Az immár hatodik éve tartó válság a társadalom minden szegmensét érintette, nem meglepő, hogy a hazai egyetemek mesterképzési programjai is megérezték a sokkos állapotot. Még 2009-ben jelentősen, az egy évvel korábbi felére csökkent az MBA-programokra jelentkezők száma és évekig jóval a válság előtti szint alatt maradt. A tapasztalatok szerint azonban az elmúlt években folyamatosan bővült az érdeklődés. Ezt mutatja, hogy − 2008 óta első alkalommal − a szeptemberi szemeszter maximális létszámmal indult a Corvinus School of Management (CSM) Executive MBA-képzésén. A fokozódó érdeklődés mellett újabb tendencia is körvonalazódni látszik. A CSM Executive MBA-képzések költségeit a válság kirobbanásáig még a hallgatók többségének, az azt követő években pedig közel felének a munkaadója állta, a szeptemberben indult szemeszterben ez az arány viszont jelentősen eltolódott: a jelentkezők mintegy kétharmada vállalta magára a felmerülő díjakat.
Mi változtatta meg a jelentkezők gondolkodásmódját mostanra − miközben a közgazdászok mind Magyarországon, mind globálisan egyetértenek abban, hogy a válság nem múlt el, sőt annak elhúzódására kell felkészülnünk? A kérdésre több válasz is adható. Nyilvánvaló, hogy a válságok mindig felrázzák a vállalatokon belüli struktúrákat, ami egyben lehetőséget is teremt a fiatal tehetségek előmenetele szempontjából. Ezt felismerve a hallgatók jellemzően inkább a válság utáni időkre való felkészülést tartják fontosnak, ugyanis sokan gondolják úgy, hogy a válságból való lassú kilábalás ideális időszak ahhoz, hogy felfrissítsék tudásukat, kinyissák érdeklődésüket más iparágak és részterületek iránt. Az a remény is motiválja őket, hogy talán ők is tevékeny részesei lehetnek a gazdaság erősödésének és a növekedés előmozdításának.
A programok által elért eredmények − köztük a CSM kelet-európai sikerének − megőrzéséhez, valamint azok fokozásához azonban mind az intézmények, mind a kormányzat részéről további intézkedések szükségesek. Problémaként merül fel, hogy Magyarországon még mindig nagyon különböző képzések viselik az MBA címkét, az egységes követelményrendszer hiánya sok érdeklődőt tántoríthat el a jelentkezéstől. Ugyanakkor az érdeklődők már láthatóan különbséget tudnak tenni a hagyományos közgazdasági továbbképzést nyújtó és a személyközpontú, tapasztalatmegosztásra építő, fokozottan gyakorlatorientált menedzsmentképzések között.
A hazai képzéseket meghirdető intézmények mindegyike úgy véli: a kormányzati döntéshozók jelentősen növelhetnék a hazai MBA-képzések versenyképességét azzal, ha leveszik a jelenlegi többletadóterhet azokról a vállalatokról, amelyek magyarországi MBA-képzésre küldik munkavállalóikat. A jelenlegi rendszer szerint, ha egy cég külföldi MBA-képzésre íratja be munkavállalóját, akkor azt költségként elszámolhatja, míg egy hazai program elvégzésének támogatása béren kívüli juttatásnak minősül, ami jelentős többletköltséggel jár a vállalatoknak. Komoly segítség lenne tehát, ha azok a cégek, amelyek itthon képeznék tovább munkavállalóikat nyílt meghirdetésű MBA- vagy EMBA-programokban, ugyanolyan elbírálás alá eshetnének, mint a külföldi tanulmányokat finanszírozó vállalatok.
A szerző a Corvinus School of Management elnöke
Szerző:
