Papp Zoltán

Globális csapás a műanyagkartellre

Egy eddig példa nélkül álló összehangolt akció keretében az Európai Unió brüsszeli bizottságának versenyhivatala, valamint az USA, Japán és Kanada versenyhatóságai egyszerre tartottak meglepetésszerű házkutatást tizennégy vegyipari vállalatnál kilenc országban, hogy lefoglalják az esetleges árkartellre utaló dokumentumokat és más bizonyítékokat. A gyanú szerint a társaságok két különböző globális kartellt hoztak létre annak érdekében, hogy előre rögzítsék bizonyos, a PVC-k előállításánál használt minőségjavító vegyi anyagok árát, és felosszák egymás között a piacot - írta a Dow Jones. Az EU-ban francia, holland, német, belga, olasz és brit cégeknél került sor házkutatásra. A versenyhivatalok a neveket nem árulták el, de a holland Akzo Nobel NV bejelentette, hogy átkutatták Akcros nevű brit leányvállalatának irodáit, az amerikai Rohm and Haas Co. pedig közölte, hogy a hatóságok információk átadására szólították fel. Az Akzo és a Rohm and Haas jelezte, kész együttműködni a vizsgálatokat folytató szervekkel. A brüsszeli bizottság közleménye hangsúlyozza: a házkutatások célja csak annak megállapítása volt, hogy vannak-e bizonyítékok a kartellek létezésére, így a történtekből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az illető cégek illegális versenyellenes gyakorlatot folytattak. Ám ha így történt, az EU-ban a kiszabható büntetés az adott vállalat éves globális árbevételének tíz százalékáig terjedhet, ráadásul az uniós bizonyítékok alapján az USA-ban óriási összegű polgári kártérítési perek indulhatnak. A Brüsszel által kiszabott eddigi legnagyobb bírság 885 millió euró volt, ezt a vitaminkartellbe szövetkezett gyógyszergyárakra rótták ki 2001-ben.

Iraknak szánták a fegyvert a lebukott oroszok

Orosz fegyvergyártó cégek föld-levegő rakétákat próbáltak eladni Iraknak, de az Egyesült Államok hírszerzési információk alapján riadóztatta a moszkvai kormányt, amely így meg tudta akadályozni az ügyletet - árulta el a CNN hírtelevíziónak egy magas rangú amerikai diplomata. Az Igla típusú, vállról indítható rakétákat tartalmazó szállítmány harmadik országokon - köztük Szírián - keresztül jutott volna el Irakba. A diplomata tájékoztatása szerint Washington már többször értesítette Moszkvát arról, hogy orosz vállalatok fegyvereket készülnek Irakba szállítani és az orosz kormány az esetek többségében konstruktívan reagált a figyelmeztetésekre. A londoni Economist Intelligence Unit (EIU) gazdaságkutató intézet szerint az iraki háborúnak valószínűleg igen mérsékelt hatása lesz a világgazdaságra. Az EIU az egy hónappal korábbi 3,2-ről 3,1 százalékra módosította ez évi globális gazdasági növekedési prognózisát, amit elsősorban a venezuelai olajipari sztrájk és az USA iraki szándékait övező bizonytalanság miatt bekövetkezett olaj-áremelkedéssel indokolt. Az EIU mindazonáltal nem zárja ki, hogy újabb korrekcióra is szükség lehet, ha egy elhúzódó háború esetén az olajár tartósan magas marad. A Standard & Poor's hitelminősítő arra figyelmeztetett, hogy egy hosszan tartó háború súlyosabban veszélyeztetheti néhány, a konfliktustól távoli fejlődő ország hitelképességét, mint a közel-keleti országokét. A negatív kilátások azokra az országokra vonatkoznak, amelyek nagymértékben rá vannak utalva a külföldi hitelfelvételre és/vagy nem csökkentik magas költségvetési hiányukat. A visszaminősítésre esélyes országok közül az S&P többek közt Brazíliát, Jamaikát és a Fülöp-szigeteket említi, valamint Törökországot, amely különösen rossz helyzetben van, hiszen határos Irakkal és magasak a külső finanszírozási igényei. Ankara az Egyesült Államoktól vár segítséget a háború okozta gazdasági károk ellensúlyozásához. A török külügy- és gazdasági miniszter tegnap Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon az előreláthatólag segélyeket és hitelgaranciákat tartalmazó csomagról, amelynek értékével kapcsolatban tisztviselők eddig 4 és 15 milliárd dollár közti összegekről beszéltek. A török álláspont szerint az idegenforgalmi és külkereskedelmi bevételek visszaesése, valamint az olaj és a hitelek drágulása veszélyezteti a Nemzetközi Valutaalap 16 milliárd dolláros hitelprogramjához kapcsolódóan tett vállalásaik betartását és az ország kilábalását a gazdasági válságból. A washingtoni segély állítólagos feltétele, hogy amerikai csapatok nyomulhassanak be Irakba Törökország területéről.

Fellazulhat a stabilitási paktum

Különböző nyilatkozatokból egyre biztosabbra vehető, hogy az Irak elleni háború esetén az Európai Unió brüsszeli bizottsága nem ragaszkodik majd az eurózóna azon előírásának érvényesítéséhez, amely szerint az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Pedro Solbes, a bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja is erre utalt, amikor újságírói kérdésre úgy válaszolt: az Irak elleni háború rendkívüli körülményként elfogadhatóvá teheti a limit átlépését. (Az eurózóna szabályai szerint átmenetinek és kivételesnek kell tekinteni - következésképp nem lehet szankcionálni - a 3 százaléknál magasabb deficitet, ha súlyos recesszió vagy el nem kerülhető esemény miatt áll elő.) Solbes szóvivője szerint a felmentést előre senkinek sem adhatják meg, de a 2003-as folyamatok értékelésekor figyelembe fogják venni a háború hatásait. A korlát puhítását Németország szorgalmazza a legjobban, amely tavaly 3,75 százalékos deficitet produkált, ez évre pedig 2,85 százalékot irányoz elő. Gerhard Schröder kancellár a Stern ma megjelenő számában olvasható interjújában leszögezte, hogy a limitet rugalmasan kezelik, ha a háború miatt a gazdaság a tervezettnél gyengébben teljesít. Hans Eichel pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a növekedés lassulása esetén magasabb lesz az állami hitelfelvétel.

Százmilliárdos iraki számla

A háború, a békefenntartás és az újjáépítés költségeit beleszámítva a 250 milliárd dollárt is megközelítheti az iraki számla végösszege, beleértve egy iraki „Marshall-terv" költségeit is.

Nagy lesz az iraki számla

A háború, a békefenntartás és az újjáépítés költségeit beleszámítva a 250 milliárd dollárt is megközelítheti az iraki számla végösszege, beleértve egy iraki „Marshall-terv" költségeit is. Folytatás a 2. oldalon ä Ezen belül az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek 75 milliárd dollárba kerülne, ha Irak elfoglalása után beindítanának egy, a Marshall-tervhez hasonló újjáépítési programot - olvasható a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) jelentésében. A londoni agytröszt számításai szerint a program hat év alatt emésztene fel ekkora összeget. Ennél sokkal drágább volna azonban a békefenntartás. Jelenleg Boszniában évi 250 ezer dollár jut minden egyes békefenntartó katonára, s ennek alapján az IISS azzal számol, hogy egy 50-200 ezres iraki békefenntartó erő állomásoztatásának költsége évente 12-50 milliárd dollárra rúgna. Ha egy százezres kontingens hat éven keresztül marad Irakban, a kiadás 125 milliárd dollár, s ehhez az újjáépítési költségeket is hozzávéve a summa már 200 milliárd. A teljes számlán belül maga a háború kerülne a legkevesebbe, az IISS kalkulációi szerint az Egyesült Államok 33 milliárd, az Egyesült Királyság pedig 5,5 milliárd dollárból megúszhatná a hadműveleteket. Az 1991-es Öböl-háború drágább volt: a Sivatagi Vihar hadműveletre az USA 61, fő szövetségese pedig 4,1 milliárd dollárt költött. Igaz, Washington akkor visszakapta kiadásainak 90 százalékát más szövetségesektől, köztük Szaúd-Arábiától, Japántól és Németországtól. Tizenkét éve az USA 500 ezer katonát küldött a térségbe, most az IISS szerint kisebb haderőre volna szükség, a szárazföldi csapatokat például nyolc helyett csak öt hadtest alkotná. Az intézet persze csak abban az esetben számít olcsóbb háborúra, ha az nem tart tovább az 1991-esnél. A tokiói pénzügyminisztériumban tegnap határozottan cáfolták azokat a hétvégi médiajelentéseket, amelyek szerint a hét gazdasági nagyhatalom - az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada - közös programot készít az iraki háború gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Sajtóértesülések szerint a G7 összehangolt, hitelfelvételből finanszírozott állami kiadási kezdeményezéseket tervez a növekedés fellendítése érdekében. A programot állítólag Gerhard Schröder német kancellár indítványozta. Egyes elemzők szerint a kritikus gazdasági helyzetben lévő Németországnak azért jönne kapóra a G7-beavatkozás, mert így büntetlenül a valutaunió 3 százalékos limitje fölé vihetné a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított költségvetési hiányát. A hetek pénzügyminiszterei a jövő hét végén találkoznak Párizsban.

A háborútól függ a világ légi forgalma

A tavalyi stagnálás után idén akár 20 százalékkal is visszaeshet a világ légi személyforgalma az esetleges iraki háború miatt. Az Airbus többségi tulajdonosa, az EADS a megrendelések drámai csökkenéséről, a British Airways pedig pozitív negyedéves eredményről számolt be tegnap.

Európa betege a német gazdaság

Újra csalódniuk kellett azoknak, akik abban bíztak, hogy a válságtüneteket produkáló Németországban végre beindulhatnak a szerkezeti reformok: a munkaadók és a munkavállalók a hét végén már a tárgyalóasztalhoz sem ültek le a nézetkülönbségek miatt. A múlt szerdai adat szerint januárban négy és fél évi csúcsra, 11,1 százalékra szökött fel a munkanélküliség Németországban - az állástalanok tábora 398 ezerrel, 4,623 millióra nőtt szezonális korrekció nélkül -, különösen aktuális lett volna, hogy a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdemi tárgyalásokat kezdjenek a helyzet javítása céljából. A még a volt kancellár, Helmut Kohl által beindított „Szövetség a munkáért” nevű kezdeményezés új tárgyalási fordulója azonban el sem kezdődhetett, mert a BDA munkáltatói és a DBG szakszervezeti szövetség képtelen volt megállapodni a napirendben. A BDA - amelyet ezúttal Wolfgang Clement gazdasági miniszter is támogatott - nagyszabású változtatásokat javasolt, a szakszervezetek azonban csak kisebb témákról lettek volna hajlandók tárgyalni. Független elemzők szerint az Európa betegévé vált német gazdaságban, amelynek növekedése tavaly kilenc éve nem látott szintre, 0,2 százalékra lassult, csak a merev munkaerő-piaci szabályozás lazítása és a vállalati terhek csökkentése révén lehetne megteremteni a fellendülés feltételeit. A BDA programja szerint legalább a kisebb cégek körében könnyíteni kellene az elbocsátásokat, emellett 40 százalék alá kellene levinni a járulékos bérköltségeket a jelenlegi 42 százalékról, aminél többet az egész világon csak Belgiumban fizetnek a vállalatok. Közgazdászok szükségesnek tartják emellett a munkástanácsok jogkörének szűkítését, valamint annak megkönnyítését, hogy a cégek kiléphessenek a kollektív ágazati béralkukból. Az intézkedések egy része a nagyvonalú jóléti rendszer gyengítését vonná maga után, ami egyszersmind költségvetési szempontból is kívánatos volna. A mostani feltételek mellett a kormány nem vállalkozhat adó- és járulékcsökkentésekre, mert fennáll a veszély, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 3,7 százalék után idén is túllépi a 3 százalékos plafont. Az előirányzat 2,75 százalék, de ezt még 1,5 százalékos GDP-növekedési várakozásra alapozták, amit azonban azóta 1 százalékra szállítottak le. S még ez is túl derűlátó lehet, figyelembe véve a legutóbbi pocsék adatokat. A munkanélküliség januárban is nőtt, ami egyrészt súlyosbítja a büdzsé terheit, másrészt gyengíti a gazdaság egyik motorjának számító fogyasztást. A szolgáltatószektor állapotát tükröző üzleti index januárban az eddigi legmélyebbre, 43,9 pontra süllyedt a decemberi 45,4-ről, az ipari megrendelések pedig decemberben 4,1 százalékkal visszaestek novemberhez képest.

Csalódást keltett a Deutsche Bank

Fotó: bloomberg Mintegy két százalékkal csökkent a Deutsche Bank AG árfolyama Frankfurtban, miután a legnagyobb német bank a vártnál gyengébb eredményeket tett közzé. A bank - amelynek piaci értéke a múlt év eleje óta a felére, közel 25 milliárd euróval esett - 397 millió euró nettó nyereséget ért el 2002-ben, ami jobb ugyan az egy évvel korábbi eredménynél, de elmarad a 600 millió euró körüli elemzői várakozásoktól. Német viszonylatban az eredmény jónak számít - a Commerzbank mínusszal zárt tavaly, és előreláthatólag a HVB Group mérlege is veszteséges lesz -, európai összehasonlításban viszont már kevésbé, hiszen például a francia BNP Paribas 3,295 milliárd euró nettó nyereséget ért el 2002-ben. Tavaly rekordszámú, közel 38 ezer német cég jelentett fizetésképtelenséget, idén még több csőd várható. Ilyen helyzetben a Deutsche Bank több mint a kétszeresére, 2,1 milliárd euróra volt kénytelen növelni hitelkockázati tartalékait, igaz, a negyedik negyedévben a tartalékok összege már 480 millió euróra csökkent az előző negyedévi 735 millióról - írta a Bloomberg. A nettó kamatbevétel és a saját számlás kereskedés jövedelme egyaránt romlott tavaly, miközben az érdekeltségek értékcsökkenéséből származó veszteség jelentősen emelkedett. A Deutsche Bank részben azért tudott mindezek ellenére az egy évvel korábbinál jobb nettó eredményt produkálni, mert a múlt év folyamán 8,5 milliárd euró értékű vagyont adott el - ipari érdekeltségeket és nem központi részlegeket -, amiből 775 millió euró nettó bevétele keletkezett, részben pedig azért, mert túlteljesítette saját költségcsökkentési célkitűzését: működési költségei 17 százalékkal mérséklődtek tavaly a mintegy tízezer fős leépítésnek köszönhetően, amit idén még négyezer állás megszűnése követ.

Új torony a WTC helyén

A benyújtott több száz javaslat közül két terv jutott be annak a pályázatnak a döntőjébe, amelyet New York város illetékes bizottsága írt ki arra, hogy mi épüljön a 2001. szeptember 11-én lerombolt Világkereskedelmi Központ (WTC) helyén. Akármelyik változat győz is, a WTC utódja mindenképpen a világ legmagasabb épülete lesz, megelőzve a malajziai Petronas olajtársaság 452 méter magas Kuala Lumpur-i ikertornyát. Az egyik tervet a Rafael Vinoly és Frederic Schwartz vezette New York-i építészcsoport nyújtotta be, ők egy 507,5 méter (1665 láb) magas, rácsozatos szerkezetű, oktatási és kulturális intézményeket magában foglaló épületet álmodtak meg. A másik pályázatot a berlini Zsidó Múzeum tervezője, Daniel Liebeskind jegyzi, az ő tetőkertes tornya – amely a WTC megmaradt alapzatára épülne – 1776 láb (541 méter) magas volna, ami az amerikai függetlenség kivívásának évére utal.