Napi Gazdaság

Megéri-e az eurózóna-tagság?

Az eurózónát a válság óta számos kritika éri és az Európai Bizottság (EB) vezetésével jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a közös valutaövezet egyben maradjon. A válságkezelésben ellentmondásos a helyzet, hiszen az EB−ECB−IMF trojka nemrég elismerte, hogy hibás volt a 2011-es görög mentő csomag. A recepten azonban nem kívánnak változtatni és nem keresnek új irányt sem − utóbbit maguk a válságországok kezdik el kutatni, ennek keretében például Magyarországon is járt a görög kormány képviselője. Utólag tehát elmondhatjuk, nem volt alaptalan az EB félelme a magyar példától, ugyanis az kezd ragadóssá válni. A jövő szempontjából a legérdekesebb kérdés azonban nem a válságkezelés, hanem az eurózóna tagságának megítélése. Röviden: megéri-e a tagság? Miért éri meg és kinek? A válasz összetett, de az biztos, hogy a tagországok között egy lényegében rögzített árfolyam melletti verseny van, amit a versenyképesek nagy előnyként, a versenyképtelenek pedig még nagyobb hátrányként élnek meg. Az euró sokszor nem a felzárkózás, hanem a leszakadás eszköze, amit kimondatlanul is elismer a két- vagy háromsebességes Európa kifejezés.

Ismét fókuszban a hazai felsővezető-képzés

A válságot követő évek ijedt állapota után mind többen térnek vissza a hazai felsővezető-képző programokba. Az elért eredmények megtartásához, illetve azok javításához az intézményeknek és a kormányzati döntéshozóknak együtt kell lépéseket tenniük.

Kínai jelenlét Afrikában: már nem csupán a nyersanyagellátás a tét

A nyári hónapokban csökkent Kínában az árupiaci termékek iránti kereslet, utóbb azonban a nyersolaj-, réz- és vasércimport lassan újra bővülni kezdett. Kína afrikai kapcsolatainak fő célja a forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, fő eszköze pedig infrastrukturális és más projektek finanszírozása. Számos jel utal arra, hogy ez az aktivitás egyre komplexebbé válik és egyáltalán nem korlátozódik az árupiaci termékekre.

Tizenkét év alatt csak céldátumokig jutott Magyarország a közös pénz bevezetésével

Az elmúlt években annyi hivatalos és nem hivatalos euróbevezetési céldátum hangzott el Magyarországon, hogy az összes korábbi kormány hiteltelenné vált. Ha például az első nem hivatalos becslést vesszük alapul, akkor már hat-hét éve euróval kellene fizetnünk, miközben még a közös deviza előszobájaként aposztrofált ERM−II. árfolyamrendszerbe se léptünk be.

Brüsszel és Frankfurt sem sürgeti a magyar eurót

Magyarországnak évek óta nincs céldátuma, mikortól szeretne az eurózóna tagjává válni. A jelek szerint az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (ECB) se számít egyhamar magyar euróra, nem is akarják siettetni a kormányt.

Nagy esésre figyelmeztet Carl Icahn

Carl Icahn hétfő este kijelentette, esélyt lát egy nagy esésre a részvénypiacokon, mivel az értékeltségek magasak, az eredménynövekedést pedig számos vállalatnál csak az olcsó hitel hajtja, nem pedig a menedzsmentek jó döntései. Icahn egyre nagyobb piacbefolyásoló hatással bír az amerikai piacon, miután az elmúlt időszakban számos, a média által felkapott akciója volt az Apple-től a Herbalife-ig vagy a Netflixig. Aktivista befektetőként tartják számon, nemcsak részesedést vásárol ugyanis egyes cégekben, hanem aktív szerepet harcol ki magának a vállalatok irányításában, ahol a cég átalakításával, osztalékemeléssel, sajátrészvény-vásárlásokkal éri el, hogy a részvényesek jól járjanak. Saját magáról azt állítja, hogy azok a befektetők, akik követték őt, vagyis vásároltak annak a társaságnak a részvényéből, ahova cége, az Icahn Enterprises igazgatósági tagot delegált és mindaddig megtartották, amíg képviselője ott maradt, átlagosan évi 28 százalékos hasznot értek el az elmúlt öt évben.

Van élet a rezsicsökkentés után is az áramszolgáltatóknál

Az év első kilenc hónapjában 3,6 milliárd forint profitot ért el az Émász a nemzetközi számviteli elvek szerint, míg félévkor még csak 1,8 milliárd eredménye volt ezen a soron. Az osztalék szempontjából fontos magyar számviteli mérlegben az Émász az első kilenc hónapban 4,5 milliárd forintot mutatott ki szeptember végén, ami egy részvényre vetítve 1475,5 forint. Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi eredménye után kifizetett 1400 forintos részvényenkénti osztalék (4,2 milliárd forint) akár a jelenlegi eredmény alapján is tarthatónak látszik. Ugyanakkor a félév végén még 5 milliárd forint felett volt ez az eredmény, ami azért óvatosságra int. A működési profit a nemzetközi számviteli elvek szerint 5,1 milliárd forint volt szeptemberig az Émásznál, ez azonban a tavalyinál 42,4 százalékkal kevesebb. A jelentés érdekessége, hogy az adózás előtti eredmény 5,6 százalékkal még nőtt is a tavalyi évhez képest, mivel azonban az adóterhelés is megugrott, így a nettó eredmény már 58 százalékos visszaesést mutatott. Ennél is nagyobb, 73 százalékos mértékben csökkent viszont a szintén az RWE többségi tulajdonában lévő Elmű esetében a nettó profit. Az év első kilenc hónapjában 7,2 milliárd forintot ért el ugyanis ez utóbbi társaság. Itt azonban már az adózás előtti nyereség is 15 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Üzemi szinten pedig 31,5 százalékos volt a visszaesés, ami 13,5 milliárdos profitot jelentett az Elműnek. A magyar számviteli elvek szerinti nettó profit azonban itt is nagyobb volt a nemzetközinél. A jelentés szerint ez az első kilenc hónapban 10,5 milliárd forint volt, ami részvényenként 1731 forintot jelent. A félév végén még ez az eredmény 12,2 milliárd forintot tett ki. (A tavalyi eredmény után a cég 1700 forint osztalékot fizetett.)

Megosztott lehet a Fed december közepén

Két érdekes nyilatkozat is megjelent hétfőn a Fed nyíltpiaci bizottságának (FOMC) tagjaitól, a szakemberek szavai arra utalnak, hogy december közepén a korábbinál szorosabb lehet a szavazati arány az eszközvásárlási program folytatását illetően. A piac nagy része továbbra is arra számít, hogy csak valamikor 2014 első felében indul el a visszafogás.

További kamatvágást áraznak a piacon

További jegybanki kamatcsökkentést áraz a magyar másodlagos állampapírpiac. A hétfői sikeres dollárkötvény-kibocsátás után ugyanis a kamatváltozásra leginkább érzékeny 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama 20 bázisponttal csökkent. Az átlagos kamatszint így 2,84 százalék lett ennél a lejáratnál, szemben a jelenlegi 3,4 százalékos irányadó kamatszinttel. A többi lejárat esetében, ha nem is drámai szinten, de tovább mérséklődtek a hozamok. A visszaesés 1 és 3 bázispont között volt. Így az átlagos hozamok még jobban eltávolodtak egymástól, a 15 éves állampapírnál ugyanis még 6,32 százalékot lehet elérni. Mindez azt mutatja, a piac jelenleg csak rövid távon hisz a további kamatvágás lehetőségében.