Papp Zoltán

Beszállna az Anheuser-Busch a német Holsten sörgyárba

Sajtóértesülések szerint a világ legnagyobb söripari vállalata, az egyesült államokbeli Anheuser-Busch Cos. tulajdoni részesedést kíván szerezni mind a német Holsten Brauerei AG-ben, mind a cseh Budejovicky Budvar NP-ben. A hírről két német lap, a Focus magazin és a Die Welt számolt be. Az Anheuser-Buschnál a Bloomberg érdeklődésére nem kívánták kommentálni az információkat. A német sörpiacon vezető - a múlt évet 834 millió euró árbevétel mellett 117 milliós adózás, kamatfizetés és leírások előtti nyereséggel záró - Holsten már korábban közölte, hogy a beindult konszolidáció miatt tovább kívánja erősíteni pozícióját, amihez partnerre van szüksége. Úgy tudni, hogy a német piacra már régóta betörni vágyó Anheuser-Busch a Holsten legnagyobb részvényesétől, Christian Eisenbeiss befektetési bankártól akarja megvenni 48 százalékos tulajdonhányadának egészét vagy egy részét. A pakett értéke mintegy 300 millió euró. Az évi több mint 12 milliárd dollár árbevételű Anheuser-Busch esélyeit javíthatja, hogy Eisenbeiss New Yorkban él és érdekeltségei vannak az amerikai söriparban. A Holstenbe más hírek szerint be akar szállni a dél-afrikai SAB/Miller-csoport, a holland Heineken NV és a belga Interbrew SA is. Az utóbbi két vállalattal az Anheuser-Busch Csehországban is szembekerülhet, ha tényleg harcba száll a Budvar megszerzéséért. A kormány június végén közölte, hogy privatizálni kívánja a híres sörgyárat. Az ügy érdekessége, hogy az Anheuser-Busch és a Budvar közt már hosszú évek óta jogi vita folyik arról, melyikük használhatja a Budweiser márkanevet. A múlt évtized elején az Anheuser-Busch már megpróbált tulajdonrészt szerezni a Budvarban, de ajánlatát akkor a prágai kormány elutasította.

Élénkülésre utal a lengyel ipari adat

A lengyel jegybank monetáris tanácsa (RPP) pénteken változatlanul hagyta a kamatokat, így az irányadó kéthetes intervenciós ráta továbbra is 5,25 százalék, a lombardráta 6,75, a diszkontráta 5,75 százalék. Idén az RPP eddig minden hónapban kamatot csökkentett, de az elemzők egyöntetűen számítottak arra, hogy júliusban megtörik ez a folyamat, mert az előzőleg nyilvánosságra hozott adatok a gazdasági élénkülés folytatódását jelzik. A statisztikai hivatal közlése szerint júniusban az ipari termelés 7,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a teljes kibocsátás 80 százalékát adó feldolgozóipar 9,6 százalékkal erősödött, az építőiparban pedig a májusi 6,9-ről 1,2 százalékra mérséklődött a 12 havi csökkenés – írta a Reuters. Az első félévben az ipar teljesítménye éves összehasonlításban 6,7 százalékkal nőtt. Közgazdászok szerint a júniusi adat arra utal, hogy tovább tart a részint exportvezérelt, részint a beruházások erősödésén alapuló fellendülés. Az elemzők a bruttó hazai termék második negyedévi növekedését 2,8-3 százalékra becsülik év/év alapon – az első negyedévi 2,2 százalék után –, az év egészére pedig 3,1-3,3 százalékos GDP-gyarapodást várnak. Igencsak eltérnek azonban a vélemények a kamatkilátásokat illetően. Az egyik tábor részint a potenciálistól még elmaradó gazdasági növekedésre, részint az alacsony inflációra hivatkozik – júniusban 0,1 százalékkal csökkent az árszint májushoz képest, a 12 havi infláció pedig mindössze 0,8 százalék volt –, s ennek alapján arra számít, hogy idén valószínűleg még 50 bázisponttal mérséklődnek a kamatok. A másik oldal szerint viszont a gazdaság gyorsulásával az infláció is emelkedni fog, ezért nő az esélye annak, hogy az RPP idén már nem enyhít többször.

A vártnál magasabb árbevételt ért el a Microsoft

A piaci konszenzusnál magasabb volt a Microsoft árbevétele az üzleti év utolsó negyedében. A közel 50 milliárd dollár készpénzzel rendelkező vállalat egyelőre nem hajlandó növelni az osztalékot.

Bombák készülnek a kalózlemezek bevételeiből

A különböző terrorszervezetek egyre növekvő mértékben finanszírozzák működésüket hamisított termékek gyártásából és értékesítéséből – figyelmeztetett Ronald K. Noble tábornok, az Interpol főtitkára. A 181 ország rendőrségét magában foglaló szervezet első embere a washingtoni képviselőházi meghallgatásra készített jelentésében megállapítja, hogy a bűnüldöző szervek általában nem kezelik prioritásként az áruhamisítás elleni fellépést – kevesebb pénzt is szánnak rá, mint a terrorizmus vagy az illegális kábítószer-kereskedelem visszaszorítására –, ám ez a megközelítés ma már nem tartható, mivel a híres márkák termékeinek feltüntetett cikkek gyártása egyre kedveltebb pénzforrása a terrorista csoportoknak. Noble számos példával is igazolta, hogy a CD-k, DVD-k, szoftverek, ruházati cikkek, cigaretták és egyéb termékek illegális előállítása és értékesítése ma már nemcsak a szervezett bűnözéssel, hanem a terrorizmussal is kapcsolatban áll: az Interpol információi szerint az innen származó pénzek olyan csoportokat segítenek, mint az Al-Kaida, a Hezbollah, a csecsen szeparatisták, a koszovói albán szélsőségesek és az északír paramilitáris erők. A hatóságok ma már nem indulhatnak ki abból, hogy a hamisítás áldozatok nélküli bűnözés és a nyomozóknak nem szabad megállniuk az illegális termékek lefoglalásánál, hanem fel kell tárniuk azt is, hova kerülnek a bevételek – hangsúlyozta Nolte. A munka hatékonyabbá tétele érdekében szükség van az egyes országok rendőrségei közti információáramlás javítására, valamint az Interpol és a magánszektor együttműködésére. A nemzetközi rendőrség már létre is hozott egy akciócsoportot, amely szoros kapcsolatban áll a megkárosított iparágak képviselőivel.

Jövőre is elszállhat a deficit

PAPP ZOLTÁN A német kormány részben privatizációs bevételekből kívánja finanszírozni a jövő évi adócsökkentést – hangzott el tegnap Gerhard Schröder kancellár és Hans Eichel pénzügyminiszter közös sajtótájékoztatóján. A jövedelemadó-kulcsok leszállítása – amit az eredetileg tervezett 2005-ös időpontról hoztak előre 2004-re – összesen 15,5 milliárd euró bevételkiesést jelent, ebből hétmilliárd érinti a szövetségi büdzsét, a többit a tartományoknak és az önkormányzatoknak kell pótolniuk. A jövő évi szövetségi költségvetés tervezetében még az szerepel, hogy a hétmilliárd eurót teljes egészében új hitelekből fedezik – így a hiány 30,8 milliárd euró lenne –, de Schröder most közölte, hogy ezt az összeget 4,5 milliárd euróra szorítják le, a maradék 2,5 milliárd eurós lyukat részint privatizációs bevételekkel, részint bizonyos szubvenciók, így a szén- és agrártámogatások csökkentésével tömik be. A Reuters értesülése szerint az állam a Deutsche Telekom AG-ben és a Deutsche Post AG-ben meglévő tulajdonhányadának egy részét eladja a szintén állami Kreditanstalt für Wiederaufbaunak, amely azután továbbértékesíti a pakettet. Tavaly a német államháztartási hiány 0,6 százalékponttal meghaladta a valutauniós stabilitási paktumban rögzített, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megállapított határt, s idén legalább 3,5 százalék lesz. Schröder bízik abban, hogy jövőre az adócsökkentés ellenére sikerül 3 százalékra levinni a deficitet, 2 százalékos GDP-gyarapodás mellett. A berlini IWH gazdaságkutató intézet nem ilyen derűlátó: tegnapi prognózisában az idei GDP-növekedési várakozást 0,8-ról 0,1, a jövő évit 2,1-ről 1,7 százalékra módosította, s egyúttal ez évre 3,9, 2004-re 3,4 százalékos államháztartási hiányt jósolt.

Öröm az Intelnél, vegyes kép a Samsungnál

A tavalyi duplájára, 896 millió dollárra növelte nettó nyereségét a második negyedévben az egyesült államokbeli Intel Corp. A világ legnagyobb félvezetőgyártója 6,82 milliárd dollár árbevételt ért el, félmilliárddal többet, mint egy éve. A növekedés mögött az áll, hogy erősödött a kereslet a személyi számítógépekhez és szerverekhez szükséges mikroprocesszorok iránt, miközben a kommunikációs chipek kategóriájában stagnált az értékesítés. A társaság az üzeminyereség-rátára vonatkozó 2003-as előirányzatát 51-ről 54 százalékra emelte, ami elemzők szerint az elmúlt években végrehajtott hatékonyságjavító beruházásokkal magyarázható. A vállalat ugyanakkor le is hűtötte a kedélyeket, mondván, nincs bizonyíték arra, hogy a vállalatok növelnék informatikai beruházásaikat, azaz nem lehet egy tartós fellendülés kezdetéről beszélni. A második legnagyobb félvezetőgyártó, a dél-koreai Samsung Electronics Co. csak kevéssel, az egy évvel korábbi 9730 milliárdról 9840 milliárd vonra tudta javítani árbevételét a második negyedévben, nettó nyeresége pedig 1130 milliárd vonra romlott a tavalyi rekordnagyságú 1920 milliárdról (1 dollár = 1177 von). A félvezető-üzletágban, amely a teljes bevétel több mint harmadát adja, 47 százalékkal, 570 milliárd vonra zuhant a nyereség. Ázsia legnagyobb elektronikai csoportja a mobiltelefonok értékesítésében sem remekelt, a tervezett 13 millió helyett csak 12 millió készüléket adott el - ami 12 százalékos világpiaci részesedést jelent -, míg a folyadékkristályos képernyők terén a gyenge kereslet okozott fejfájást. A vállalat ugyanakkor mindezekben az üzletágakban javulást jósol a harmadik negyedévre, így tőzsdei árfolyama 2,5 százalékkal, 15 havi csúcsra emelkedett tegnap. A mobiltelefon-piacon a Samsung most a globális második Motorola Inc.-t szeretné befogni, amely szintén nem lehet büszke második negyedévére. Az amerikai társaság árbevétele 6,16 milliárd dollárra esett az egy évvel korábbi 6,87 milliárdról, ezen belül a mobiltelefonok eladása 13, a félvezetőké 11 százalékkal romlott, ennek dacára a nettó eredmény 119 millió dollárra javult az egy évvel korábbi 2,3 milliárdos veszteségről. A mobilkészülékek piacán a Motorola helyzetét főként a kínai konkurencia nehezíti.

Alig bővül idén az eurózóna gazdasága

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága az áprilisi 1 százalékról 0,7 százalékra vitte le az euróövezet bruttó hazai termékének (GDP) idei növekedésére vonatkozó prognózisát. A korrekció nem okozott meglepetést, hiszen az egyes tagországokban napvilágot látott makroadatok és előrejelzések - elsősorban a vártnál is gyengébb német mutatók - nyomán már számítani lehetett arra, hogy az eurózónában minimális lesz idén a gazdaság bővülése. A módosítást a bizottságban a gazdasági és monetáris ügyekért felelős Pedro Solbes szóvivője jelentette be tegnap a valutauniós pénzügyminiszterek késő este kezdődött tanácskozása előtt. Gerassimos Thomas egyúttal közölte, hogy az egyes kormányoktól származó jelzések alapján a nehéz gazdasági helyzet dacára valamennyien el vannak kötelezve a szerkezeti reformok és a fiskális konszolidáció iránt. Ennek némileg ellentmond, hogy Jacques Chirac francia köztársasági elnök tegnap a valutauniós országok államháztartási hiányát a GDP 3 százalékában limitáló stabilitási paktum átmeneti lazítására szólított fel. A július 14-ei nemzeti ünnep alkalmából mondott beszédében Chirac leszögezte: nem a paktum módosítását javasolja, de a kormányoknak közösen találniuk kell olyan megoldást, amely összefér a fiskális stabilitás követelményével, de segítségével megakadályozható a gazdasági növekedés visszaesése.

Továbbra is ömlik a működőtőke Kínába

Az év első hat hónapjában 30,26 milliárd dollár értékű külföldi működőtőke-beruházás (FDI) valósult meg Kínában, ami a tavalyi első félévhez képest 34,33 százalékos növekedést jelent - közölte a pekingi kereskedelmi minisztérium. A külföldi cégek emellett 50,96 milliárd dollár értékű beruházásra vállaltak szerződéses kötelezettséget, ez éves viszonylatban 40,25 százalékos növekedés. Amióta Kína megnyitotta piacát a külföldi működőtőke előtt, a befektetők összesen 443 ezer projekt keretében 478,22 milliárd dollárnyi beruházást hajtottak végre, így a kumulált FDI az év végéig átlépheti a félezermilliárd dolláros határt - írta a Dow Jones. Júniusban 6,98 milliárd dollár értékű beruházás realizálódott, ami éves összevetésben csupán 2,5 százalékos emelkedés, ám elemzők szerint az alacsony ráta mögött nem elsősorban az atípusos tüdőgyulladás-járvány elriasztó hatása állt, hanem az, hogy az FDI tavaly júniusi megugrása miatt magas a bázisadat. A SARS természetesen fékezte valamelyest a tényleges beruházásokat, de a kötelezettségvállalásokat nem vetette vissza, ezek értéke ugyanis tavaly júniushoz képest 34,7 százalékkal, 12,74 milliárd dollárra emelkedett.

Lendületes bővülés előtt az európai mozipiac

Több látogató, magasabb jegyárak – így foglalható össze az a prognózis, amelyet a brit ScreenDigest médiaipari tanácsadó cég tett közzé az európai mozipiac 2007-ig várható alakulásáról. A Reuters által ismertetett előrejelzés szerint a filmszínházak a tavalyinál 20 százalékkal több, összesen 1,2 milliárd jegyet fognak eladni 2007-ben, az átlagos jegyár 6,58 euró lesz, ami 17 százalékos emelkedést jelent. A mozik jegyeladásból származó bevétele viszont 30 százalékkal, 7,4 milliárd euróra nő 2007-ben. A gyors bővülést a ScreenDigest szerint elsősorban a multiplex mozik elterjedése okozza. A legalább öt teremből álló, légkondicionált, kiváló hangminőséget nyújtó létesítmények több látogatót vonzanak a hagyományos filmszínházaknál, s a nézők hajlandók magasabb jegyárat is fizetni a multiplex-élményért. A legfejlettebb nyugat-európai piacokon viszonylag csekély tere van a multiplexek terjeszkedésének, ezért itt az árak emelkedése az átlagosnál szerényebb lesz: Németországban 10, Franciaországban 14, Nagy-Britanniában pedig 17 százalékkal drágulnak a mozibelépők 2007-ig. Ugyanakkor Közép-Európában, ahol még jelentősek a multiplex-kultúra távlatai, ennél jobban fognak nőni a jegyárak. Csehországban 29, Magyarországon 25 százalékos emelkedést jósol 2007-ig a ScreenDigest, ám az árak még így is sokkal alacsonyabbak lesznek az európai átlagnál: Magyarországon 3,25 euróba – jelenlegi árfolyamon 850 forintba –, Csehországban 3,87 euróba fog kerülni egy mozijegy.