A 2013-as év nem a feltörekvő piacokról szólt, így a magyar tőzsdén sem tapasztalhatták meg a befektetők azt, amit az amerikai vagy a nyugat-európai piacokon jelen lévő társaik: a szinte felhőtlen optimizmust, ami ezeken a tőzsdéken az év végére kibontakozott. A feltörekvő kategórián belül azonban nem teljesített kifejezetten rosszul a magyar börze, aminek egyrészt az volt az oka, hogy a nyugat-európai gazdaságoktól való függés pozitív hatással volt a szűkebb régiónkra, másrészt pedig a korábbi alulsúlyozottság okán már nem volt mit eladniuk a külföldi intézményi befektetőknek.
A BUX a 18 000 és 19 500 pont közötti kevesebb mint tízszázalékos sávban töltötte az év nagy részét, és az év végén csaknem ugyanott volt, mint egy évvel korábban: a 2012-es évet 18 173 ponton zárta az index, míg idén 18 564 pont volt az utolsó érték. A BÉT fő indexének kétszázalékos emelkedése mögött azonban bőségesen tartogatott izgalmakat a befektetőknek az elmúlt év. Elég csak a négy nagy papírra nézni: a Richter 21,5 százalékos emelkedéssel, a Mol 18,5 százalék csökkenéssel zárt (az osztalékot figyelmen kívül hagyva) és történelmi mélypontot ért el 272 forintnál a Magyar Telekom is, igaz, év végére az árfolyam 314 forintra kapaszkodott vissza. Nominálisan ugyanakkor ez is 16 százalékos csökkenés a 2012 végihez képest, igaz, osztalékkal korrigálva már csak 3,5 százalékos a mínusz. Az index teljesítményét leginkább az OTP változása tükrözi, a bankpapír a 2012 végi 4150 forintról idén év végére 4100 forintra csökkent.
A nagy papírok között az éven belüli ingadozás alapján is különbséget lehet tenni, míg a Telekom, a Mol és a Richter viszonylag egyenletesen mozgott egy irányban, az OTP − jórészt a bankadóval, illetve a devizahitelesek megmentésével kapcsolatos bejelentésekre reagálva − nagyokat mozgott. Így míg az előbbi három papír a kitartó, stratégiával rendelkező befektetőknek volt inkább kedvező, addig az OTP részvényei csak a tréderek számára kínáltak lehetőséget a nyereségre. Az OTP az éves maximumot 5300 forinttal május végén érte el, majd nem sokkal ezután, július közepén (Csányi Sándor emlékezetes eladásait követően) 3950 forinton fogott padlót. A részvény az év folyamán összesen kilencszer csinált legalább 500 forintos mozgást, igaz, ezek sokszor a legváratlanabb időpontban és irányban indultak, így tréder legyen a talpán, aki meg tudta lovagolni ezeket a hullámokat.
A Richter és az MTelekom esetében az MSCI-átsúlyozás volt a fő mozgatóerő, amihez mindkét cég esetében felzárkóztak a fundamentumok: a Magyar Telekomnál az eladósodás növekedése és a különböző adófajták is segítették az indexből való kikerülés miatt indokolt esést, a Richter esetében pedig javuló teljesítmények támasztották alá a visszakerülés miatt bekövetkezett spekulatív emelkedést. A Richtert még egy váratlan tényező segítette az év folyamán, az Egis-részvényekre tett ajánlat. Ennek segítségével jutott 4000 forint fölé az árfolyam, majd november 26-án az átsúlyozás napján 4540 forinton tetőzött. Decemberben a Richter lefelé, az MTelekom pedig fölfelé mozdult, csakúgy, mint a Mol, ami az átsúlyozásokat követő természetes mozgásnak tekinthető. A Telekom csaknem 12 százalékot, a Mol 6,5 százalékot jött föl azóta, a Richter pedig 3 százalékot gyengült.
A nagyobb papírok közül az Egis lett az év nyertese, több mint tízezer forintot emelkedett a Servier vételi ajánlata hatására: a 2012-es évet 17 585 forinton zárta, a vételi ajánlat pedig 28 ezer forint volt részvényenként. Ezt az 59 százalékos emelkedést egyébként csak kisebb-közepes részvények tudták produkálni, közülük viszont többnek sikerült.
A legjobb befektetés a Budapesti Értéktőzsdén a TVK és az alapítójáról elnevezett szoftvercég, a KulcsSoft részvénye volt, előbbi 1705-ről 3530, utóbbi 285-ről 600 forintra emelkedett egy év alatt. Ezeken kívül duplázni csak a 400-ról 800 forintra emelkedő kárpótlási jeggyel lehetett. A közepes részvények közül 70 százalékot hozott a 3010 forintról 5115-re erősödő Danubius, a decemberben szárnyakat kapó FHB pedig 58 százalékos emelkedéssel zárja az évet.
A tavalyi gyengélkedés után magához tért a Plotinus, több mint 48 százalékot emelkedett a hedge fundként működő vagyonkezelő részvényének árfolyama, de hasonló, 45 százalékos nyereséggel zárja az évet az állam tulajdonosi szerepvállalása után valósággal megtáltosodó Rába is. Nem lehetett panasz a 43 százalékot emelkedő BTel, a 38,5 százalékkal följebb záró ANY Biztonsági Nyomda vagy a 33 százalékos pluszt összehozó Graphisoft Park részvényeseinek sem, de a KEG-papírok is 34 százalék nyereséget értek el 2013-ban. Az áramszolgáltatók egy esetleges állami felvásárlás reményében emelkedtek, az Émász 27, az Elmű 20 százalékot.
A legrosszabb befektetések között a nehéz helyzetbe került Pannon-Flax került az első helyre, amely értékének háromnegyedét vesztette el, de a már amúgy is alacsony szintről startoló E-Star is 40 százalékot esett. A Synergon 37, a Pannergy 40 százalékkal lett olcsóbb az év folyamán, emellett számos kis papír szenvedett el 20-30 százalékos veszteséget, jelezve, hogy főleg a jobb minőségű, már javuló eredményeket produkáló cégek részvényei tudták csak megmozgatni a befektetők fantáziáját.
Szerző: Molnár Gergely
