Fotó: Bloomberg
Rosszul tippeltek, akik arra számítottak, hogy a hét gazdasági nagyhatalom - az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada (G-7) - pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői hét végi párizsi értekezletükön előállnak valamilyen közös elképzeléssel a gazdasági növekedés serkentésére és az Irak elleni esetleges háború hatásainak enyhítésére. A szombat esti zárónyilatkozat mindössze a geopolitikai bizonytalanságok fokozódásának megállapításával utal a háborús veszélyre. A dokumentum további részletek nélkül úgy fogalmaz: ha a gazdasági kilátások romlanak, a hetek készek megfelelően reagálni.
A házigazda Francis Mer francia pénzügyminiszter le is szögezte, hogy a G-7-nek nincs rejtett terve. A Reuters kommentárja emlékeztet rá, hogy 1991 januárjában, néhány nappal az Öböl-háború kitörése előtt a hetek pénzügyminiszterei bizalmuknak adtak hangot az akkor gyönge gazdasági növekedés fellendülését illetően - aztán kisvártatva beütött a recesszió.
Folytatás a 2. oldalon
A mostani zárónyilatkozat elismeri a gazdaságok lassulását, de csak általánosságban szól a gyorsításhoz szükséges középtávú intézkedésekről, így az európai országok esetében a munka- és tőkepiacok rugalmasabbá tételéről.
Nagy meglepetést okozott viszont Párizsban Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, aki szokatlan egyértelműséggel utalt a rövidesen várható kamatcsökkentésre. Kijelentette, hogy a legfrissebb adatok alapján idén nem várható számottevő fellendülés az euróövezetben, s hozzáfűzte, hogy a gyengébb kilátás hozzájárul az inflációs nyomás mérséklődéséhez, márpedig az ECB-nek az árstabilitás a fő célja. A bank kormányzótanácsa legközelebb március 6-án vizsgálja felül a kamatokat. Elemzők egy része ekkorra valószínűsíti a kamatcsökkentést, mások szerint a bank az iraki háború megindulásának napján lép, méghozzá nagyot: a Morgan Stanley szakértői azt várják, hogy a december óta 2,75 százalékos irányadó kamat 2 százalékra süllyed.
A tanácskozáson mutatkozott be kollégáinak az Egyesült Államok új pénzügyminisztere, akinek sikerült rögtön össze is különböznie néhányukkal. John Snow arról győzködte a többieket, hogy George W. Bush elnök 695 milliárd dolláros - nagyrészt adókönnyítésekből álló - élénkítő csomagja mindenkinek jó, mivel ha az USA gyorsít, abból más gazdaságok is profitálnak. Ezzel szemben mind Duisenberg, mind az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának soros elnöke, a görög Nikosz Krisztodulakisz arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA ikerdeficitjének emelkedése az egész világra nézve veszélyt jelent.
Papp Zoltán