− Az elmúlt időszakban milyen új, a gazdaság és lakosság életkörülményeinek szempontjából jelentős beruházások valósultak meg, illetve indultak el?
− Amennyiben az elmúlt időszakon polgármesteri megbízatásom 11 esztendejét értjük, akkor igen nehéz felsorolni mindazt a beruházást, amelyeket az épített örökség megőrzése, továbbfejlesztése és az itt élők életminőségének javítása érdekében indítottunk. Ez idő alatt Szegeden − az ország egyik legsikeresebben pályázó városaként − összességében mintegy 280 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ebben benne vannak az egyetem és a magánvállalkozások fejlesztései is, de a lényeges az, hogy a város gyarapodott velük. A magam részéről a legfontosabbnak az tartom, hogy két autópályával és az ehhez tartozó új Tisza-híddal lettünk gazdagabbak, tízmilliárd forintot költöttünk iskoláink felújítására, valamint felépítettünk, illetve átépítettünk öt kisebb, városrészi közművelődési intézményt, és átadtunk két nagy létesítményt. Ez utóbbiak egyike a gyönyörűen felújított szecessziós Reök-palotában helyet kapott művészeti központ, a másik az újonnan épült Szent-Györgyi Albert agóra, amelyben tudományos-ismeretterjesztő kiállítóhely, interaktív családi centrum létesült.
- Az infrastruktúra is javult...
- Igen, ezek mellett végrehajtottunk egy igen komoly, több mint 33 milliárd forint értékű tömegközlekedési rekonstrukciót, amitől Szeged jelentős részben a környezetbarát elektromos tömegközlekedés, a villamosok és trolik városa lett. Ezzel párhuzamosan kibővítettük a kerékpárút-hálózatot, és két ütemben felújítottuk a teljes történelmi belvárost, ami magában foglalja a központi piac újjáépítését, vadonatúj csarnokokkal, parkosított, zöld környezettel és végre elegendő parkolóhellyel. Nem hagyható ki a felsorolásból, hogy Szegeden − ismét azt kell mondanom, az országban egyedülálló módon − a panelrekonstrukciós program keretében megújult, korszerűvé és energiatakarékosabbá vált az iparosított technológiával épült lakások háromnegyede. Időben léptünk, és minden pályázó közösséget támogattunk − így minket annyira nem érintett érzékenyen, hogy ez a lehetőség már nem elérhető.
− Mi az önkormányzat hosszú távú fejlesztési stratégiája, és ennek milyen rövid távú programjai vannak?
− Az elmúlt évek rendkívül sikeres pályázatait is az tette lehetővé, hogy mindig voltak konkrét terveink, elképzeléseink, és amikor egy pályázati lehetőség megnyílt, már csak a "fiókba kellett nyúlni". Jelenleg éppen arra készülünk, hogy a következő uniós fejlesztési ciklust megtervezzük. A mi ötleteink rendelkezésre állnak, de néhány hét múlva a szegedieket is megkérdezzük arról: ők mit tartanának a legfontosabbnak. A tervek között szerepel a következő, a déli Tisza-híd, a város főtere, a Széchenyi tér rekonstrukciója, fedett uszoda építése, lehetőleg a szegedi oldalon, a tovább folytatandó lakótelep-rehabilitáció, ami nem tévesztendő össze a panelrekonstrukcióval, hiszen itt a közművek és közösségi terek újjáépítéséről van szó, de a legfontosabb beruházás természetesen a tudományos és egyben gazdasági életünk "zászlóshajója", az ELI lézerközpont építése lesz.
− Szegeden és a régióban is égető probléma a munkanélküliség. Milyen fejlesztések enyhíthetnének ön szerint ezen és − elsősorban a fiatalok vonatkozásában − mivel lehetne őket letelepedésre ösztönözni?
− Nos, szerencsére nemigen kell őket "ösztönözni". Szeged azon kevés városok egyike, amelynek lakossága folyamatosan megbízhatóan növekszik. Az egyetemi városokban egyébként is jellemző, hogy sokan, akik ott tanulnak, szeretnének ott is maradni, és Szegedet igazán nem nehéz megszeretni. Ami a munkahelyteremtést illeti, a település mindig is más utat követett, mint mondjuk Győr vagy Székesfehérvár. Mi az adottságainkból indultunk ki. Nevezetesen abból, hogy tudományos, kulturális, oktatási fellegvár vagyunk. Itt "magas hozzáadott értékű" munkára van lehetőség, ez teljesedik ki a Szeged Biopolisz koncepcióban, az egészségiparban, amely most, az új klinikai tömb megépültével újabb perspektívát nyithat. Tág tere van a kutatásnak és az innovációnak, amelynek a meglévő tudományos intézetek mellett a spin-off cégek a letéteményesei, és természetesen a lézerközpont is ilyen, az előbbieknél még fontosabb "munkáltató" lehet. Ez alapvetően két ok miatt fontos: egyrészt a hasonló, tudásalapú munkahelyek nincsenek olyan mértékben kitéve a gazdasági élet hullámzásának, mint az úgynevezett termelő beruházások, másrészt közismert, hogy minden kvalifikált munkahely két, két és fél állást teremt a szolgáltatóiparban. Ha úgy tetszik, a dolog "önmagát húzza" fölfelé.
Szerző: Napi Gazdaság
