− A növekedési hitelprogram (nhp) keretében jelentős beruházást tervez megvalósítani a vállalkozás. Hogyan értesültek a lehetőségről?
− A média mellett számlavezető bankjainktól értesültünk róla, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meghirdette növekedési hitelprogramját. A forrásból egy új projekt finanszírozását szerettük volna megoldani, egy korszerű üvegház építését határoztuk el, ahol paradicsomot termesztve 15 új munkahelyet hozunk létre. Erős időbeli korlátot jelentett, hogy mivel a beruházásnak 2014. február végéig be kell fejeződnie, reálisan ez év augusztusában el kellett kezdenünk a munkálatokat. Ehhez fontos volt az a fajta rugalmasság, amelyet az Árpád-Agrár Zrt. korábbi beruházásainál már tapasztalhattunk a helyi vállalkozók részéről, így a Szentesi Paradicsom Kft. projektjének kivitelezési munkálataival is őket bíztuk meg. Természetesen az is sokat nyomott a latban, hogy ha őket részesítjük előnyben, együttesen fejlődhetünk, nő a helyi adóbevétel, és a közvetlen környezetünk gyarapodik. A nhp keretében eredetileg 500 millió forintra pályáztunk, amelyet el is nyertünk, a visszafizetésre hét év áll rendelkezésre egy év tőketörlesztési moratóriummal. A kölcsön önmagában nem fedezte a beruházás teljes költségét, ezért a cég tulajdonosainak 10 százalékos önrészt is meg kellett finanszírozni.
− Hogyan áll most a beruházás, mikorra várható a megtérülés?
− A beruházás mostanra a végső fázisba ért, a tényleges használatbavétel reményeink szerint rövidesen megtörténik. A termesztés megindításával január közepén számolunk. Nekünk is fontos pontosan tudni, mikortól válik lehetővé a munka, mert az indulás előtt hat-hét héttel már vetni kell a magokat. Várhatóan a jövő év elején vesszük fel a kertészetben dolgozó 15 állandó munkaerőt, persze az áprilistól októberig tartó szezonban egyedül nem győznék a munkát, ezért ebben az időszakban egyszerűsített foglalkoztatással 40-50 szezonális munkavállaló bevonását is tervezzük.
A fürtös paradicsom éves átlagára jellemzően 220−260 forint között mozog − amit persze számos tényező befolyásol −, ez alapján a befektetés öt-hat év alatt térül meg. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint viszont nem kizárt, hogy erre már négy év után sor kerül.
− Miért épp ennél a pénzintézetnél igényelték a hitelt, hiszen annak feltételei elvileg minden szolgáltatónál azonosak?
− Nem titok, hogy nem csak egy bankkal állunk kapcsolatban, ezért több helyen is jeleztük az igényünket. A projektünk jelentőségét az MKB-nál értették meg először, ők voltak a leggyorsabbak. A rugalmasságuknak köszönhetően már augusztus végén sor került az első folyósításra is, ami rekordidőnek számít, ha figyelembe vesszük, hogy a válságot követően megszoktuk, egy komolyabb pénzintézeti döntés átlagosan három-négy hónapot vesz igénybe.
− Milyen piacra termelnek majd? Nem túl erős a konkurencia az ágazatban és a régióban?
− Elsősorban a hazai piacot célozzuk meg, mert úgy véljük, a komoly importbeszerzések belföldi termelői ellátatlanság miatt alakulhatnak ki. Szentes környékén léteznek bejáratott piacok, így mi is a Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezetén (TÉSZ) keresztül értékesítjük a paradicsomot. A környéken komoly konkurenciáról nem beszélhetünk. A régióban az Árpád-Agrár Zrt. 33 hektáros kertészetében 6,5 hektáron termeszt paradicsomot, a mi cégünk pedig 3,6 hektáron fogja ugyanezt tenni, korszerű technológiával. Az 50-60 kilométeres körzetben akadnak nagy paradicsomtermesztők, akik szintén pályáztak az nhp forrásaira, de a környékbeli kertészetekkel kapcsolatban állunk, és őket nem tekintjük klasszikus értelemben versenytársaknak: sok tekintetben együttműködünk, tapasztalatot cserélünk. A konkurensek inkább távolabbról kerülnek ki, a piac európaivá vált, így a dél-európai országok kertészetei mellett a holland és lengyel termelőkkel lehet számolni. A verseny mindenekelőtt abban mutatkozik meg, ki bírja jobban a nyomott árakat.
− Mi a véleménye a növekedési hitelről, és változtatna-e a feltételeken?
− Az első ütemben sok vállalkozás nagyon jól járt, ha a piaci kamatozású régi hiteleit kiválthatta. Ez azonban szerintem önmagában nem serkenti a gazdaság növekedését. Természetesen voltak, akik beruházásra fordították a hitelt, azonban ezek meghatározó része pontberuházás volt. Elsősorban gépeket vásároltak, ami bizonyára minőségi előrelépést jelentett a termelésben, viszont nem szolgálta feltétlenül a tevékenység bővítését, nem fokozta a munkaerőigényt. Azt tapasztaltam, hogy ha valaki a válság után piaci kamatra kapott beruházási hitelt, akkor a futamidő végére olyan volt, mintha két beruházást fizetett volna meg. Ezért tartom nagy lehetőségnek és versenyképesnek a 2,5 százalékos éves kamat melletti finanszírozást. A kertészeti ágazatot tekintve az a terület, amit lefedetlennek látok, a változó tőke refinanszírozása. A mi esetünket alapul véve: lefinanszírozzák a beruházást, január közepén elindul a kertészet. Palántát ültetünk, hozzávetőleg 100 nap múltán szedjük az első termést, és eddig nincs semmiféle bevétel. A termelés nemcsak készletből és beruházásból áll, hanem munkabérköltségből is, amit nekünk kell előfinanszírozni. Ezért vélem úgy, hogy a programot a változó tőke refinanszírozására is elérhetővé kellene tenni, mert ahogyan a készlet pontosan ellenőrizhető, úgy a munkabérek is pontosan és jól nyomon követhetők volnának.
Szerző:
