Napi Gazdaság

Szeged és Csongrád megye a számok tükrében

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a megyében 2013. június végén közel 84 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, közel 2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A mintegy 17 ezer társas vállalkozás legnagyobb hányadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma 4 százalékkal nőtt, a betéti társaságoké közel ilyen mértékben csökkent, az önálló vállalkozók száma pedig meghaladta a 60 ezret, körükben az egyéni vállalkozók kevesebb mint 30 százalékot képviseltek. A legtöbb vállalkozást, valamivel több mint 33 ezer céget idén is a mezőgazdaságban tartották nyilván. Ezt követte az ingatlanügyletek és a kereskedelem területe. Az alkalmazásban állók száma 2013 első félévében érdemben nem változott 2012 hasonló időszakához képest, míg a bruttó átlagkeresetek az országosnál valamivel mérsékeltebben nőttek − derül ki a féléves adatokból.

Átépül Szegeden a belvárosi partfal

Januárban elindulnak a szegedi belvárosban a Tisza-védőfal munkálatai, minderről november végén írták alá a szerződést a város és a kivitelezői konzorcium vezetői. A 2,2 milliárdos összköltségű beruházás 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatással valósul meg 2015. május végére.

A város már a következő uniós fejlesztési ciklust tervezi

A munkahelyteremtés terén Szegeden abból indulunk ki, hogy a település tudományos, kulturális, oktatási fellegvár. Itt „magas hozzáadott értékű” munkára van lehetőség, tág tere van a kutatásnak és az innovációnak, amelynek a meglévő tudományos intézetek mellett az új klinikai tömb, valamint a majd felépülő lézerközpont újabb perspektívát nyithat − mondta a Napi Gazdaságnak Botka László, Szeged polgármestere.

Munkahelyeket teremt a szentesi kertészeti beruházás

A növekedési hitelprogram keretében elnyert, az MKB Bank által folyósított 500 millió forintos hitelt beruházásra fordította a Szentesi Paradicsom Kft., amely ezzel új munkahelyeket teremt a kertészeti ágazatban. A beruházás kivitelezésével is a környékbeli vállalkozókat támogatták − mondta a cég lokálpatrióta elveket valló ügyvezetője, Katona Magdolna.

Vegyes volt az utolsó teljes tőzsdei nap

Nem zárták jól az év utolsó teljes kereskedési napját a kontinens legfontosabb értéktőzsdéi. Az összeurópai benchmark Stoxx 600 index, miután a múlt héten 5,3 százalékot növekedett, tegnap 0,21 százalékos eséssel zárt.

A gyógyszerpapírok mellett a TVK volt a legjobb befektetés

A vezető részvények közül a gyógyszerpapírok voltak az év nyertesei, a teljes mezőnyben pedig a TVK és a KulcsSoft papírjai hozták a legnagyobb nyereséget idén a Budapesti Értéktőzsdén.

Gyengülés után kapaszkodott vissza a forint

A hétfői kereskedés első felében gyengült a magyar deviza az euróval szemben, majd délutánra megfordult az irány. Így a kereskedés második felében 296,32-nél jegyezték az eurót, ami szinte hajszálra megegyezett a múlt pénteki szinttel. A dollár ellenében fél százalékkal, 214,47-ig erősödött a magyar fizetőeszköz, míg a svájci frank 241,87 forintba került. A régiós devizák közül a lengyel zloty stagnált, a cseh korona 0,15 százalékkal erősödött, a román lej viszont 0,4 százalékot veszített.

Újra kell kezdeni a bankmentést Sienában

Az olasz kormány nem akarja állami kézbe venni a Banca Monte dei Paschi di Siena (MPS) bankot − írta az olasz ANSA hírügynökség a gazdasági minisztérium szóvivőjére hivatkozva −, hanem az a célja, hogy visszajuttassa az adófizetőknek azt a több mint négymilliárd eurót, amit az úgynevezett Monti-kötvények révén kapott a sienai bank. (Az MPS épp a 2008-as válság előtt vette meg a Banca Antonvenetát, később pedig balul elsült derivatívamanőverekkel próbálta eltüntetni emiatt elszenvedett veszteségeit. A bankot 2012-ben Mario Monti szakértői kormánya húzta vissza a szakadék széléről, megvásárolva kifejezetten e célra kibocsátott kötvényeit).

Gyors ütemben adósodnak el a kínai önkormányzatok

Hat hónap alatt 13 százalékkal emelkedett a kínai önkormányzatok adósságállománya, megközelítve a háromezer-milliárd dollárt − közölték hétfőn a kínai hatóságok. A közölt adatok szerint június végén 67 százalékkal volt magasabb az adósságállomány, mint 2010-ben. A nem hivatalos adatok ennél is nagyobb állományról szólnak, egy a múlt héten közölt kutatás szerint a 3300 milliárd dollárt is elérheti az adósság. Az okok között elsőként azt emelik ki, hogy a világgazdasági válság öt éve alatt a kínai önkormányzatok költekezéssel igyekeztek pótolni a kieső beruházásokat, ez pedig automatikusan hozta magával az eladósodást. Elemzők már korábban figyelmeztettek arra, hogy ezek az önkormányzati beruházások nem fognak annyi profitot termelni, hogy kifizessék belőle a hitelek kamatait, ezért az adósság folyamatosan újratermelődik. A teljes kínai kormányzati adósság a hétfőn publikált jelentés szerint 9 százalékkal emelkedett 2013 első hat hónapjában, a Bank of America Merrill Lynch elemzője szerint a kínai adósságráta 53 százalékos a GDP-hez viszonyítva. A vállalatok és a háztartások hiteleivel együtt a teljes adósság a nemzeti össztermék 190 százalékát teheti ki.