− Hogyan alakult a megye, illetve Szeged gazdasága idén az elmúlt évhez viszonyítva?
− A megye 2013. évi gazdaságáról pontos, számszerű adatok még nem állnak rendelkezésre, de mindennapi munkám során számos olyan visszajelzést kapok és magam is észlelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a megye gazdaságában egyelőre kismértékű a fellendülés. A térségben még mindig magas az álláskeresők száma, és az itteni vállalkozók is kedvezőbb gazdasági környezetre várnak.
− Mennyire vállalkozásbarát a csongrádi környezet? Sikerül-e újabb vállalkozásokat "becsalogatni" a térségbe? Ha igen, milyen területre, és mivel lehet őket itt tartani?
− A vállalkozások "vonzása" tekintetében Csongrád megyének sok szempontból az országos átlag feletti adottságai vannak, ebből azonban még nem igazán sikerült profitálnia. Az elmúlt évek szegedi városvezetésének nagy kudarca, hogy − szemben a legtöbb megyeszékhely irányítóival − nem tudott idecsábítani egyetlen nagyvállalatot sem, amely letelepülésével lendületet adhatna a térség gazdaságának és az itteni foglalkoztatásnak. A Csongrád Megyei Önkormányzat törvény adta feladataként most készíti a 2014−2020-as európai uniós költségvetési ciklusra a megye területfejlesztési stratégiáját, amelybe beillesztjük a megyei jogú városok, így Szeged és Hódmezővásárhely elfogadott célrendszerét is. Ebben − összhangban a nemzeti vállalással, miszerint az uniós támogatások 60 százaléka gazdaságfejlesztési céllal hasznosul − a legfontosabb rész a gazdaságfejlesztési programunk, amely alapján a tervezett "beavatkozásokat" a helyi adottságokra alapozzuk.
Adottságaink közül az egyik legfontosabb a megye geopolitikai elhelyezkedése, a magyar−szerb−román hármashatár adta logisztikai és a magas innovációs potenciál, amely elsősorban a Szegedi Tudományegyetem k+f tevékenységének köszönhető. Emellett kiválóak a megújuló energetikai adottságok is (a megye országos viszonylatban az első helyen áll a napsütéses órák számában és a geotermikus adottságokban), de jelen vannak a nagy múltú agrár- és élelmiszer-ipari hagyományok és kiválóak a turisztikai lehetőségeink is, így például a termálturizmus, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok.
− Milyen lépéseket tud tenni a város gazdasága erősítéséért, illetve mit tudnak tenni önök Szeged és tágabb környezete gazdaságának élénkítése érdekében?
− Az említett adottságok kiaknázására − a nemzeti, ágazati programok megyét érintő részein kívül − a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében várhatóan 63 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre, melyet fejlesztési terveink révén szeretnénk a leghatékonyabban hasznosítani. Ezért több összehangolt "beavatkozást" szeretnénk az üzleti környezet javítására. Például egy új megyei szervezet létrehozását tervezzük, melynek feladata többek között a kkv-k támogatása, a beruházások-befektetések ösztönzése, a kooperáció segítése, tanácsadás, megyemarketing. Stratégiai programunkban prioritásként kezeljük az innovációs potenciál teljes körű helyben történő kiaknázását, de az agrárszektor helyzetén is javítani kívánunk a komplex vízgazdálkodás, valamint a mezőgazdasági és a feldolgozóipari vállalkozások segítésével. Fontos még, hogy az említett TOP-forrás mellett fejlesztési terveinkkel lehetővé tegyük, hogy a megyénkbe a többi operatív programból is minél nagyobb támogatási összeg áramoljon. A következő hét évben kiemelt feladatunk e források összehangolt felhasználása.
− Ön szerint a fejlesztéseknek, mint például a rövidesen elinduló ELI-nagyberuházás, milyen hatása lehet Szeged és térsége gazdaságára?
− Számos külföldi − és szerencsére egyre több hazai − példa mutatja, hogy egy nagyberuházás jelentősen élénkítheti a megye gazdaságának minden területét. Azonban ez egyáltalán nem automatizmus. Igazi térségi hatás akkor érhető el, ha az adott nagyvállalat beágyazódik a térség gazdaságába, azaz sikerül azt mind több szállal kötni a helyi gazdasági szereplőkhöz. Ennek csak egyik, de talán a legfontosabb szegmense a helyi beszállítókra építés. Az ELI ilyen szempontból is speciális, de ha ügyesen készítjük elő a fejlesztéseket, el lehet érni azt a hatást, aminek például Nyugat-Magyarországon már sokat köszönhetnek az autóipar kapcsán. Az ELI egy olyan nagy és speciális területtel foglalkozó k+f szervezet, amellyel közvetlen kapcsolatba nem igazán kerülhet egy szegedi kkv. Ezért kiemelt célunk, hogy az ELI köré minél előbb megépülhessen egy Science Park. Ez gyakorlatilag egy speciális ipari-tudományos park lenne, amelybe innovációorientált vállalatok települhetnének be. E vállalatoknak kell majd közvetlen kapcsolatba kerülni a helyi vállalkozásokkal, illetve az egyetemről kiáramló tudással. Ha mindezt megfelelő hatékonysággal sikerül előkészíteni, akkor a jelentkező multiplikátor-hatásoknak köszönhetően több ezer új munkahely jöhet létre a térségben. Ehhez persze az ELI és a Science Park felépítésén kívül még számos fejlesztésre, többek között közlekedési projektekre és egyéb városfejlesztési feladatokra van szükség. Így teljesülhet az ELI vonatkozásában is a Csongrád Megyei Önkormányzat alapvető célja, vagyis olyan beruházások indítása, melyek pozitív hatása a megye egészére vagy minél nagyobb területére kiterjed.
Szerző: Napi Gazdaság
