Papp Zoltán

Öngyilkos lett a Hyundai topmenedzsere

Öngyilkosságot követett el a dél-koreai Hyundai Group egyik leányvállalatának elnöke, akit azzal vádoltak, hogy illegális úton félmilliárd dollárt utalt Észak-Koreába, részint üzleti, részint politikai célokból, továbbá hogy állami tisztviselőket vesztegetett meg. Csung Mong Hun, a konglomerátum észak-koreai projektjeit irányító Hyundai Asan Co. első embere a szöuli székház tizenkettedik emeletéről vetette ki magát. Az ötvennégy esztendős Csungot - a Hyundai-alapító Csung Dzsu Jung ötödik fiát - az elmúlt két hétben háromszor is kihallgatták az ügyészségi nyomozók. A botrány még februárban robbant ki, azóta világossá vált, hogy Csung a két Korea vezetőinek 2000 júniusi történelmi jelentőségű csúcstalálkozója előtt félmilliárd dollárt utalt át törvénytelenül Phenjanba Kim De Dzsung akkori dél-koreai államfő embereinek közreműködésével. Az összegből 400 millió dollár arra kellett, hogy a Hyundai észak-koreai üzleti és idegenforgalmi vállalkozásai monopoljogokat kapjanak, a maradék százmillióval ellenben - amit közvetlenül a csúcs előtt küldtek - a phenjani vezetést motiválták a találkozón való részvételre. Az így nyélbe ütött csúcs utóbb Nobel-békedíjat hozott Kimnek. Búcsúlevelében Csung megbánta korábbi tetteit, s egyúttal kérte, hogy folytatódjanak a Hyundai észak-koreai beruházásai. Az öt hónapja hivatalban lévő Ro Mu Hjun államfő közleményben tudatta, hogy a kormány segíteni fogja a csoportot az északi projektek továbbvitelében. Csungot az illegális pénzátutaláson kívül azzal is vádolták, hogy a társaság pénzéből mintegy 13 millió dollárnak megfelelő összeggel vesztegetett meg szöuli politikusokat és tisztviselőket, hogy megkapja a nélkülözhetetlen támogatást az észak-koreai beruházásokhoz.

Vesztésre állnak az európártiak Svédországban

Göran Persson miniszterelnök beszédével kezdetét vette Svédországban az euró bevezetéséről tartani tervezett népszavazás kampányának utolsó szakasza, ám úgy tűnik, kisebbfajta csodának kellene történnie ahhoz, hogy a szeptember 14-ei referendum a valutauniós tagság híveinek győzelmét hozza. A közvélemény-kutatások szerint a közös pénz bevezetésének elutasítói 10-15 százalékos többségben vannak a támogatókkal szemben, és egyes elemzők szerint a kormányfő beszédén is érződött, hogy maga sem hisz igazán a sikerben. Persson az euró átvétele mellett gazdasági és politikai érveket hozott fel. A közös pénz bevezetésével, mint mondta, mérséklődnének a kamatok, ami a lakásvásárlási költségek csökkenését eredményezné, s a piaci verseny erősödése nyomán olcsóbbak lennének az élelmiszerek. Svédország a valutaunió tagjaként védve volna a spekulációval szemben, ami javítaná a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés feltételeit. Politikai szempontból az euró elutasításával az ország azt jelezné, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni Európa jövőjéért - hangsúlyozta a kormányfő. Megjegyezte: ő maga nem tudja, hány állás keletkezne és mennyivel csökkennének az árak a valutauniós tagság esetén. Egyes európártiak szerint százezerrel nőne a munkahelyek száma - a hivatalosan 200 ezer munkanélkülit nyilvántartó országban -, és egy átlagos háztartásnak plusz egy havi elkölthető jövedelme maradna. Ezt az ígéretet nemcsak az ellenzők, de független közgazdászok is eltúlzottnak tartják - írta a Reuters. A Gallup intézet tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatai szerint az euróra való átállást a lakosság 48 százaléka elutasítja, 36 százalék támogatja, 16 százalék bizonytalan; egy héttel korábban 37-50 volt az igen és a nem aránya. A Sifo intézet múlt pénteken azt közölte, hogy 49 százalék van az euró ellen, 35 százalék mellette. A nemek szerinti lebontás igen érdekes képet mutat: a férfiak körében szinte kiegyenlített a helyzet, 44-42 százalék az ellenzők és a támogatók aránya, a nőknél viszont 56-26 százalékos a megoszlás. A referendum kimenetele némi hatással lehet a közvéleményre Nagy-Britanniában és Dániában is, az Európai Unió másik két olyan tagországára, amely nem vezette be az eurót.

A Suzuki belehúzott az első negyedévben

A japán Suzuki a júniussal zárult negyedévben időarányosan túlteljesítette egész éves célkitűzését mind az árbevétel, mind a nyereség tekintetében.

Csak jövő tavasszal dönt a Hyundai

A dél-koreai Hyundai Motor Co. autógyár csak jövő májusban hozza meg a döntést arról, melyik országban építi föl a közép-európai térségbe tervezett üzemét - nyilatkozta a Reutersnek egy szlovák forrás. Az ottani tárgyalásokhoz közel álló személy szerint a vezető dél-koreai autógyár arra hajlik a leginkább, hogy Pozsony közelében valósítsa meg az egy-másfél milliárd euró értékű beruházást, eddig ugyanis már tizenkét szlovák autóalkatrész-gyártónál érdeklődött afelől, milyen áron tudnának szállítani részegységeket évi 300 ezer darab gépkocsihoz. A beruházásért azonban versenyben van Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Románia is és a döntés kitolása arra utal, hogy a meccs még egyáltalán nem lefutott.

Fordulat előtt az eurózóna ipara

Lassult júliusban az eurózóna feldolgozóiparának zsugorodása a Reuters megbízásából készült beszerzési menedzserindex tanúsága szerint, a mérőszám 48 pontra emelkedett az előző havi 46,6-ról, ami az első javulás február óta. Az előzetes piaci konszenzus 47 pontról szólt. Bár a szám még mindig elmarad a csökkenés és a növekedés közti határt jelző 50 ponttól, elemzők ezzel együtt kedvezően ítélik meg az index alakulását, amely szerintük közeli fordulatot és attól kezdve tartós fellendülést vetít előre, habár az augusztus a szabadságok miatt még további gyengülést hozhat. A kibocsátást tükröző részindex már egy ponton belülre megközelítette az 50 pontos határt, s ugyancsak biztató fejlemény, hogy az új megrendelések részindexe több mint három ponttal, 48,8-ra ugrott. Pozitív meglepetés okozott júliusban a német feldolgozóipar, amelynek PMI-je igen látványosan, 45,6-ról 48,1 pontra nőtt, jócskán rácáfolva a 46 pontos elemzői várakozásra. A főindex ugyan már a tizenkettedik hónapja alatta van az 50 pontnak, az azonban bizakodásra ad okot, hogy a részindexek közül az új megrendeléseké 50,4 pontra javult. Némi csalódást okozott ellenben a francia PMI, amely csupán 46,6 pontra nőtt a júniusi 45,9-ről. Az olasz index hat hónapja először emelkedett, 47,6-ról 48,4 pontra javult. Az eurózóna három legnagyobb gazdaságával ellentétben a valutaunión kívüli Nagy-Britannia feldolgozóipara már bővülni kezdett júliusban, az index 50,9 pontra ugrott a júniusi 49,5-ről.

Négymilliárd dolláros pert nyert a Motorola

Egy New York-i bíróság döntése értelmében a török Uzan család 2,13 milliárd dollár kártérítést és ugyanekkora összegű büntetést köteles fizetni az egyesült államokbeli Motorola Inc. mobiltelefon-gyártó társaságnak. A második legnagyobb török mobilszolgáltatót, a Telsim Mobil Telekomunikasyon Hitzmetlerit ellenőrző - óriási vagyonnal és jó politikai kapcsolatokkal rendelkező - família az ítélet szerint 1998-tól 2000-ig 1,8 milliárd dollár hitelt vett fel az amerikai Motorolától, valamint közel egymilliárd dollárt finn riválisától, a Nokia Corp.-tól, hivatalosan azzal a céllal, hogy a pénzt a Telsimre fordítják. Az összegből azonban - a két vállalatot sorozatosan megtévesztve - több mint egymilliárd dollárt saját luxuskiadásaikra és üzleti birodalmuk építésére használtak fel, a hitelt pedig egyáltalán nem állt szándékukban visszafizetni. Három hete egy genfi döntőbíróság Uzanék számára kedvező ítéletet hozott, eszerint a Motorola nem tudta bizonyítani, hogy csalás áldozata lett. Az ezzel ellentétes New York-i ítélet azt is elrendeli, hogy az Uzan család helyezze letétbe a bíróságnál a Telsim részvényeinek 73,5 százalékát, annak idején ugyanis a társaság 88 százaléknyi részvényét ajánlották fel a hitelek fedezeteként a Motorolának. Az érintett öt családtagra ráadásul letartóztatás vár, ha az USA területére lépnek. A família közölte, hogy az ügyben csak a svájci döntőbíróság az illetékes, mindazonáltal fellebbezni fognak az amerikai ítélet ellen. Akármi is lesz a végső döntés, a Motorola valószínűleg keresztet vethet a pénz legnagyobb részére. Valamennyit azért visszaszerezhet, mert az ítélet értelmében lefoglaltathatja Uzanék külföldi vagyonát, amelynek többek között része két palota London legelegánsabb negyedeiben, Belgraviában és Kensingtonban.

Javult a francia üzleti bizalom

A júniusi 90 pontról júliusban 91 pontra emelkedett az INSEE francia statisztikai hivatal üzleti bizalmi indexe. A javulás csekély, de ezzel az index tavaly december óta most először nőtt. Elemzők szerint ez arra utal, hogy Franciaországban stabilizálódott a gazdasági helyzet, javulás viszont leghamarabb a negyedik negyedévben várható. Az egyes részindexek alakulása azt mutatja, hogy a feldolgozóiparban továbbra is gyengék a kilátások, jóllehet a külföldi megrendelések kezdenek erősödni. Az elemzők szerint nagyjából hasonló folyamatok zajlanak Franciaországban és Németországban, ahol az Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe júliusban szintén csekély mértékben emelkedett, 89,2 pontra a júniusi 88,8-ről (NAPI Gazdaság, 2003. július 29., 2. oldal). Ezzel szemben az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságában, Olaszországban a júniusi 90,7 pontról 87,1-re esett az üzleti bizalom a minap közzétett adat szerint. A GfK piackutató cég tegnap a német fogyasztói bizalom szerény erősödéséről számolt be felmérése alapján, indexének augusztusra vonatkozó mérőszáma 4,5 pontra nőtt a júliusi 4,2-ről. A fogyasztók a korábbinál kedvezőbben ítélik meg mind a gazdaság helyzetét, mind saját jövedelmi kilátásaikat; ez utóbbi főleg annak tudható be, hogy a kormány 2005-ről 2004-re hozza előre a 15,5 milliárd euró értékű jövedelemadó-csökkentést. A GfK brit részlege, a Martin Hamblin GfK jelentése szerint a szigetországban is javult a fogyasztói bizalom, sorozatban már negyedik hónapja, ezúttal mínusz 2-ről mínusz 1 pontra; az iraki háború idején az index nyolcéves mélységben, mínusz tíz ponton volt.

A Matsushita átvette a világelsőséget

Vegyesen zárták üzleti évük első negyedét a nagy japán elektronikai cégek: a Matsushita és a Sharp nyereséges volt, a Toshiba és a Fujitsu viszont növelte veszteségét.

Nyomorog? Vállalkozzon!

Saját vállalkozások alapítására biztatta országának nyomorgó polgárait Fernando Canales, Mexikó gazdasági minisztere, miután 1999 februárja óta a legmagasabbra emelkedett a munkanélküliség az országban. A reménytelenség és a kétségbeesés leküzdésére buzdító rádióbeszédében kijelentette, hogy Mexikó tele van lehetőségekkel, s rögtön ajánlott is ezek közül néhányat, mondván: az emberek nyissanak fodrászműhelyt, áruljanak főtt kukoricát, otthon sütött süteményt vagy kukoricalepényt. Ezek persze csak az egyszerűbb lehetőségek - jegyezte meg, s közölte, hogy állami támogatásban fogják részesíteni azokat, akik jó munkahely-teremtési elképzelésekkel állnak elő. Mexikóban a hivatalos munkanélküliség 3,17 százalék volt júniusban, ami négyévi csúcsot jelent, de a tényleges ráta ennél sokkal magasabb, mivel nagyon lazán definiálják, hogy ki az, akinek állása van. Milliók dolgoznak a szürkegazdaságban, a szegénységben élők száma pedig tízmilliókra tehető.