Napi Gazdaság

A kvótarendszer eltörlésére készül a Magyar Cukor

A cukorkvóta megszűnése után, 2017-ben a jelenlegi évi 105 ezer tonnás termelést első lépésben évi 150 ezer tonnára bővítené a Magyar Cukor Zrt.-t tulajdonló Agrana, ami az idei 16,5 ezer hektáros hazai termőterület 20−24 ezer hektárosra emelné. A tegnap átadott, 3 milliárd forintból felépített 60 ezer tonnás cukorsiló megépítésével is a kvótarendszer utáni időszakra készül a cég. Jövőre a biogázüzem bővítését tervezzük, hozzávetőleg egymilliárd forintból, aminek a fele jönne uniós támogatásból, emellett ötmilliárdos beruházással egy új csomagolóüzem, szitaállomás és készáruraktár épülhet − mondta a Napi Gazdaságnak Hájos László, a társaság vezérigazgató-helyettese. Az Agrana 2007 óta több mint 10 milliárd forintot fordított az üzem fejlesztésére, további 3 milliárdot pedig az ország legnagyobb biogázüzemének létrehozására. A november 28-i kormányülésen több, a cukoripar és azon belül is a gyár fejlődését segítő ügyet is tárgyalnak − mondta az átadáson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint kezdeményezik majd az Európai Bizottságnál, hogy a cukor is bekerülhessen a fordított áfafizetés hatálya alá.

A kormány nem nyúl bele a devizahiteles szerződésekbe

Jelenleg nincs napirenden az, hogy tömegek jelentős érdeksérelmére hivatkozva a kormány visszamenőleges hatállyal módosítaná a devizahiteles szerződéseket − mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt követően, hogy a jogalkalmazói oldal és a jegybank képviselőivel tárgyalt a Magyar Bankszövetség javaslatairól. Napirendre kerültek egyéb kérdések is, többek közt, hogy a a felek szükségesnek tartanák az egységesítést − a peres helyzetek ugyan különböznek, néhány alapelemben Navracsics szerint kialakítható egységes ítélkezési gyakorlat. Utóbbi körbe tartozhat, hogy vannak-e olyan jogcímek, amelyek alapján a szerződések érvénytelenek lehetnek, a tárcavezető szerint meg lehet vizsgálni, hogy volt-e jogi lehetőség a kamatok egyoldalú változtatására. A másik az árfolyamrés, hiszen − miként a bankszövetség is jelezte − sem jogszabály, sem a szerződések nem rendezik egyértelműen ezt a tételt. A Kúria nyári ítélete szerint e pont miatt a szerződés ugyan semmis, a bíróság azonban visszahelyezte érvényességébe azt és elszámolásra kötelezte a feleket.

Még csökkent a cigarettafogyasztás

A vámhatóság kilenchavi adatai alapján folytatódott a cigarettafogyasztás visszaesése. Szeptemberig 7617,3 millió darab cigaretta került szabad forgalomba, ez az előző év hasonló időszakának mindössze 76 százaléka. A tavalyi adat meglehetősen nagy volt, ez az év eleji adóemeléseket megelőző betárazások miatt alakulhatott így − a múlt év végén jelentős mennyiséget halmoztak fel az emberek, amit normális esetben ez év elején vásároltak volna meg. Ám az idei forgalom még a 2011-eshez képest is igen karcsú.

A prémium cigaretták is megjelentek a feketepiacon

Újra elérhetők illegális forrásokból a felsőbb kategóriás cigaretták − ilyen utoljára akkor fordult elő, amikor a termék jövedéki adója néhány hónap alatt a duplájára nőtt. Az elszabadult legális árak miatt óriási haszon van a feketézésben.

Adónaptár a következő két hétre

Szerző: F. Szabó Emese

Legyünk transzparensek! De ennyire?

Még 2011-ben megszületett a nemzeti vagyonról szóló törvény, amelyben bevezették az úgynevezett átlátható szervezet fogalmát. Erre a fogalomra hivatkoznak különböző, államháztartást szabályozó jogszabályok is, azzal a céllal, hogy állami támogatást csak ilyen, transzparensnek minősülő szervezet kapjon. A cél egyértelműnek tűnik: ne kaphasson olyan szervezet költségvetési támogatást, továbbá társfinanszírozott uniós forrásokból se részesüljön, amelynél feltételezhető, hogy a tulajdonos rejtegeti kilétét, adóoptimalizálás miatt "szakadt külföldre", illetve iktatott be tulajdonosi struktúrájába egzotikus helyen bejegyzett céget, cégeket.

Ausztriában le lehet ültetni az illegális szerencsejáték-szervezőket

A szerencsejáték szervezése több európai országban is szigorú feltételekhez kötött, így Ausztriában is. A kilenc osztrák szövetségi tartomány mindegyike legfeljebb három koncessziót adhat játékautomaták működtetésére, vagyis lényegében tilos ilyet üzemeltetni. Különösen kemény szankciókkal kell szembenézniük a játékszervezés szabályait megsértő cégeknek és magánszemélyeknek. Az engedély nélkül üzemeltetett játékgépeket bezúzhatják, az üzemeltetőt pedig akár börtönbüntetésre is ítélhetik.

Kétszázalékos GDP-bővülésről beszélnek az elemzők

A kedvezőbb GDP-adatnak köszönhetően módosítják felfelé növekedési előrejelzéseiket a hazai elemzők. A konszenzus szerint idén egy százalékkal, jövőre akár kettővel is bővülhet a gazdaság, ráadásul most a kockázatok is felfelé mutatnak.

Törésvonal Szlovákia és Csehország között

Szlovákia polgárai elégedettek az euróval − derül ki az Eurobarometer 2013. őszi felméréséből −, sőt  2011-hez képest 4 százalékponttal nőtt a közös fizetőeszköz támogatottsága. A lakosság 51 százaléka szerint az euró segített a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklésében − foglalta össze a felmérést Robert Hajsel, az Európai Parlament információs irodájának pozsonyi igazgatója. A szlovákoknál csak az írek szeretik jobban az eurót, ott a lakosság 57 százaléka véli úgy, hogy a közös pénz segített a válság kezelésében. Az uniós átlag ennél sokkal alacsonyabb, mindössze 38 százalék. (Magyarországon 42 százalékos az euró támogatottsága.) Az Eurobarometer másik adatsora szerint a szlovákok 62 százaléka döntően az eurón keresztül éli meg uniós identitását. Szlovákiában eleve magas az Európai Unió támogatottsága, ezen belül a 2009 januárjában bevezetett euró kiemelt vonzerővel bír.