyébként igen visszafogott: Gerhard Schröder kancellár korábban úgy nyilatkozott, hogy az amnesztia idején százmilliárd euró tér haza. Magasabb összeget sejtet az olasz példa is: az olasz adóamnesztia hatására 2001 novembere és 2002 májusa között 60 milliárd euró megtakarítás került Olaszországba. A német kormány tervei közt szerepel, hogy a jövőben egységesen 25 százalékos forrásadót vetnének ki a kamatjövedelmekre.
A Bundesbank (Buba) februári jelentése szerint a német GDP a tavalyi negyedik negyedévben „valamivel csökkent" a harmadikhoz képest. Éves összevetésben a jegybank 0,5 százalékos bővülést mért, ez összhangban van azzal a kormányzati számítással, amelynek végeredménye szerint 2002 egészében a GDP 0,2 százalékkal bővült. A kilátásokat illetően a Buba alapvető bizonytalansági tényezőként említi az Irak elleni esetleges háborút, de a legújabb makroadatokból arra következtet, hogy az idei első hónapokban a német GDP már nem zsugorodik tovább. Borúlátóbban nyilatkozott Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint idén a legjobb esetben is csak lassú javulás várható. Nagyobb léptékben a jegybanki jelentés megállapítja, hogy a német gazdaság több mint két éve a kvázi-stagnálás állapotában van, amit a globális lassulás mellett egyre erősödő mértékben otthoni körülmények okoztak, így a munkaerőpiac merevsége, a magas adó- és tb-terhek, valamint a gazdaságpolitikai bizonytalanság.
Papp Zoltán