Papp Zoltán

Külföldön erősítenek a japán autógyárak

Az idei első félévben mind az öt nagy japán autógyár fokozta termelését, a növekedés azonban főként a külföldi gyártásban jelentkezett - derül ki a tegnap közzétett adatokból. Tovább erősödött az a tendencia, hogy a vállalatok egyre inkább a majdani értékesítés helyén termelnek, amihez mostanában az otthoni kereslet gyengélkedése is hozzájárul. A trend folytatódni fog, hiszen a japán autógyárak rangsorát vezető Toyota Motor Corp. 2006-ig több mint 30 százalékkal kívánja bővíteni észak-amerikai kapacitását, a második helyen álló Honda Motor Co. pedig - amely már jelenleg is sokkal több autót állít elő külföldön, mint odahaza - meg akarja kétszerezni a kisteherautók gyártását alabamai üzemében. Akadnak persze kivételek is. A harmadik legnagyobb Nissan Motor Co. Japánban 11 százalékkal növelte termelését az első félévben, míg külföldön csak 3,1 százalékkal. Előfordul azután az is, hogy a japán autógyárak már külföldön termelnek a hazai piacra, hogy ily módon jobban kihasználják globális gyártóközpontjaikat. Legutóbb a Toyota kezdte el otthon értékesíteni a Nagy-Britanniában gyártott Avensist. Az első félévben a külföldi gyártást az ötök legkisebbje, a Mazda Motor Corp. bővítette a legnagyobb mértékben, nem kevesebb mint 48 százalékkal, amiben nagy szerepet játszott az új Mazda 6-os iránti erős kereslet. A leggyengébben a Mitsubishi Motors Corp. szerepelt, amelynek hazai gyártása másfél százalékkal csökkent, a külföldi pedig csupán 4 százalékkal nőtt.

Két százalék alá süllyedhet az infláció az eurózónában

Az év második felében akár az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos plafonja alá is kerülhet az infláció az euróövezetben - állítják egyes elemzők a legújabb adatok ismeretében. A német statisztikai hivatal által pénteken nyilvánosságra hozott előzetes adat szerint júliusban 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a 12 havi inflációs ráta pedig 0,9 százalékra mérséklődött a júniusi 1 százalékról. A Reuters által megkérdezett elemzők júliusra is 1 százalékot vártak, ráadásul az Európai Unió harmonizált módszere alapján számolva a 12 havi mutató csak 0,7 százalék, a júniusi 0,9 után. Ennél magasabb, de szintén kedvező a tizenkét nagyváros adatai alapján számolt előzetes olasz infláció: júliusban az árak havi összevetésben 0,2 százalékkal, év/év alapon 2,6 százalékkal emelkedtek, ez utóbbi megegyezik a júniusi számmal. Általános tendencia az idegenforgalmi szolgáltatások drágulása, ezt azonban ellensúlyozza az importárak enyhülése. Elemzők kiemelik, hogy a szárazság ellenére eddig nem nőttek az élelmiszerárak, igaz, még nem mérhető fel pontosan a károk nagysága. Az eddigi két adat alapján az valószínűsíthető, hogy az eurózóna 12 havi inflációja júliusban is 2 százalék volt, akárcsak júniusban. A következő hónapokban - ha az élelmiszerárak nem emelkednek - ennél lejjebb is mehet a ráta, hiszen a gyenge kereslet miatt a vállalatok továbbra sem tudnak magasabb árakat érvényesíteni. Arra azonban a további dezinflációt jósoló elemzők sem számítanak, hogy ez rövid távon befolyásolni fogja az ECB kamatpolitikáját.

Megfeleződött a Volkswagen nyeresége

A Volkswagen és a Renault egyaránt megszenvedi a kereslet gyengülését és az euró erősségét. A német konszern nyeresége a felére esett a második negyedévben, a francia autógyár első félévi profitja pedig csak a Nissannak köszönhetően nőtt.

Késik a fellendülés Nagy-Britanniában

Valamelyest gyorsult, de továbbra is igen szerényen nőtt Nagy-Britannia gazdasága a második negyedévben - derül ki a statisztikai hivatal előzetes adataiból. A bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal bővült az első negyedévhez képest, ami magasabb a január-márciusi 0,1 százaléknál, de elmarad az elemzők által várt 0,4 százaléktól. Éves összevetésben Európa második legnagyobb gazdasága 1,8 százalékkal gyarapodott, ez rosszabb az első negyedévi 2,1 százaléknál. A GDP kétharmadát adó szolgáltatási szektor 0,4 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest, az ipar teljesítménye viszont romlott és az állami szférában is csökkent az aktivitás. Gordon Brown pénzügyminiszter áprilisban 2-2,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizált az év egészére, elemzők azonban a második negyedévi számok alapján már teljességgel kizártnak tartják, hogy ez a célkitűzés megvalósul. Az adatok közzététele után a kötvényhozamok azonnal csökkentek, ami azt jelzi, hogy a piac várakozása szerint a Bank of England tovább fogja mérsékelni a már 48 éves mélyponton lévő, 3,5 százalékos irányadó kamatot.

Folytatódik a biztosítási vita az ikertornyokról

Tegnaptól a New York-i fellebbviteli bíróságon folytatódik a jogi csata az egykori Világkereskedelmi Központ (WTC) lízingtulajdonosa és a biztosítótársaságok között. Larry Silverstein ingatlanfejlesztő és ügyvédei az ellen az első fokú bírósági ítélet ellen fellebbeznek, mely szerint a biztosítási szerződés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a 2001. szeptember 11-ei, az ikertornyok összeomlásához vezető repülőgép-támadások egy vagy két káreseménynek számítanak-e. A tét nem csekély, ha ugyanis egyetlen káresemény történt, akkor Silverstein csak 3,5 milliárd dollárt kap kártérítésként, ha ellenben kettő, akkor hétmilliárdot. A biztosítótársaságok – élükön a Swiss Re viszontbiztosítóval és a Travelers Property Casualty-vel – természetesen továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a két felhőkarcoló összeomlása egy eseménynek tekintendő, mondván, annak egyetlen oka volt, nevezetesen a terroristák által végrehajtott akció. Silversteinék szerint ez az érvelés nem állja meg a helyét, mert a vonatkozó törvény szerint a káresemény azonosításánál csak a közvetlen okot lehet figyelembe venni, ez pedig jelen esetben a két repülőgép külön-külön becsapódása az északi és a déli toronyba. A helyzetet bonyolítja, hogy Silverstein csak hat héttel a terrortámadások előtt vette lízingbe a WTC-t – 99 évre –, és szeptember 11-éig nem volt idő véglegesíteni az összes biztosítási szerződést. A Reuters szerint a fellebbviteli procedúra néhány hónapig is elhúzódhat. A jogvita kimenetele azért is érdekes, mert a 72 esztendős Silverstein elkötelezte magát az iránt, hogy a Ground Zerón felépüljön egy új létesítmény, ám ha csak a 3,5 milliárd dolláros kártérítéshez jut hozzá, úgy kevesebb pénze lesz a beruházás finanszírozására, és kevésbé szólhat bele abba, hogyan nézzen ki az új épület. Egy New York-i bizottság néhány hónapja Daniel Liebeskind építész tervét hagyta jóvá, de Silverstein a múlt héten megállapodott Liebeskinddel, hogy az 1776 láb magas Szabadságtorony végleges kialakításában vezető szerepet kap saját építésze, David Childs.

Megfeleződött az ötszáz legnagyobb cég nyeresége

Akinek még lett volna kétsége afelől, hogy a 2002-es év fekete esztendőként fog bevonulni a gazdaságtörténelembe, az meggyőződhet erről a Fortune magazin most közölt összeállításából, amely a világ 500 legnagyobb vállalatát rangsorolja a tavalyi árbevétel alapján. Az 500 cég együttes árbevétele 13 729 milliárd dollár volt, ami csak csekély, 2 százalékos csökkenés 2001-hez képest, nyereségük ellenben 56 százalékkal, 133 milliárd dollárra zuhant. Igaz, ez jelentős részben az AOL Time Warner rekordnagyságú, 98,7 milliárd dolláros veszteségének tudható be; ezt nem számítva a többi 499 társaság nyeresége csak 25 százalékkal gyengült 2001-hez viszonyítva. Az alkalmazottak száma 1,3 millióval, 46,5 millióra csökkent. A listán szereplő amerikai vállalatok árbevétele 461 milliárd dollárral kisebb, mint 2001-ben volt, míg más országok cégei együttesen 180 milliárd dollárral növelték forgalmukat; egyúttal az USA-ra jut a teljes nyereségcsökkenés 93 százaléka is. Ezek a furcsa tények részben azzal magyarázhatók, hogy több óriásvállalat – mint a csődbe ment Enron és WorldCom – eltűnt a listáról, részben azzal, hogy az AOL mellett több más amerikai cég is óriásveszteséget produkált.

A bizottság átalakítaná az útadók rendszerét

Az EU brüsszeli bizottsága tegnap javaslatot fogadott el a teherautókra kivetett úthasználati díjak rendszerének átalakításáról. Jelenleg csak a 12 tonnánál nehezebb kamionokra vonatkozóan létezik közösségi szabályozás, az új direktíva viszont – amelyhez szükség van a tagországok és az Európai Parlament jóváhagyására is – az összes 3,5 tonnánál nehezebb teherautót érintené. Loyola de Palacio, a bizottság közlekedési ügyekért felelős tagja szerint az úthasználóknak joguk van tudni, miért fizetnek, ezért szükséges, hogy az útdíjak az összes tagországban pontosan kifejezzék az infrastrukturális költségeket. Jelenleg az EU-ban az útadókból származó bevételek nem fordíthatók más célokra, csak az utak építésére, fenntartására és üzemeltetésére. A brüsszeli javaslat legfőbb újítása e korlátozás feloldása volna: a kormányok lehetőséget kapnának arra, hogy a bevételeket más közlekedésfejlesztési célokra használják fel, ami egyben azt is jelenti, hogy az új kiadások fedezése végett bizonyos mértékben növelhetnék az útadókat. A bizottság ezzel elsősorban a vasútépítéseket kívánja ösztönözni. A változtatás különösen kedvezően érintené Ausztriát, amely 2000-ben még elvesztett egy pert a bizottsággal szemben, amiért a Brenner-hágón extradíjat rótt ki a teherautókra egy vasúti pálya megépítésének finanszírozása céljából. Szintén újdonság a javaslatban, hogy a tagállamok rugalmasan alakíthatnák az útadókat különböző tényezők figyelembevételével. Ilyen a megtett távolság, az adott jármű okozta kár, a környezetszennyezési és a zajhatás, a napszak, valamint a forgalomsűrűség. Az indítvány elfogadásával egyidejűleg a bizottság közölte, hogy vizsgálatot indít az augusztus 31-én életbe lépő német autópályadíj-rendszer kapcsán. A vizsgálat azonban nem magát a kamionokra érvényes útdíjak bevezetését érinti, hanem a kormánynak azt a tervét, hogy a német fuvarozókat kompenzációban részesíti. Ősztől a teherautó-vezetőknek kilométerenként legalább 0,125 eurót kell fizetniük – nehezebb járművek esetében többet –, így akár 150 eurójukba is kerülhet, hogy átmenjenek Németországon. Az útdíjak bevezetése ellen több EU-ország fuvarozói érdekképviselete tiltakozott.

A TÍZ LEGNAGYOBB ÁRBEVÉTELŰ VÁLLALAT

Vállalat Árbevétel Nyereség millió dollár változás (%)** millió dollár változás (%)** 1. (1.)* Wal-Mart Stores 246 525 12,2 8039 20,5 2. (3.) General Motors 186 783 5,4 1736 188,9 3. (2.) Exxon Mobil 182 466 –4,8 11 460 –25,2 4. (8.) Royal Dutch/Shell 179 431 32,7 9419 –13,2 5. (4.) BP 178 721 2,6 6845 –14,5 6. (5.) Ford Motor 163 871 0,9 –980 – 7. (7.) DaimlerChrysler 141 421 3,3 4460 – 8. (10.) Toyota Motor 131 754 9,1 7753 57,4 9. (9.) General Electric 131 698 4,6 14 118 3,2 10. (12.) Mitsubishi 109 386 3,4 495 2,7 *zárójelben a 2001. évi helyezés **2001-hez képest Forrás: Fortune

Beszállna az Anheuser-Busch a német Holsten sörgyárba

Sajtóértesülések szerint a világ legnagyobb söripari vállalata, az egyesült államokbeli Anheuser-Busch Cos. tulajdoni részesedést kíván szerezni mind a német Holsten Brauerei AG-ben, mind a cseh Budejovicky Budvar NP-ben. A hírről két német lap, a Focus magazin és a Die Welt számolt be. Az Anheuser-Buschnál a Bloomberg érdeklődésére nem kívánták kommentálni az információkat. A német sörpiacon vezető - a múlt évet 834 millió euró árbevétel mellett 117 milliós adózás, kamatfizetés és leírások előtti nyereséggel záró - Holsten már korábban közölte, hogy a beindult konszolidáció miatt tovább kívánja erősíteni pozícióját, amihez partnerre van szüksége. Úgy tudni, hogy a német piacra már régóta betörni vágyó Anheuser-Busch a Holsten legnagyobb részvényesétől, Christian Eisenbeiss befektetési bankártól akarja megvenni 48 százalékos tulajdonhányadának egészét vagy egy részét. A pakett értéke mintegy 300 millió euró. Az évi több mint 12 milliárd dollár árbevételű Anheuser-Busch esélyeit javíthatja, hogy Eisenbeiss New Yorkban él és érdekeltségei vannak az amerikai söriparban. A Holstenbe más hírek szerint be akar szállni a dél-afrikai SAB/Miller-csoport, a holland Heineken NV és a belga Interbrew SA is. Az utóbbi két vállalattal az Anheuser-Busch Csehországban is szembekerülhet, ha tényleg harcba száll a Budvar megszerzéséért. A kormány június végén közölte, hogy privatizálni kívánja a híres sörgyárat. Az ügy érdekessége, hogy az Anheuser-Busch és a Budvar közt már hosszú évek óta jogi vita folyik arról, melyikük használhatja a Budweiser márkanevet. A múlt évtized elején az Anheuser-Busch már megpróbált tulajdonrészt szerezni a Budvarban, de ajánlatát akkor a prágai kormány elutasította.