A DIW gazdaságkutató intézet szerint technikai értelemben recesszióba juthat az idei első negyedévben a német gazdaság. A berlini intézet számításai alapján a GDP a tavalyi negyedik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, a most folyó negyedben pedig stagnálás várható. Az öt másik nagy gazdaságkutató intézetnél a Reuters kérdésére sehol nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a tavalyi utolsó és az idei első negyedévre vonatkozó GDP-adat egyaránt negatív lehet.
A Bundesbank a minap arról számolt be, hogy október-decemberben a GDP negyedéves összehasonlításban „valamivel csökkent” (NAPI Gazdaság, 2003. február 18., 1-2. oldal). Ezzel egybehangzó jelentést tett közzé tegnap a német bankszövetség, amely az idei kilátásokat illetően kizártnak tartja a gyors gazdasági javulást, és már azt is csak reményként meri megfogalmazni, hogy a második félévben beindul a növekedés. A kormány hivatalosan 1 százalékos GDP-gyarapodást vár ez évre, de Wolfgang Clement gazdasági miniszter a Die Zeit mai számában megjelenő interjújában utalt arra, hogy a GDP alakulása ennél rosszabb lehet. Az intézetek közül az RWI már közölte, hogy a korábbi 1,1-ről 0,5 százalék körüli szintre fogja leszállítani idei növekedési prognózisát.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) által végzett felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára az 1993-as recessziós évben voltak olyan rosszak, mint most. A megkérdezett cégek 40 százaléka várja ez évre üzletmenetének romlását - az őszi felmérés idején ez az arány még 29 százalék volt -, és mindössze 18 százalék számít javulásra, a többiek stagnálást valószínűsítenek. A DIHK úgy véli, a GDP-növekedés nem éri el a kormány jósolta 1 százalékot, ugyanis a belső fogyasztás és a beruházási kedv egyaránt rendkívül gyenge - utóbbival kapcsolatban a felmérés szerint a vállalatok 45 százaléka készül visszafogni, és csak 15 százaléka akarja növelni beruházásait az idén -, így egyedül az exportban lehet bízni, ám erre nézve kockázatot jelent az Irak elleni esetleges háború. A DIHK szerint ráadásul újabb elbocsátási hullám várható, februárban és márciusban az állástalanok száma - a januári 4,6 millió után - elérheti az ötmilliót.
Barabás János T.
Papp Zoltán