Korrigált a forint a héten, igaz volt is honnan, sorra döntötte a többéves rekordokat az elmúlt 30 napban a magyar deviza. A fordulópontot még a múlt hét végén beállított 354-es euró-forint jelentette, innen lassú emelkedés indult, péntek délután pedig már 360 felett is járt devizapár.
Romlik az exportcégeink versenyképessége
A fordulatnak voltak előjelei. Hétfőn a Richter egészen pontosan levezette, mennyi negatívummal jár egy exportorientált vállalat számára a már túl erős forint.
Az elhangzottak nyitott fülekre találhattak, a jegybank lépett is szerdán, igaz nem az alapkamatot hozta lejjebb, hanem a devizacsere ügyleteken keresztül csökkentette a forintkamatot. Erre gyengült is a forint, a lépés viszont tökéletesre sikerült, hiszen messze nem okozott rendkívüli árfolyammozgást.
A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann azt emelte ki a szokásos heti összefoglalójában, hogy
a 350-hez közeli euróárfolyam már érdemben rontja az exportáló magyar kis- és középvállalatok versenyképességét, ezért gazdaságpolitikai oldalról sem feltétlenül kívánatos a további jelentős erősödés. Az új kormány kommunikációjában is egyre inkább a stabil árfolyam igénye jelenik meg, nem pedig a mindenáron történő forinterősítés.
Egyébként Kármán András pénzügyminiszter keddi országgyűlési meghallgatását is lehetett értelmezni egyfajta verbális intervencióként, ott mondta el:
örvendetes lenne, ha az ország sokat javuló kockázati megítélése nem a forint árfolyamának további erősödésében, hanem a kamatok csökkenésében jelenne meg.
Zuhanó kötvényhozamok és bankközi kamatok
A kijelentésre vevők voltak a kötvénypiaci befektetők: csütörtökön soha nem látott kereslet zúdult az Államadósság Kezelő Központra, a 3, 5 és 10 éves kötvények aukcióján a leghosszabb lejáratra (2037) a meghirdetett húszmilliárdos eladással szemben 395 milliárd forint volt a kereslet. Nem is csoda, hogy a hozam szinte leszakadt, egészen 5,5 százalékra, amivel 30 bázisponttal kerültünk a lengyel hozam alá. Szóval ennyivel olcsóbban finanszírozza magát jelen pillanatban a magyar állam.
De a bankközi kamatok is szépen elindultak délnek: az egyhavi BUBOR hétfőn 6,25 százalékon állt, péntekre lejött 6,17-re. A 12-hónapos pedig 6,23 százalékról 5,96 százalékig ereszkedett.
Most szinte minden a kamatcsökkentés mellett szól
A CIB Bank vezető elemzője azt is hozzátette, Magyar Nemzeti Bank mozgástere jelentősen tágult. Már nem feltétlenül szükséges az a korábban megszokott, akár 2,5 százalékpontos kamatfelár sem, amelyet a régiós versenytársakhoz képest fenn kellett tartani a forint stabilitásának biztosításához. Ez hosszabb távon lehetőséget teremthet a monetáris kondíciók fokozatos enyhítésére is.
Rövid távon ugyanakkor nem zárható ki a forint további erősödése sem, különösen abban az esetben, ha a geopolitikai helyzet javul, a háborús kockázatok csökkennek, és a nemzetközi befektetői hangulat kedvezőbbé válik. Ebben a környezetben ismét megjelenhetnek a régiós devizákat kereső tőkebeáramlások. Ennek ellenére év végére ismét 360 feletti euróárfolyamot tart valószínűnek a CIB Bank, részben azért, mert a várakozásaik szerint a monetáris kondíciók fokozatos lazítása addigra erőteljesebbé válhat.
Blahó Levente, a Raiffeisen Bank senior elemzője pedig úgy látta, a csütörtöki kereskedés már kifulladásra utaló jeleket mutatott: az árfolyam szűk sávban mozgott és 357,5 környékén zárt, miközben továbbra is jóval a 20 és 50 napos mozgóátlag alatt tartózkodott. Technikai alapon nőtt a korrekció (forintgyengülés) esélye.