Napi Gazdaság

Megszavazta az EP az új költségvetést

Hosszas alkudozás után az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta az Európai Unió következő, 2014−2020-ra szóló költségvetési kerettervét. A strasbourgi plenáris ülésen 537-en szavaztak mellette, 126-an ellene és 19 képviselő tartózkodott a hét esztendőre 960 milliárd eurót előirányzó, a kifizetéseket tekintve 908 milliárd eurót biztosító költségvetésről döntő szavazáson. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az uniós büdzsé szerénynek mondható a tagállamok gazdagságához viszonyítva, azonban még így is "egyetlen évre több közösségi forrás jut, mint amennyit − mai árakon számolva − a második világháború utáni teljes Marshall-segély tett ki". Az EP a büdzséről folytatott tárgyalássorozaton a 2013-as és a 2014-es költségvetések módosításához ragaszkodott, mielőtt szentesítette volna a hosszú távú kereteket. Miután ezekben kompromisszumokat értek el, megnyitotta az utat a korábban elhalasztott végszavazáshoz. Az EP-nek sikerült egy záradékot is elfogadtatnia, amelynek értelmében az EB 2016-ban felülvizsgálja a költségvetést a gazdasági fejlemények tükrében. A büdzséről az utolsó szót még a tagállamoknak kell kimondaniuk, ez azonban már nem változtat a tartalmon.

Gigantikus szélerőműparkot épít a Siemens

Az Északi-tenger németországi szakaszán épít 97 darab offshore szélerőművet a Siemens, amelyek 2016 második felétől összesen 600 ezer német háztartást fognak ellátni energiával. Egy ilyen szerkezet átmérője 154 méter (összehasonlításképpen: a Gellért-hegy csak 130 méterrel magasodik a főváros fölé). A szélkerekek kapacitása egyenként 6 megawatt. A két különálló, tengeri szélerőműpark összteljesítménye így 582 megawatt lesz. Az építkezés 2015 első felében veszi kezdetét.

Megéri-e az eurózóna-tagság?

Az eurózónát a válság óta számos kritika éri és az Európai Bizottság (EB) vezetésével jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a közös valutaövezet egyben maradjon. A válságkezelésben ellentmondásos a helyzet, hiszen az EB−ECB−IMF trojka nemrég elismerte, hogy hibás volt a 2011-es görög mentő csomag. A recepten azonban nem kívánnak változtatni és nem keresnek új irányt sem − utóbbit maguk a válságországok kezdik el kutatni, ennek keretében például Magyarországon is járt a görög kormány képviselője. Utólag tehát elmondhatjuk, nem volt alaptalan az EB félelme a magyar példától, ugyanis az kezd ragadóssá válni. A jövő szempontjából a legérdekesebb kérdés azonban nem a válságkezelés, hanem az eurózóna tagságának megítélése. Röviden: megéri-e a tagság? Miért éri meg és kinek? A válasz összetett, de az biztos, hogy a tagországok között egy lényegében rögzített árfolyam melletti verseny van, amit a versenyképesek nagy előnyként, a versenyképtelenek pedig még nagyobb hátrányként élnek meg. Az euró sokszor nem a felzárkózás, hanem a leszakadás eszköze, amit kimondatlanul is elismer a két- vagy háromsebességes Európa kifejezés.

Ismét fókuszban a hazai felsővezető-képzés

A válságot követő évek ijedt állapota után mind többen térnek vissza a hazai felsővezető-képző programokba. Az elért eredmények megtartásához, illetve azok javításához az intézményeknek és a kormányzati döntéshozóknak együtt kell lépéseket tenniük.

Kínai jelenlét Afrikában: már nem csupán a nyersanyagellátás a tét

A nyári hónapokban csökkent Kínában az árupiaci termékek iránti kereslet, utóbb azonban a nyersolaj-, réz- és vasércimport lassan újra bővülni kezdett. Kína afrikai kapcsolatainak fő célja a forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, fő eszköze pedig infrastrukturális és más projektek finanszírozása. Számos jel utal arra, hogy ez az aktivitás egyre komplexebbé válik és egyáltalán nem korlátozódik az árupiaci termékekre.

Merkel figyelmeztette Kijevet

Angela Merkel német kancellár szerint Ukrajna nem teljesíti maradéktalanul az Európai Unióval kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodás feltételeit, így továbbra is bizonytalan, hogy alá lehet-e írni a megállapodást november végén Vilniusban a Keleti Partnerség-csúcstalálkozón. Hangsúlyozta, a kijevi vezetésnek az eddigi reformokat visszafordíthatatlanná kell tennie, és "hiteles intézkedéseket" kell hoznia egyebek között a jog helyett a politikán alapuló szelektív igazságszolgáltatás felszámolásáért. Az ukrán kormánynak erre már csak tíz napja van − mondta a német kancellár. Merkel figyelmeztette Oroszországot, hogy ne akadályozza a programban részt vevő volt szovjet tagköztársaságok közeledését az EU-hoz. Ezeknek az országoknak az EU-hoz fűződő kapcsolata kétoldalú ügy, amelybe senki nem szólhat bele.

Újabb per indul a Wall Streeten

E héten veszi kezdetét az Egyesült Államokban az a bírósági per, amely a SAC Capitalnél egy évtizedig tartó bennfentes kereskedelem részleteire deríthet fényt. A Steven A. Cohen által alapított hedge fund két héttel ezelőtt fizette ki az ügy kapcsán − a hatóságokkal történt megegyezést követően − kiszabott, rekordnak számító 1,2 milliárd dolláros bírságot. Az eljárás során a SAC Capitalt irányító Steve Cohent nem helyezték vád alá, közvetlen személyes érintettsége ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt kimutatható. Most azonban a SAC portfóliómenedzsere, Michael Steinberg lép bíróság elé. Steinberg a vád szerint technológiai részvényekkel folytatott illegális kereskedelmet.

Jó rajtot vett a Sony új játékgépe

Egy nap alatt több mint egymillió Playstation 4 játékkonzolt adott el a Sony az Egyesült Államokban és Kanadában. A termék pénteken debütált a két országban, az eladások az első 24 órában rekordot döntöttek. A kiváló eredmény nem számít meglepetésnek, mivel az első napra vonatkozó előrejelzések is egymillió feletti eladásszámmal számoltak. Az elemzők szerint az új játékgép iránti kereslet várhatóan meghaladja a kínálatot az ünnepi szezon idején. A Sony úgy számol, hogy március végéig 5 millió darab Playstation 4-et értékesít.

Sokan rendeltek új repülőgépet

A Boeing tűnik a Dubai Air Show nyertesének a nagyszabású vásár első napja után, az amerikai repülőgépgyártó ugyanis már 101,5 milliárd dollárnyi megrendelést kapott a legújabb, most bemutatott 777-es utasszállító modelljére. Az Emirates légitársaság 76 milliárd dollár értékben rendelt 150-et az alacsony fogyasztású, hosszú utakra tervezett minijumbo típusú repülőgépből, de érkezett megrendelés az Etihad és Qatar Airways-től és a Lufthansától is. Az első Boeing 777-es gép a tervek szerint 2020-ban szállhat majd fel. Az amerikai cég szerint a mostani eladások a polgári légi közlekedés történetének legsikeresebb termékbevezetését jelentik, James McNemery, a cég elnöke szerint a 777-es modellre adott reakció meghökkentő volt. A repülőgép két változatban lesz elérhető, az egyik 350, a másik 406 utast lesz képes szállítani.